Bizonyitek hogy a bibliat "tudatlan" emberek irtak?

"Szerencsére soha nem ütötte semmibe az orrát, mert egyáltalán semmi sem volt.

– Legyen világosság! – parancsolta az "örökkévaló".

És lőn világosság.

Milyen volt ez a világosság? A biblia nem mondja meg; beéri azzal, hogy a következőt közli velünk: "És látá Isten, hogy jó a világosság." Tehát elégedett volt vele. Első gondja az volt, hogy "elválassza a világosságot a setétségtől"; ezt is haszontalanság volna megérteni. "És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának; és lőn este és lőn reggel." (Mózes első könyve, 1, 4–5.) Így festett a teremtés első napja.

Ezután a jóisten azzal foglalkozott, hogy megteremtse… találják ki, mit?… a mennyezetet, vagy ha jobban tetszik: a teret. Bármily keveset is gondolkozzék ezen valaki, világos, hogy a tér mindenkor létezett, még ha feltételezünk egy olyan kort is, amikor nem volt benne semmilyen csillag, sem bolygó. A "mennyezet" azonban a világosság után teremtődött, bár a "teremtődött" helytelen kifejezés itt. A biblia, amelynek első fejezete igen zavaros, arra tanít bennünket – mint az imént láttuk –, hogy a teremtés kezdetekor Elohim összevisszaságban alkotta meg a földet és az eget, alaktalan anyaggal és kusza víztömegekkel, amelyek fölött az isten lelke lebegett; s ezt a második műveletet, a térség kialakítását, a következőképpen magyarázza a szent könyv: "Teremté tehát Isten a mennyezetet, és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett való vizektől. És úgy lőn." (1, 7.) Egyes magyarázók szerint itt a légkörről van szó. Mindenesetre, a nyolcadik versben ez olvasható: "És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn este, és lőn reggel, második nap." "

"Ez aztán már fura história! Három nap már eltelt, s a mindjárt kezdetben megteremtett világosság folytán este és reggel is volt: csupán az különös, hogy ez a világosság, amely eltűnt a nap végén, hogy átadja helyét az éj homályának – ez a világosság egy fényforrás nélküli, születő világot ragyogott be; annyi napsugár sem volt, mint egy szénbánya mélyén. Ez a furcsaság megérdemli, hogy szó szerint idézzük a bibliát:

"És mondá Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek.

És legyenek világítókul az ég mennyezetén, hogy világítsanak a földre. És úgy lőn.

Teremté tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel; és a csillagokat.

És helyezteté Isten azokat az ég mennyezetére, hogy világítsanak a földre.

És hogy uralkodjanak a nappalon és az éjszakán, és elválasszák a világosságot a setétségtől. És látá Isten, hogy jó.

És lőn este és lőn reggel, negyedik nap." (1, 15–19.)

Nincs itt semmilyen tévedés, ugyebár? Bizonyára a Napról és a Holdról van szó"

"

A XVII. században élt Olaf Römer koppenhágai csillagász (1644-1710) előtt csakugyan azt hitték, hogy a Nap nem áraszt világosságot, hanem az a térben létezik, s a Nap csupán arra szolgál, hogy "terjessze"; ezt a hamis fizikai nézetet vallotta tévesen Descartes is. A tudomány Römernek tulajdonítja e fontos igazság bebizonyítását, amely homlokegyenest ellentmond a bibliai kinyilatkoztatásnak, vagyis: a világunkat beragyogó fény a Napból ered, és terjedése nem pillanatnyi jelenség. A nagy dán csillagásznak sikerült pontosan meghatároznia a Nap fényének sebességét is. Megállapította ami manapság ezerszeresen bebizonyosodott –, hogy ez a fény nyolc perc és tizennyolc másodperc alatt jut el hozzánk a forrásául szolgáló égitestről, ami másodpercenként 308 000 km-es sebességnek felel meg. Tudjuk, Römer úgy jutott el ehhez a nagy felfedezéshez, hogy megfigyelte a Naprendszerünkhöz tartozó Jupiter bolygó holdjainak fényváltozásait. Römer akkoriban Franciaországban tartózkodott és 1675. november 22-án ismertette felfedezését az Akadémián.

Hozzátehetjük még Voltaire szavaival: "Ha Isten mindjárt kezdetben a nap létezése előtt szétárasztotta a világosságot a légben, hogy azután terjedjen a nap által s beragyogja a mindenséget, akkor nem terjedhetett, nem világíthatott volna és a sötétségtől sem válhatott volna külön, s nem is lehetett volna estétől reggelig tartó napszak; ez az elmélet teljesen ellentmond a fizikának és a józan észnek." "

En nem akarok megserteni senkit nem provokalas a kerdes csak nagyon meglepo es tenyszeru alitasok vannak az idezetekben melyet a Szorakoztato Biblia cimu konyvbol vettem.

Ez melyen elgondolkotatott nem tudom mire veljem teljesen letagloz az a teny hogy a biblia kitalat tortenetek gyujtemenye lehet.Vagy tan arrol van szo hogy a veg napjeit eljuk es Jezus szavai szerint olyen kiserteseknek leszunk kiteve mely a kivalasztotakat is probara teszi?

Azaz olyan esemenyek sorozata kovetkezik be mely emberi logikaval ketseget kizaroan a nem bunosre tereli a gyanut es a hitunk probaja ez hogy bedolunk e neki vagy azt modjuk hogy barmilyen logikus is a magyarazat mi a hitunkbol eredoen igaznak tartjuk a biblia ezen reszet is.Tehat olyan az eset mikor a rendor a bizonyitekok elleneben is elengedia bunost mert pontosan ismeri es tudja hogy hiaba szolnak ellen a tenyek az ileto valojaban artatlan?

"Ezért ha neked úgy tetszik, igen, olyan emberek írták, akik nem tudtak sok mindenről, amiről a mai ember igen."

Pont ez az ami nem tetszik ezert tettem fel a kerdest mert nehez ellene valamit talalni habar tudom hogy nincs igaza a szerzonek.

"Viszont nem találsz benne egy mondatot, amit a tudományosság minden kritériumának megfelelően meg tudsz cáfolni."

A szerzo altal felvetett bizonyitekok miatt tamadtak ketsegeim de koszi a valaszod Jezus pontosan felelt rajuk ot kell keresni nem az irasokat szo szerint venni mert semmire sem mesz.Es pont azt vetiti elo amit fentebb irtam a veg napjaiban sokan fogjak tamadni az irast ilyen olyan logikai hibakat keresve benne hogy elteritsek az embert Istentol de ha Jezus szavait kovetjuk vedve leszunk ezen tamadasok ellen.Koszonom hogy hitemben megerositettel.:)