Miben különbözik az Ateista vallás a Kereszténytől?

[link]

Idézem:

"

Először is: még ha az is, e vallást tudományos tények támasztják alá! Másodszor: lásd a

[4,14] című résznél írtakat, ami szerint a Föld lakói inkább mind ateisták.

Azonban megnyugtathatom ateista olvasómat: Az ateizmus nem vallás! Az ateizmus HIT.

Idáig oké. Hit, mert nincs otthon részecskegyorsítóm, mégis elhiszem hogy léteznek neutro-

nok, anélkül hogy elvégezném magam is a megfelelő kísérleteket. Hiszem, hogy így van, mert

a tudomány így tanítja! A hit – lásd e könyv megfelelő definícióját – meggyőződés bizonyí-

tatlan, sőt sok esetben eleve bizonyíthatatlan dolgok léte-megtörténte felől!

Tehát az ateizmus hit. Hitre szükség van, mert nem végezhetünk el MINDEN kísérletet

személyesen.

A vallástól azonban alapvetően különbözik az ateizmus abban, hogy ELVILEG ellenőrizni

és/vagy cáfolni lehet az ateizmus tárgyát képező hitet! A vallás tanait nem. Bizonyítsd be,

hogy nincs egyetlen angyal sem! Hogy nincs Rézfaszú Bagoly! Stb.!

Az ateizmus tehát NEM VALLÁS! Sőt ellentétes a vallással, épp amiatt, mert a tudományra

épül!

Nem igaz tehát, hogy egy ateista semmiben sem hisz. Az ateista a TUDOMÁNYBAN hisz!

"

Szerintem sincs ateista vallás, inkább csak hit, vagy szemlélet.

Mondjuk szerintem az ateizmust nem az jellemzi, hogy a tudományban hisz, hanem hogy nem hisz a transzcendensben. Önmagában a tudományban nem lehet hinni. A tudomány a világ megismérésének egyik módszere. Mint mondjuk a művészet. A művészetben lehet hinni? Szerintem nem, és a tudományban sem.

Mert azért elfogadni a tudomány eredményeit nem ugyanaz, mint mondjuk hinni valamiben. Amit általában tudományban való hitnek mondanak, én inkább úgy fogalmaznám meg, hogy "a világ teljes megismerhetőségébe vetett hit".

Az ateista az nem vallás. Ateista ember van. Az ateista olyan személy, aki nem hisz Istenben és semmilyen természetfeletti lényben. Istentagadóknak is hívják őket.

Míg a Keresztények vallása a kereszténység, ami egy egyistenhívő vallás. Az ő vallásuk középpontjában Jézus és a tanításai állnak.

Az ateizmusnak nincsenek tanai.

Nem magyarázza a világ eredetét/értelmét.

Nincs ember feletti bíráskodó személy.

Nem szabja meg miben higgy, ne higgy(kivéve persze istenről)

Nincs az "egyházának" adó kedvezménye.

Nincsenek képviselők (ala papok).

Nincs szent könyv.

Az egyetlen hasonlóság mind2 tagjai emberekből áll.

Az ateisták is úgyan úgy elhiszik (nem elfogadják, hanem elhiszik!)amit olvasnak, vagy hallanak, vagy amit tanítanak nekik, (hiszen ők sem voltak ott a világ keletkezésénél, vagy az élet kialakulásánál, mint ahogy egy keresztény "elhiszi" amit tanítanak neki mindaddíg amíg nincs megtapasztalása!

Mivel mind a két "tábor" elhiszi a dolgokat, ezért szokták őket hívőknek, illetve az ateistákat is vallásosnak nevezni.

Semmiben:)

-az ateista egy olyan dolgot utasít el,aminek a nem létezését nem tudja bizonyítani,

-a vallásos egy olyan dolgot fogad el ,aminek a létezését nem tudja bizonyítani.

Ateista vallás vagy ateista egyház nincsen,de van ateista hit.

A hívő ateista abban hisz, hogy az nem létezik, amiről a többi vallás hiszi, hogy nagyonis létező.

Bizonyítani egyik sem tud, mert a tudomány nem a miértre ad választ, hanem a hogyanra...

Abban különbözik, hogy az ateizmus nem vallás. Az ateizmusnak a tudományhoz sincs köze.

A teista isten létében hívő. Erre alapít egy elméletet, rendszert, ezt írásba foglalja. Az ateista isten létében nem hívő. Ezért nincs mit írásba foglalnia. Ennyi.

Már az is sokat mond, hogy a szembeállítás: ateista-keresztény. Na és hol marad a buddhizmus, iszlám, és a többi. Vagyis itt csak a keresztény és ateista ember különbségét kell vizsgálni.

Az egy teljesen más témakör, hogy mi a tudomány, mi a hit, miben közösek és miben különbözők. E tekintetben nem hagyható figyelmen kívül az ember azon alapvető sajátossága, hogy észlel, érzékel és azt meg akarja magyarázni. Az állat nem akarja megmagyarázni.

Az emberek egy csoportja alkot egy nálánál magasabb rendűnek nevezett lényt, ráruházza mindazt az ismeretet, amelyet tapasztal, de megmagyarázni nem tud. Ennyivel meg is elégszik. Ezt a helyzetet hitnek nevezi.

Az emberek másik csoportja úgy gondolja, a tapasztalásokat meg kellene magyarázni, és e magyarázat keresésének szenteli életét, vagy mások eredményeit próbálja áttekinteni. Ők a bizonytalanságukat úgy oldják fel, hogy azt mondják: a világ megismerhető, de e pillanatban csak egy részét ismerjük, tehát van értelme folytatni. Ha megmagyarázhatatlannal találkoznak, nem mondják, hogy "isten rendelése", hanem magyarázatot keresnek. Addig is azt mondják, keressük, de még nincs meg. De előbb utóbb meglesz.

Ez a tudomány és a hit közötti alapvető különbség, ami viszont más, mint a kérdésben feltett. A tudományban való hit közkeletű fordulat, de semmi értelme sincs. Van viszont a tapasztalásokhoz, érzékeléshez való hozzáállás, ami vagy tudományos igényű, vagy hiten alapuló. És nem létezik a kettőt összeegyeztető elmélet, mert ezek egymás kiegészítői.