Keresztény hívő szülőkhöz szólna a kérdésem gyermekneveléssel kapcsolatban, milyen módszerekkel nevelitek a gyermeketek, hogy ne legyen piűlós, cigizős, bulizós hanem keresztényként éljen?

Fél órája írok, és csak törlök, törlök, és törlök... Nem lehet kielégítő választ adni erre... Ahhoz, hogy a "tinédzserkori pangásokat,bulikat, esetleg nemi vágyakat" ki lehessen küszöbölni, egy olyan közeg is kell, ami ezt lehetővé teszi. Ahhoz, hogy valaki megteremtsen egy olyan színvonalat a családjában, hogy gyerek igénye a kulturált szórakozás felé irányuljon, az nem hétköznapi életvitelt, és értékrendet kíván meg - szerintem.

Gondolj csak bele, hogy milyen körülmények között kell, hogy felnőjön a gyereked ahhoz, hogy amikor önállóan dönthet majd arról, hogy hol tölti a szombat estét, akkor a disco helyett a színházat válassza. Vagy, hogy elítélje a cigarettát... a nemi vágyakról meg nem is beszélve... Lehet úgy nevelni gyereket, hogy ne legyen rá igénye (elfojtsa), mondván, hogy az a "nagyok játéka" - mert erre neveled... aztán majd mikor 25 évesen szólít le először nőt életében, akkor meg mi lesz?!!?!? Ja az meg már nem anyuci meg apuci gondja...

Vagy nem tudom elképzelni mire gondolsz...

Nem tehetsz semmit ezek a dolgok ellen... Max elmondhatod róla a véleményed a gyerekednek, és ha sikerült előzetesen elég felelősségtudatot belenevelni, akkor talán mérlegel....

A vallásnak tényleg nem feltétlenül van ehhez köze, de sokszor az ilyesmi (buli, ivás) csak amolyan pótcselekvés. Nem sokszor voltam szórakozóhelyen, de abból, amit hallgatóztam, nekem úgy tűnt, hogy sokan nem is élvezik az ilyesmit, csak azért ezt teszik, mert mást nem ismernek. Én olyanokat is ismerek, akik galériába, kiállításokra, könyvtárba jártak a gyerekeikkel, így később a fiatalok nem idegenkednek az ilyesmitől. Na persze ezért is tenni kell, mert a művészetet meg kell tanulni megérteni és élvezni. Mint egy matek egyenletet, mert ha nem is tud az ember hozzálátni, akkor nem élvezheti a "probléma megoldását". Vagy, mint amikor az ember sportolni kezd. Először egyáltalán nem élvezi, mert képtelen mondjuk egy kilométernél többet futni, de ha hozzá van szokva a futáshoz, akkor élvezni tudja. Szóval, ilyen ez. A gyerekek még könnyebben hozzászoknak bizonyos életmódokhoz, és később azért teszik, mert jó nekik.

A vallás által is egy maitól különb értékrendhez, és gyakran társasághoz és életmódhoz jutnak a fiatalok.

Itt sokan azt írják, hogy ennek nincs köze a valláshoz.

Szerintem van.

1. A vallásosak a bibliai értékrend alapján próbálnak nevelni.

2. Olyan fiatalok közösségét, akik ehhez hasonló értékrendet képviselnek, egy vallási intézményen belül fogod megtalálni.

Mondhatjátok, hogy az ateisták között is vannak jó emberek, de ők nincsenek összegyűjtve sehol, így a gyerekedet sem tudod ebbe a "jóember" közösségbe bevinni.

Édesanyám nevelt, hisz Istenben, de nem jár semmilyen gyülekezetbe, vagy templomba. Belőlem nem lett partik.rva (elnézést a trágárságért), mindig odafigyelt arra, hogy erkölcsre neveljen, de ezt sosem tiltással érte el! Magam nagyon fiús lány voltam mindig is, ezért határozottan figyelt arra, hogy ne kerüljek túl korán a férfiak bűvkörébe: 16 évesen, amikor először lett barátom, sosem tiltott tőle, őszinteséget kért, amit maximálisan megkapott. Sosem dohányoztam, inni ritkán szoktam, a barátaimat mind ismeri, mindig tudja, hol vagyok, és ez mind mind az Ő érdeme, pedig nem állt felettem a Bibliával, hogy "márpedig kislányom..." Én nem vagyok hívő, messze áll tőlem a vallás, mégis ellen tudtam állni ennek a "szennyes világnak". :) A lényeg, hogy meglegyen benne önmaga erkölcsi rendje, mert másé szerint nem tud élni, ugyanakkor az, hogy benne milyen lesz ez a rend, csak a szülőkön múlik!

18L

Vigyázz! Némelyik vallásos ember eléggé képmutató. Sokan úgy gondolják, hogy Isten megbocsájt, ezért élhetünk felelőtlenül. Engem egy vasárnaponként templomba járó hívő bántalmazott iskolában. Több olyat is ismertem, akik piálósak, cigizősek, stb.

Az erőltetés sem jó. Nemcsak a vallás esetén, hanem az erkölcsök esetén is. Simán elmehet egyszer-kétszer bulizni, a maszturbálásban semmi kivetnivalót nem látok (sőt, a felvilágosítás az fontos, nehogy véletlenül idő előtt legyen gyereke). Meg kell neki mutatni egy csomó dolgot, én anno néhány ismerősömnek köszönhettem, hogy rátaláltam a pia nélküli bulizásra (a mai napig nem hiányzik). Talán a művészet is vissza tudja fogni ilyen téren az embereket. Azt tudom, hogy engem az öngyilkossági gondolataimból a zene mentett ki, bár én metált játszom gitáron.

Szexuális vágyai meg majdnem mindenkinek vannak. Nem jó elfolytani és semmibe venni. Olyan 12-13 éves korára ki is alakul az emberben.

21/F/Ateista