Az 'Úrnak', vagy a 'jóistennek' van-e rendes neve?
Én azt olvastam, hogy nem jelenthetjük ki kategórikusan, hogy ezt a bizonyos JHVH-t hogyan helyes kiejteni.
Vagyis állítólag, akik a többi kiejtés fajtát nem fogadják el, csak a Jahvét, azok sem tudnak biztosat állítani erről. Tehát igaz az, hogy valójában a nyelvészeti ismereteink hiánya miatt, nem tudhatjuk, melyik a helyes?
Az Ószövetségben úgy tudom, hogy használták ezt a nevet, méghozzá több ezerszer.
Nevekre szerintem azért szükség van, elég furcsa lenne enélkül élni. Gondolom, ha van Isten, Ő is így gondolja.
válasza: válasza:Akik rendszeresen bizonygatják azt, hogy az egyedüli helyes kiejtése Isten nevének az csak a Jahve lehet, azok nem veszik alapul azt a tényt, hogy minden név kiejtése az évezredek során, kissebb-nagyobb mértékben változik. Ez Jézus nevére is szintén úgy igaz, mint mindenkiére.
A másik tény, hogy hitelesen senki sem tudja bizonyítani, hogy azt az ókori 4 mássalhangzót hogyan ejtették ki eredetileg. Tehát, mint minden más név esetében - így Jézuséban is - a lényeg annyi, hogy függetlenül attól, hogy hogyan ejtjük ma Isten nevét (nem is beszélve a sok nyelv, sokszor nagyon különböző kiejtéséről), elsősorban használni kellene abban a formában, ahogy az adott nyelven leginkább elterjedt! Mert ha azon csámcsogunk, hogy a Jehova név 'helytelen, mert csak egy műszó', akkor erősen következetlenek vagyunk, mert ez a ma használatos ókori nevek többségével így van. Akkor azon nevek mai kiejtését miért nem kritizálják azok, akik a Jehova névbe szeretnek belekötni?!
Talán csak nem azért, mert Isten nevének eme használata erősen köthető egy bizonyos vallási felekezethez?
A 2Mózes 3:14-ben (Károli) a „VAGYOK” kifejezés Istenre címként utal, és jelzi, hogy már valóban létezett és megteszi azt, amit ígért. Erről a szövegről a Mózes öt könyve és a Haftárák című könyvben (30. old.) (a héber szöveget a magyar fordítással és a kommentárral együtt kiadta dr. Hertz J. H. Budapest, 1984, második kiadás) ezt olvassuk: „Ez azt jelenti az izraelitáknak, akik rabszolgaságban voltak: ’Noha Ő még nem fejtette ki hatalmát érettetek, de meg fogja ezt tenni: Ő örök és biztosan meg fog váltani benneteket.’ A legtöbb mai magyarázó Rásit követi [egy francia Biblia- és Talmud magyarázó a 2Mózes 3:14 fordításánál]: ’leszek, aki leszek.’ ”
A János 8:58-ban használt kifejezés teljesen különbözik a 2Mózes 3:14-ben használt kifejezéstől. Jézus nem névként vagy címként használta ezt a kifejezést, hanem egyszerűen az emberi léte előtti létezésének bizonyítékául. Figyeljük meg, hogy néhány más bibliafordítás hogyan adja vissza a János 8:58. versét:
1869: „Mielőtt még Ábrahám létezett volna, én már voltam.” The New Testament (Az Újszövetség), G. R. Noyes fordításában.
1935: „Már léteztem, mielőtt Ábrahám megszületett volna.” The Bible — An American Translation (A Biblia — Egy amerikai fordítás). Fordította: J. M. P. Smith és E. J. Goodspeed.
Tehát a magyarban a Jehova honosodott meg már évszázadok óta. És a nevének a jelentése a következő:
Isten személyes neve, a „Jehova” (héberül:( הוה rebéh a vén inetsi zA .leperezs neb-4:2 óM1 za rözsőle vén )HVHJ ,יהוה ha‧wah′, ’valamivé lenni, válni’) igéből eredő befejezetlen idejű, műveltető ige, ami azt jelenti: ’előidézi, hogy legyen’. A neve feltárja, hogy Jehova olyan személy, aki a folyamatos tetteivel beteljesíti ígéreteit, és mindig megvalósítja szándékait.
válasza:Bocsi, visszafelé kell olvasni a fenti bekezdést, talán most sikerül.
Isten személyes neve, a „Jehova” (héberül:( הוה rebéh a vén inetsi zA .leperezs neb-4:2 óM1 za rözsőle vén )HVHJ ,יהוה ha‧wah′, ’valamivé lenni, válni’) igéből eredő befejezetlen idejű, műveltető ige, ami azt jelenti: ’előidézi, hogy legyen’. A neve feltárja, hogy Jehova olyan személy, aki a folyamatos tetteivel beteljesíti ígéreteit, és mindig megvalósítja szándékait.
válasza: válasza:JHVH (a Tetragrammaton:יהוה – JHVH vagy YHWH) az ószövetségi Istent jelölő héber név; Izrael istenének megkülönböztető személyes neve. Általában csak úgy hivatkoznak rá, mint a Tetragrammaton (τετραγράμματον – görögül annyit tesz, a négybetűs szó).
Tetragrammaton (föníciai, arámi és modern héber betűkkel)
Mivel a magánhangzó-punktáció nélküli héber írás csak a mássalhangzókat jelöli, így – a nyelv autentikus anyanyelvi beszélőinek hiányában – a JHVH eredeti kiejtése vita tárgyát képezheti.
Leggyakoribb kiejtései a magyar nyelvben „Jehova” vagy „Jahve”.
A Jehova ejtés a maszoréta „adonaj” (’Úr’) magánhangzó-punktációjának a tetragrammaton mássalhangzói közé olvasásából eredő, közkeletű tévedés eredménye. [1]
A mai teológiai irodalomban a Jahve az elfogadott
Én is igy tudom.
"Mivel a magánhangzó-punktáció nélküli héber írás csak a mássalhangzókat jelöli, így – a nyelv autentikus anyanyelvi beszélőinek hiányában – a JHVH eredeti kiejtése vita tárgyát képezheti."
Igen, ezt általában elismerik a pártatlan emberek és a hivatalos források is.
Akkor már csak azt nem értem, hogy ha NEM ismerjük az autentikus kiejtést, akkor hogyan mondhatjuk ki valamely kiejtési módra, hogy helytelen? Azt csak akkor mondhatnánk, ha ismernénk az eredeti pontos kiejtését Isten nevének a fenti négy mássalhangzójának.
Mert valószínűleg úgy rakták össze bizonyos szavak részeivel kiegészítve? És honnan tudjuk, hogy az, amit a mai teológiai szakirodalom elfogult módon favorizál, nem ilyen 'tévedés' eredménye?! Van rá bizonyíték? Nincs!
Akkor szerintem tényleg csak egy erősen elfogult vélemény az, hogy a Javhét kell használni a Jehova helyett, holott az utóbbi az elfogadottabb és ismertebb nemzetközi szinten is.
válasza:"És honnan tudjuk, hogy az, amit a mai teológiai szakirodalom elfogult módon favorizál,"
Honnan tudjuk, hogy a mai teológiai szakirodalom elfogult módon favorizál?
Válasz Jehova Hamis Tanúitól. Elfogulatlanok és objektivek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!