Mi ég a pokolban? Hiszen mikor meghalunk, testünket elhagyja a lélek. A léleknek pedig nincs anyaga, tehát nem éghető. Akkor hogy is van, hogy a pokol tüzében égnek a kárhozottak?

Szia !

Olvasgattam az előző válaszokat néhányan félreértelmeznek bizonyos dolgokat, válasz benne van a Bibliában és helyes értelmezéssel megtalálható .

Az életnek nem csak ez az általunk ismert anyagformája létezik a szellemi dimenziókban is vannak élőlények, teremtmények.

Ezért tűz is létezik amely képes hatást gyakorolni rájuk.

Létezik tűz a mennyben és a pokolban is található tűz, amelyet természetesen(lent ) nem a lelkek táplálnak.

Az ember szelleme örökké létező ezért ha az eltávozik a testből vagyis véget ér a földi itt tartózkodása egy személynek kiköltözik a testből és az Isten ítéletéig az Isten által kijelölt helyre kerül.

Ezért nem helyes olyan eszméket, teológiákat elhinni amely ellentétes a Bibliával.

A létezés a szellemi dimenziókban folytatódik nem szűnik meg a tudat, nem igaz az, hogy az Isten addig tudatlan állapotban tartja az embereket az ítéletéig.

Zsidókhoz írt levél 9,27:

27. És miképen elvégezett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután az ítélet.

A következő tényt 3-szor mondja el újra Jézus.

Márk evangéliuma 9, 44:46:48

44 :A hol az ő férgük meg nem hal, és tüzük el nem aluszik.

46. A hol az ő férgük meg nem hal, és tüzük el nem aluszik.

48. A hol az ő férgük meg nem hal, és tüzük el nem aluszik.

Egy másik példázat amely szintén bizonyító erejű :

Luk 16,19-31 :

19. Vala pedig egy gazdag ember, és öltözik vala bíborba és patyolatba, mindennap dúsan vigadozván:

20. És vala egy Lázár nevű koldus, ki az ő kapuja elé volt vetve, fekélyekkel tele.

21. És kíván vala megelégedni a morzsalékokkal, melyek hullanak vala a gazdagnak asztaláról; de az ebek is eljővén, nyalják vala az ő sebeit.

22. Lőn pedig, hogy meghal a koldus, és vitetett az angyaloktól az Ábrahám kebelébe; meghal pedig a gazdag is, és eltemették.

23. És a pokolban felemelte az ő szemeit, kínokban lévén, és látá Ábrahámot távol, és Lázárt annak kebelében.

24. És ő kiáltván, monda: Atyám Ábrahám! könyörülj rajtam, és bocsásd el Lázárt, hogy mártsa az ő ujjának hegyét vízbe, és hűsítse meg az én nyelvemet; mert gyötrettetem e lángban.

25. Monda pedig Ábrahám: Fiam, emlékezzél meg róla, hogy te javaidat elvetted a te életedben, hasonlóképen Lázár is az ő bajait: most pedig ez vígasztaltatik, te pedig gyötrettetel.

26. És mindenekfelett, mi köztünk és ti közöttetek nagy közbevetés van, úgy, hogy a kik akarnának innét ti hozzátok általmenni, nem mehetnek, sem azok onnét hozzánk át nem jöhetnek.

27. Monda pedig amaz: Kérlek azért téged Atyám, hogy bocsásd el őt az én atyámnak házához;

28. Mert van öt testvérem; hogy bizonyságot tegyen nékik, hogy ők is ide, e gyötrelemnek helyére ne jussanak.

29. Monda néki Ábrahám: Van Mózesük és prófétáik; hallgassák azokat.

30. Ama pedig monda: Nem úgy, atyám Ábrahám; hanem ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, megtérnek!

31. Ő pedig monda néki: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad.

Shalom.

Kedves 11-es válaszoló!

A halhatatlan lélek/szellem eszméje nem Bibliai, hanem a hellén filozófiából a gnosztikus judaizmuson keresztül került bele a hatalmi kereszténység tanításai közé. Platóntól kezdve számos görög gondolkodó vallotta ezt a dogmát, és mivel a római birodalom gyakorlatilag minden kulturális és eszmei áramlatot változatlanul magába olvasztott a meghódított görögöktől, így ez is tovább élt, és él ma is.

Az igaz, hogy az ember szelleme halála után egy Isten által kijelölt helyre kerül, ahol azonban nincs tudatos létezés, hanem „alvás”, vagyis érzékelés nélküli lét a feltámadásig. Ezt számtalan ige alátámasztja az Írásokban, többek közt Jézus szavai is. (1Móz.2:17; Zsolt 115:17, 143:3; Préd.9:7-8; Ezék. 18:4; Mát. 10:28; Róm. 6:23; Zsid. 9:27; 1Kor 15:22)

A kárhozottak, vagyis a halálra ítéltek tüze és férge azért nem múlik el, mert folyamatosan kerülnek majd emberek a tűztóba, vagyis a második, végleges halálra, ezért az a helyszín folyamatosan „működni” fog, egészen addig, amíg a halál és a sír is bele lesz vetve, és ezután következik majd az ég és a föld újjá teremtése, amikortól már nem lesz halál és betegség, hanem az Isten lakozik majd a földön a megváltott szentek között.

A Lukácsnál olvasható példázat a gazdagról és Lázárról egyáltalán nem a túlvilág mikéntjéről szól. Az előtte zajló párbeszédből világos, hogy Jézus itt a kapzsi farizeusok apropóján mondja ezt a példát:

””Nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak. Hallák pedig mindezeket a FARIZEUSOK is, kik pénzszeretők valának; és csúfolák őt. És monda nékik: TI VAGYTOK, a kik az emberek előtt magatokat megigazítjátok; de az Isten ismeri a ti szíveteket: mert a mi az emberek közt magasztos, az Isten előtt útálatos. A törvény és a próféták Keresztelő Jánosig valának: az időtől fogva az Istennek országa hirdettetik, és mindenki erőszakkal tör abba. Könnyebb pedig a mennynek és a földnek elmúlni, hogynem a törvényből egy pontocskának elesni. Valaki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, paráználkodik; és valaki férjétől elbocsátott asszonyt vesz feleségül, paráználkodik.””

Az egész történet két embercsoportot példáz (hiszen ez egy példázat, tanmese, nem effektív valósághű leírása valaminek, hanem képes beszéd). Az egyik a választott nép, Izrael fiai, akik minden szellemi gazdagságot megkaptak Istentől, de féltékenyen és kapzsin álltak hozzá, nem osztották meg a nemzetekkel, ahogyan az dolguk lett volna. A másik csoport a pogányokat (illetve a szellem szerinti egyházat) jelképezi, akik közül egyesek, annak ellenére, hogy nem kaptak egységesen tanítást Istentől, mégis igaz módon élnek. Érdekes összefüggés, hogy a Lázár/Eliézer név Ábrahámmal kapcsolatban az ószövetségben is megtalálható, mégpedig az Izsáknak feleséget kereső, pogány származású szolga eseténél. A párhuzam nyilvánvaló, hiszen Eliézer hűségesen szolgálta Ábrahámot, vagyis engedelmes volt Isten akaratának annak ellenére, hogy nem volt a választott család/nép tagja vér szerint.

Ha szó szerint a pokol és a menny leírásának értenénk ezt a részt, akkor azt kéne feltételeznünk, hogy a kárhozottak kiabálását, szenvedését élő egyenes adásban nézik az üdvözültek, sőt át is beszélgetnek egyik helyről a másikra; továbbá, hogy a „pokol” kínjain képes lenne enyhíteni egy csepp víz; továbbá, hogy a meghalt igazak effektív Ábrahám ölében lesznek (mindenki?) és egyéb képtelenségek. Ezek azonban mind csak egy példázat részei, és nem a valóság lefestése. Jézus ezzel arra figyelmeztette a farizeusokat, hogy a számukra megadott világosság (Mózes és a próféták) alapján fel kellene ismerniük az Isten akaratát és aszerint élni, helyesen szolgálni, nem pedig csak dölyfösen eldagonyázni a képzelt kiválóságukban.

Vagyis ez alapján a példázat alapján képtelenség a halál utáni történésekre következtetni, mert ez nem erről szól.

Szia !

Kedves Utolsó válaszadó én komolyan veszem a Biblia szavait, ha te nem az a te felelősséged !

Csia Lajos féle fordítás.

2Péter levél 3, 15-18 :

3.15. Urunknak hosszú-tűrését a menekülés alkalmának tartsátok, miként a mi szeretett testvérünk, Pál is a neki adott bölcsességgel írt erről nektek,

16. ahogyan minden levelében tenni szokta, amikor bennük e dolgokról írt. Vannak leveleiben némely nehezen felfogható dolgok, melyeket a tanulatlanok és meg nem szilárdultak félrecsavarnak, ahogy egyéb írásokkal is teszik saját veszedelmükre.

17. Szeretteim, mivel előre tudjátok ezeket, őrizkedjetek, hogy a törvényt elvető emberek tévelygése magával ne ragadjon titeket, és szilárdságotokból ki ne essetek.

18. Ellenkezőleg, növekedjetek Urunknak és Megmentőnknek, a Krisztus Jézusnak kegyelmében és megismerésében. Övé legyen a dicsőség most és az örökkévalóság napjáig.

A Biblia igazságainak és Jézus szavainak félre magyarázása, állításainak tagadása az apostolok idejében is eretnekségének számított akár csak ma.

Az akkori kornak is megvoltak a vitás kérdései:

-Jézus nem támadt fel, hanem ellopták a testét.

-A szombat kérdése valamint a körülmetélés.

Most is vannak ilyen dolgok amikben különféle nézetek alakultak ki:

-Ma már nem olyan a Szent Szellem keresztség mint az

apostolok idejébe volt.

(Ez most észrevétlenül az ember belsejében zajlik le)

-Nincs nyelveken szólás.

-Gyógyulás betegségekből (az orvosok munkája is fontos )

-Szabadulás a démonoktól, átkokból.

-Nincs pokol mint a szenvedés helye.

-Különféle modern táplálkozási szokások alakultak ki.

-Isten elfogadja az eltérő szexuális beállítottságú

emberek szokásait. ( pl azonos neműek házassága )

Természetesen ezeket Isten többször megcáfolta már és ennek pont az ellenkezője igaz.

Azért írtam le mást dolgokat is, hogy átláthasd az ördög gonosz mesterkedéseit és ne gondold, hogy teológiai tudással győzheted le, sajnos ezzel már próbálták sokan de rajtavesztek.

A Isten védelme hit és alázat alázat által, győzelem az Istennek való engedelmességgel valósulhat meg.

Shalom.

1 Tim 4,1-3 :

3. A Szellem pedig kifejezetten mondja, hogy a késői időkben némelyek elpártolnak majd a hittől, s megtévesztő szellemekre és ördögök tanításaira fognak figyelni,

2. hazug, saját lelkiismeretükben kiégett emberek képmutatásával.

3. Ezek tiltani fogják a házasságot, olyan eledelektől tartózkodnak majd, melyeket Isten hálaadással való fogyasztásra teremtett azoknak, akik hívek és az igazság felismerésére eljutottak.

Kedves 13-as válaszoló!

Köszönöm írásodat. Úgy látom, semmi közös nincs bennünk. Én leírtam, mit miért gondolok így, te csak "eretnek"ezel és burkoltan elítélsz. Tudod, hiába mondogatod, "békesség, békesség", ha közben nem vagy egyenes. Ez a véleményem.

Köszönöm írásodat. Úgy látom, semmi közös nincs bennünk. Én leírtam, mit miért gondolok így, te csak "eretnek"ezel és burkoltan elítélsz. Tudod, hiába mondogatod, "békesség, békesség", ha közben nem vagy egyenes. Ez a véleményem.

Szia !

Azért nincs bennünk semmi közös mert te nem az Írásokat fogadod el abszolút igazságnak hanem megpróbálod az elveidet igazolni az írásokkal pontosan fordítva kellene tenni a ha van valamiről véleményed, gondolatod az Igéhez kell mérni és ha megáll akkor elfogadható ha nem áll meg el kell vetni.

Ha Jézus mond egy példázatot a pokolról akkor van pokol és nem vitatkozom ezen.

Az eretnek jelzőt a tévtanírásokra értettem amit Károli is használ más fordításokban megnézve ártalmas és hamis tanítások amikkel szakadásokat okoznak, holott ennek pont fordítva kellene lenni az Egyháznak össze kellene fogni de majd ennek is eljön az ideje.

Ezért ez nem személyednek hanem a szavaidnak szólt amit képviselsz alkalmazva Pál apostol tanácsát.

1 Thessz 5,21 : Mindent megpróbáljatok ami jó, azt megtartsátok!

Ezt helyesen így kell tenni most gondold el mekkora káosz lenne az egyházba és ezen belül gyülekezetekbe ha valaki aki tekintélyes mond valamit és nem vetik vizsgálat alá (Biblia ) hanem elkezdik azt követni és csinálni?

A véleményeket, nézeteket vizsgálat és ítélet alá vetem nem burkoltan hanem nyíltan mert ez mondja az Ige.

(Azt hiszem ennél egyenesebb és nyíltabb nem lehetek .)

A személyeket nem , ő felettük nem az én dolgom ítéletet mondani.

Shalom.

"A Lukácsnál olvasható példázat a gazdagról és Lázárról egyáltalán nem a túlvilág mikéntjéről szól."

A gazdag és Lázár történetében leírt pokol képét írja le sok tanúságtétel is és ez egyezik az egyházak tanításával is.

De egyébként még ha ez egy példabeszéd lenne is, Jézus akkor se talált volna ki egy irreális mesét, a példabeszédei is mind valós alapokon nyugszanak. Amit mond az maga az igazság, semmi valótlant vagy hazugságot nem mondott soha.

Kedves 15-ös válaszoló!

Megint semmi érdemi információt nem adsz, csak véleményt mondasz rólam ismeretlenül, és azzal vádolsz, hogy nem fogadom el az Írásokat. Ezzel nem fogok vitázni, mert én tudom, hogy hogyan gondolkodom, és hogyan állok az Isten beszédéhez, az én Atyám is ismer engem, te pedig azt hiszel rólam, amit akarsz.

Írod://Ha Jézus mond egy példázatot a pokolról akkor van pokol és nem vitatkozom ezen.//

Csakhogy Jézus nem a pokolRÓL mondott példázatot, csak a pokol képzetét, a farizeusok között elterjedt hiedelmeket használta fel arra, hogy felhívja figyelmüket a hitben való hibás hozzáállásukra.

A szó szerinti értelmezés akkor jogos, ha szó szerinti tanításról van szó. Akinek van füle, felismeri a példázatokat. Vagy szerinted akkor azt is készpénznek kell vennem, hogy valaki szemében ténylegesen gerenda van?

Nem tudom, miért beszélsz nekem tekintélyes emberekről, meg az ő véleményük elfogadásáról, amikor fogalmad sincs, milyen a gyülekezetem, a testvéreim, és hogyan élünk. Nálunk nincs hierarchia, senki sem különb a másiknál, nincsenek "tekintélyesek", akikre szó nélkül hallgatunk. Ezért ezt a kifogásodat nem veszem magamra.

Az pedig bizony ítélkezés mások személye felett, ha azt állítod, hogy személy szerint ÉN ezt meg azt csinálom/nem csinálom, és ezért eretnek vagyok. Ez van.

Kedves 16-os válaszoló!

Sajnos engem nem hatnak meg "egyházak tanításai", sem állítólagos "tanúságtételek". (mellesleg szerinted hány olyan "tanúságtétel" van, ami mondjuk a a budhista felfogást támasztja alá? vagy a muszlimot, vagy a vodoo-t?)

Sehol sem állítottam, hogy Jézus hazudott volna, kérlek, ne adj ilyesmit a számba. Ahogy már az előbb említettem, nem ő talált ki egy mesét, hanem a farizeusok között élő hagyományos elképzelést használta fel a példázathoz, hogy jól értsék, mit akar mondani. Az akkor az írástudók között elterjedt nézetek megismerhetők pl. Énok könyvéből, ahol arról van szó, hogy a halál után az emberi szellemek különféle tárhelyeken vannak "elraktározva" a feltámadásig, egymástól elkülönítve. Ebből a koncepcióból indult ki Jézus.

Egyébként erről tanúskodik Ésaiás is:

Ézsaiás 26:19-20 19 ""Megelevenednek halottaid és holttesteim fölkelnek: serkenjetek föl és énekeljetek, a kik a porban lakoztok, mert harmatod az élet harmata, és visszaadja a föld az árnyakat! (De amíg ez meg nem történik, addig ) 20 Menj be népem, menj be SZOBÁIDBA, és zárd be ajtóidat utánad, és rejtsd el magad rövid szempillantásig, míg elmúlik a bús harag!""

Ézsaiás 57:1-2 1 ""Az igaz elvész és nem veszi eszébe senki, és az irgalmasságtevők elragadtatnak és senki nem gondolja fel, hogy a veszedelem elől ragadtatik el az igaz; 2 Bemegy békességbe, NYUGOSZNAK ágyaikon, a kik egyenes útaikon járának.""

Előzőleg pedig nem a halál utáni dolgokról folyt éppen a beszélgetés, hanem a pénz szeretetéről és a farizeusi hamis önigazultságról. Erre rímel ez a példázat. Nem kezdett el egy teljesen más témában magyarázni csak úgy, a derült égből, hanem azokhoz szólt, akik akkor ott voltak körülötte. Azt olvassuk a 15. versben: ""és monda NÉKIK /a farizeusoknak/: Ti vagytok, a kik az emberek előtt magatokat megigazítjátok..."" És ezután mondja el a példát a két emberről. Senki sem beszélt a pokolról, fel sem merült ez a téma akkor és ott.

Teljesen igaza van ebben munyamunyának.

"A gazdag és Lázár történetében leírt pokol képét írja le sok tanúságtétel is és ez egyezik az egyházak tanításával is.

De egyébként még ha ez egy példabeszéd lenne is, Jézus akkor se talált volna ki egy irreális mesét, a példabeszédei is mind valós alapokon nyugszanak. Amit mond az maga az igazság, semmi valótlant vagy hazugságot nem mondott soha."

Jézus gyakran mondott túlzó hasonlatokat, melyek a való életben nem léteznek! A szálka és gerenda említve lett, ugye ismerős neked?

Az a kifejezés, hogy Tirusznak és Szidonnak, illetve Sodomának és Gomorának "elviselhetőbb dolga lesz az ítélet napján", túlzó kijelentés (vagyis egy bizonyos pontnak túlzott kihangsúlyozása) volt, és Jézus nem szó szerint értette, mint ahogyan egyéb túlzó kifejezéseit sem szó szerint értette. Például:

"Könnyebb az égnek és a földnek elmúlni, mint hogy a Törvény betűjéből egyetlen vesszőcske is beteljesületlen maradjon." "Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim semmiképpen el nem múlnak" (Lukács 16:17; 21:33; Máté 5:18; vö. Zsidók 1:10–12). A betű szerinti égről és földről tudjuk, hogy sohasem múlnak el (Zsoltárok 78:69; 104:5; Prédikátor 1:4). Jézus azt is mondta: "Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak bejutni Isten királyságába" (Márk 10:25). Jézus biztosan nem azt értette ezen, hogy egyetlen gazdag sem lehet az ő tanítványa; egyes gazdagok ugyanis az első században felkent keresztények lettek (1Timótheus 6:17–19). Jézus, amikor túlzó kifejezéseket használ, azt akarja kihangsúlyozni, mennyire nehéz a gazdag embernek Istent tenni az anyagi gazdagság és kényelem elé (Lukács 12:15–21).