Ki Isten, és ki Jézus?

Mit tanít a Biblia a Szentháromságról?

Egy Isten van: 5 Mózes 6:4; 1 Korinthus 8:4; Galata 3:20; 1 Timóteus 2:5.

A Szentháromság három személyből áll: 1 Mózes 1:1; 1:26; 3:22; 11:7; Ézsaiás 6:8; 48:16; 61:1; Máté 3:16-17; 28:19; 2 Korinthus 13:14. Az ószövetségi részekben a héber nyelv ismerete segítséget jelent. Az 1 Mózes 1:1-ben a többesz számú “Elohim” van használva. Az 1 Mózes 1:26; 3:22; 11:7 és Ézsaiás 6:8 pedig a többes számú “mi” –t használja. Ez az “Elohim” és “mi” KÉTSÉGTELENÜL több, mint két személyre vonatkozik. Az angolban vagy a magyarban csak két forma van: egyes és többes szám. A héberben három forma van: egyes, kettes és többes szám. A kettes szám KIZÁRÓLAG kettőt jelent. Általában a héber páros dolgokra használja, mint a szem, a fül, a kéz. Az “Elohim” és a “mi” szavak többes számúak – több, mint kettősek – tehát biztosan három vagy több személyre utalnak (Atya, Fiú, Szentlélek).

Izaiás 48:16 és 61:1-ben a Fiú beszél, miközben az Atyára és a Szentlélekre utal

A Szentháromság tagjait több szakasz is megkülönbözteti egymástól: Az Ószövetségben az “ÚR” nagybetűs kifejezés az “Úr”-ról szól (1 Mózes 19:24; Hóseás 1:4). Az “ÚR”-nak van egy “Fia” (Zsoltárok 2:7; 12; Példabeszédek 30:2-4). A Lélek is meg van különböztetve az “ÚR”-tól (4 Mózes 27:18) és “Isten”-től (Zsoltárok 51:10-12). Isten, a Fiú meg van különböztetve Istentől, az Atyától (Zsoltárok 45:6-7; Zsidók 1:8-9). Az Újszövetségben a János 14:16-17 az, ahol Jézus beszél az Atyáról, hogy elküldi a Segítőt, a Szentlelket. Ebből is látszik, hogy Jézus nem tartotta magát az Atyának vagy a Szentléleknek

A Szentháromság minden tagja Isten: Az Atya is Isten: János 6:27; Róma 1:7; 1 Péter 1:2. A Fiú is Isten: János 1:1, 14; Róma 9:5; Kolossé 2:9; Zsidók 1:8; 1 János 5:20. A Szentlélek is Isten: Apostolok Cselekedetei 5:3-4; 1 Korinthus 3:16 (Megtelni Szentlélekkel – Róma 8:9; János 14:16-17; Apostolok Cselekedetei 2:1-4).

A három különböző személyt még egy dolog alátámasztja: mármint hogy nem ugyanaz a személy három megjelenési formában: az az ige, ahol JÉzus megkeresztelkedik. Ez a Máté evangéliumában van leírva:

Jézus pedig megkeresztelkedvén, azonnal kijöve a vízből az egek pedig megnyíltak és Isten szelleme szállt a Fiúra galamb formájában. Egy égi hang pedig mondta: Ez az én szerelmes Fiam, Őt hallgassátok!

Ez pedig azért bizonyíték a fentiekre mert itt a három személy külön-külön helyen van a térben, tehát nem lehet ugyanaz a három. Az Atya itt a Mennyben volt, a Szent Szellem éppen a Mennyből érkezett a Földre, Jézus pedig a Földön, Izraelben.

Jézus a keresztény tanítás szerint a Szentháromság egyik személye, Isten fia, és az emberiség Megváltója, aki emberré lett, keresztre feszítették és feltámadt

A név jelentése „az Úr a Megváltó” vagy szó szerint: „Jahve megvált”

Az Újszövetség és az arra épülő hagyományok alapján a keresztények azon a hiten vannak, hogy Jézus az Ószövetségben megjövendölt és várt Messiás (görögül Krisztosz), az Isten Fia. Lényegileg egyenlő Istennel, azonban személyében nem egyenlő az Atyával, hanem az Atya Fia, aki elküldte az emberiségnek a Szentlelket. A keresztény felfogás szerint Jézus azért lett emberré, hogy halála és feltámadása által a benne hívők örök életet nyerjenek (János 3:16).

Az Újszövetség néhány helyen Jézust „az Isten Fiának” hívja.

A keresztények egyetemesen Isten tényleges fiának, az Isten egyszülött fiának (Ján3:16), az Atyával egynek tekintik Jézust.

Ilyen módon ez a kifejezés egyértelműen Istenre utal.

Tehát kinek mondta magát Jézus? Minek mondja őt a Biblia? Először is nézzük meg Jézus szavait a János 10:30-ban: “Én és az Atya egy vagyunk.” Elsőre ez nem úgy tűnik, mint annak kijelentése, hogy ő Isten. Viszont figyeljük meg a zsidók reakcióját az állítására: “Nem jó cselekedetért kövezünk meg téged, hanem káromlásért, és azért, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat.” (János 10:33). A zsidók megértették, hogy Jézus Istennek mondta magát. A következő versekben Jézus nem javítja ki a zsidókat, nem mondja, hogy “Nem teszem magam Istenné.” Ebből is látszik, hogy Jézus valóban Istennek mondta magát, amikor azt állította, hogy “Én és az Atya egy vagyunk.” (János 10:30). Van még egy példa a János 8:58-ban, itt Jézus azt mondta a zsidóknak: “Bizony, bizony, mondom néktek, mielőtt Ábrahám lett volna: én vagyok.” Ezt hallva a zsidók köveket ismét ragadtak, hogy megkövezzék Jézust (János 8:59). Jézus kijelenti az azonosságát mint “én vagyok”, ez egy direkt utalás volt Istennek az Ószövetségben használt nevére (2Mózes 3:14). Miért akarták volna a zsidók újra megkövezni Jézust, ha nem mondott volna valami istenkáromlót, konkrétan azt, hogy ő Isten?

János 1:1 – “Isten volt az Ige.” János 1:14 – “Az Ige testté lett” Ez a két ige egyértelműen megmutatja, hogy Jézus az emberi testben megjelent Isten. Tamás, Jézus tanítványa azt mondta neki: “Én Uram, és én Istenem” (János 20:28). Jézus nem javította ki. Pál apostol úgy beszél róla, mint “a mi nagy Istenünk és üdvözítőnk, Jézus Krisztus” (Titusz 2:13). Péter apostol hasonlóan beszél: “Istenünk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus” (2Péter 1:1). Isten, az Atya szintén tanúsítja Jézus teljes azonosságát: “hanem házam és királyságom szolgálatába állítom örökre, és trónja örökké szilárd lesz.” Az ószövetségi próféciák Krisztusról szintén istenségét támasztják alá: “Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme!”

Miért olyan fontos kérdés Jézus azonossága? Miért számít, hogy Jézus Isten volt-e vagy sem? A legfontosabb ok, amiért Jézusnak valóban Istennek kellett lennie az, hogy ha Ő nem Isten, akkor a halála nem volt elégséges fizetség az egész világ bűneinek büntetésére (1 János 2:2). Egyedül Isten tudott csak kifizetni egy ilyen végtelen büntetést (Róma 5:8; 2Korinthus 5:21). Jézusnak Istennek kellett lennie, különben nem tudta volna kifizetni az adósságunkat. Jézusnak embernek kellett lennie, hogy meg tudjon halni. Az üdvösség egyedül Jézus Krisztusban való hit által elérhető! Jézus istensége az, amiért ő az egyetlen útja az üdvösségnek. Isteni volta miatt mondta: “„Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.” (János 14:6)