Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Milyen volt az újjászületésed?

Milyen volt az újjászületésed?

Figyelt kérdés
Olyan hívők válaszát várom, akik megtapasztalták... Hogyan élted meg? Előtte mennyire hittél, kerested Istent? Mennyire volt "fájdalmas"? Érezted-e utána a kegyelmet? Letértél valaha az útról? Nagyon kíváncsi vagyok, ki hogyan élte meg!
2012. márc. 22. 18:38
1 2
 11/15 anonim ***** válasza:
Bocsánat, elírtam. "romolhatatlan" és nem pedig "nem romolhatatlan".
2012. márc. 23. 12:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/15 A kérdező kommentje:
Köszönöm. :)
2012. márc. 23. 13:15
 13/15 anonim ***** válasza:

Semmilyen "csodálatos" élményem nem volt az újjászületésemmel kapcsolatban. Mindössze nagyon örültem neki, hogy Isten megbocsátotta a bűneimet, és örökbefogadott, elfogadott fiának. Azonkívül adott egy értelmes célt az életembe, hogy emberhalász legyek, próbáljak segíteni másoknak is megtérni és kibékülni Vele. És gondolom, az Isten angyalai is nagyon örültek nekem, megtérő bűnösnek. Utána küzdöttem azért, hogy szent legyek, ahogy ő is szent. Amint a személyiségem egyre hasonlóbbá vált Istenéhez, úgy az is, ahogy mások bántak velem, hasonlóbbá vált ahhoz, ahogy az emberek Istennel bánnak: semmibe veszik őt, nem hallgatják meg és sokszor gyűlölik is őt. De nem nagyobb a szolga az uránál, ha Jézussal azt tették, amit tettek, akkor mi mit várunk?

Volt, hogy olyan nehéznek és értelmetlennek tűnt a keresztény élt, hogy kétszer is elhagytam Istent, felnövekedtek az életemben a világiasság bűnei, mint pl. a gőg, az önzés és a szexuális tisztátalanság, pornográfia, és a saját elképzeléseim szerint folytattam az életemet. Aztán, amikor rájöttem, hogy bűnösen éltem az életemet, megpróbáltam megtérni, de sokáig nem ment. Nem tudtam elhinni, hogy Isten képes megbocsátani nekem. Elkezdtem rettegni attól, hogy elkárhozom, és paranoid skizofréniás lettem. Ha nem lettem volna hűtlen Istenhez, valószínűleg nem itt állnék. Már öt éve szenvedek ebben a betegségben, és fizikailag is rossz az állapotom, pedig csak 42 éves vagyok. Valahogy úgy van, hogy Sátán vádló hangjait azóta is sokkal erősebben hallom, mint Istenét. Amit a testvérek mondanak az egyházban, vagy amit Isten mond a Biblián keresztül, mintha nem jutna el hozzám. Sokszor szorongások és félelmek között őrlődök, és nem vagyok képes normális életet élni, és dolgozni. Azt mondják, ez a skizofrénia, és együtt kell élni vele. Rossz ez az állapot fizikai fájdalommal is megspékelve, és szeretnék egészséges lenni, hogy jobban tudjam szolgálni Istent a testvéreimet és másokat.

2012. márc. 23. 16:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/15 anonim ***** válasza:

Szorongás az nekem is jutott rendesen.

Sajnálom, hogy rosszat érzel:(

Szívből kívánom, hogy elmúljon ez...

De ne felejtsd el, hogy Istennek fontos vagy és szeret téged. Bármi történik, bármit teszel.

Hibátlan emberek nincsenek. Mindenki követ el bűnt. Ha te igyekszel jó emberként élni és nem mások kárára fordítani életed, akkor Isten útján jársz.

2012. márc. 23. 16:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/15 A kérdező kommentje:

13: Sajnálom. Kicsit félve kérdezem meg, hogy biztos, hogy megtörtént az újjászületés? Nem csak valakik mondták, hogy ez az volt?

Azért merem ezt most így leírni, mert ha te már valóban újjászülettél, és utána érzel így, az nagyon-nagyon rossz lenne... mert ha az újjászületés sem segít rajtad, akkor micsoda?! Én őszintén bízom benne, hogy te "csak" megtértél. Nem kisebbíteni szeretném, az is óriási dolog! De az újjászületés valami egészen más, amikor nem tudatosan törekszel Istenhez, hanem ő szólít meg, ő hív el, ad új szívet és új lelket, leteszed a bűneidet és ettől nagyon-nagyon könnyűvé válsz... Amit itt leírtak páran, azt nagyon át tudtam érezni: azt az elragadtatást, azt az örömmámort, a kegyelmi állapotot, amit sokan a bizonyságtételükben úgy fogalmaztak meg, hogy mintha a föld fölött járnál...


Távol álljék tőlem, hogy bíráljam a hitedet, vallásodat, nem! A saját tapasztalataimat írom! Amikor engem Isten elhívott szolgálatra, akkor közvetlenül tőle kaptam feladatokat (nem mondta senki, hogy mit kell tennem, Isten indított mindenre). És ez így nagyon könnyű! Éppen ma beszélgettem erről valakivel, és nagyon jól megfogalmazta azt, amit én is átélek: kapom a feladatot, és egyszerűen nem is kell foglalkoznom a megoldással, csak hátradőlni és várni, és a megfelelő pillanatban jön a megoldás, amit csak a megfelelő helyre kell illeszteni. Összekapcsolni a dolgokat. És nem megaláztatásban van részem, hanem szeretetben, támogatásban, hálában (pedig nem az én érdemem semmi, amit teszek, és ezt sűrűn mondogatom is!). Isten kegyelméből így működnek a dolgok... legalábbis nálam, és ennél a barátomnál is. Nem tudom, hogy másnál hogyan...

És amióta megtapasztaltam Isten szeretetét, azóta nem hallom a kísértő "hangokat". Egyszerűen nem hallom...

Borzasztóan sajnálom, hogy nem így éled meg. Én őszintén bízom abban, hogy meg fog történni a valódi újjászületésed, és Isten személyesen hív el szolgálatra, és akkor majd nem megaláztatásban lesz részed. Imádkozom ezért!

2012. márc. 23. 17:48
1 2

További kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!