Hogyan éljek békés, nyugodt életet, ha a környezetem tudatlan?

Hát szerintem ha csak teheted,akkor legyél velük olyan,amilyen ők is veled.Bár ezt nehéz elfogadnod,megtenned,tudom.De így nehezen köthetnek beléd,mert látják,hogy megpróbálsz változtatni-de ez,amint tudjuk,ez egy LÁTSZAT-:)

Nem mondom,hogy legyél olyan,amilyen nem tudsz lenni,hanem azt mondom,hogy ne mondj nekik el semmi olyan dolgot,ami neked fontos.Beszélgess velük olyan dolgokról,ami számodra nagyon közömbös.Beszélj velük olyan dolgokról,mint amiről ők egymás között beszélnek.Ha nem értessz ezekhez a dolgokhoz(amit nem tudok),akkor nézz utánuk!

Ennyit tudok mondani,de ne változz senkinek a kedvéért..

Amint teheted utazz messzi vizekre, ha már nem élsz velük egy fedél alatt, könnyebb lesz. Ha az egész környezetedre érted, akkor válts társaságot is. De... Azt leszögezem, hogy Magyarországon rengeteg a családodhoz hasonló ember.;) :S

Nálunk is ugyanez a helyzet, én már bezárkózom. Tudom, hogy ezért én vagyok nekik a bunkó, de már eljutottam odáig, hogy nem érdekel mit mondanak. Mondanak valamit, nem figyelek oda. Szerintem ez az egyetlen recept rá: Egyik fülön be, másikon ki. "Megváltani a Világot" te sem tudod. Nem tehetsz semmit.

Igen, igazad van, a legtöbb ember hihetetlenül buta. Kis bárányok, akiket terelgetni kell.

Úgy gondolják, hogy a legmagasztosabb tudás a híradóban van, a legtöbb bölcsesség meg az árva angyalban és társaiban.

Ha valamit megkérdez az ember, akkor gyakori a "semmi közöd hozzá" válasz.

Ha valaki valakire azt mondja, hogy tehetségtelen valamiben, az a válasz, hogy "miért, te talán meg tudod ezt csinálni"?

Anyukák hagyják, hogy lányaikat halomra dugják, azt mondva, hogy "haladni kell a korral".

Úgy gondolják, hogy a 4 évente lévő választás már demokráciának számít.

Elhiszik, hogy a hírességek nem emberek, akik ugyanúgy esznek, sz rnak, pihennének, mint más és nem hagyják őket nyugton.

Azt hisizk, hogy attól, hogy az állatok nem tudnak beszélni, már mindent megtehetnek velük.

Úgy gondolják, hogy lopni a főnöktől (akár egy tollat is), a tescoban, a kiskanalat a repülőről, a netet a szomszédtól nem bűn, sőt, nem is gondolják, hogy az lopás.

Hatalmas a káosz és az emberek észre sem veszik. Ez van, bele kell törődni.

Mit mond erről a pszichológusod? Meg tudtad már vele beszélni ezt?

Hány éves vagy?

Nem vagy ezzel egyedül, nekem sem normális a családom.

A legjobban az idegesít, hogy végig sem hallgatnak, 1000x elmondtam már hogy ne szóljanak közbe (tökre nem odaillő dolgot mondanak pl beszélünk A témáról, majd hirtelen felhoz egy Z témát úgy hogy én közbe még beszélek.)

Na meg az hogy nem bírják a konfliktus, ha adódik ilyen helyzet én próbálom megkeresni a megoldást a helyzetre ők meg fogják magukat is elvonulnak, én meg majd megzavarodok. De még az is kikészít amikor én még beszélek neki de ő már szobájában van és azt sem mondja hogy csá majd mondjad már később, de mindennek ellenére nekem odafigyelőnek kellene lennem.

Én komolyan mondom nem tudom hol élek, de úgy vagyok vele már hogy nem érdekel, idegesítő de nem tudok mit csinálni szóval túl kell tenni az ilyen dolgokon magunkat akármilyen sűrűn is történik.

Egyébként a te esetben a depresszió miatt nagyon fontos lenne a szerető/odafigyelő család nyugodt környezettel, nem is értem hogy hogy nem figyelnek erre a dolgokra.