Mit kezdjek a szituációval? Erősen vallásos barátnő.
Nem vagyok ateista, de nem vagyok gyakorló hívő, sose jártam templomba. Sajnos régebbi rossz tapasztalatok után eléggé megutáltam az egyházat. Ez az érzés az utóbbi években csökkent, de továbbra se érzem szükségét közelebb kerülnöm az egyházhoz, van néhány szabályuk, formaságuk, amitől a hideg kiráz. Új szituáció viszont, hogy lett egy barátnőm, akit hihetetlenül szeretek és ő is engem. Ő mélyen katolikus kiskora óta. Ez egyáltalán nem zavar, bár kicsit fura érzés. Viszont van egy dolog amivel nem tudok mit kezdeni. Mégpedig, hogy minden együttlétünk után az egyháza kötelezi ennek a "bűnnek" a meggyónására. Ez a része valahogy nehezen megemészthető nekem és nem tudom, hogy kezeljem a gondot. Őt nem akarom bántani, ez neki is elég rossz szerintem (hiszen ő is szeretne velem lenni, annak ellenére, hogy az egyháza ezt elítéli). Az is rossz érzés, hogy valójában kicsit ki vagyok zárva az élete egy részéből így, ami neki fontos. Én reformátusként keresztelkedtem, gondoltam arra is, hogy talán beszélgetnem kéne egy lelkésszel erről, talán ő tudna nekem utat mutatni. Mi a véleményetek?
Az érzéseimben nincsenek kétségek és ha azt akarom, hogy ez komolyan, hosszan működjön, ezeket a kérdéseket valahogy fel kellene oldani.
válasza:dehogy kötelezi
A házasság szent, Isten áldását adják az esküre.
És nem bűn.
A szerelemben eggyé válni a legnagyobb, ami az emberrel történhet. Az egyház szerint is. és valahol az is igaz, hogy ez egy életre szól..
De miért is nem házasodtok össze?
válasza:Rendszeresen csinálja mert tudja h majd úgyis "feloldozást" kap?
Szép kis hívő...
Ha ennyire nem veszi komolyan akkor felesleges gyónnia.
válasza:Házassághoz szerintem még mi is (21 és én 25) és a kapcsolatunk is fiatal. Egyelőre elég annyi, hogy szeretjük egymást! De ha hosszabb jövőt szeretnék, ez a téma nem szabad hogy tabu legyen és egy mindkettőnknek megfelelő állapotot kell elérnünk.
Hogy milyen hívő? Hát igen, ezeken én is sokat gondolkodtam és valszeg beszélgetnünk kéne egymás véleményéről... DE! Ne haragudj, de sose tartottam normálisnak a házasság előtti szex tiltását (és itt most nem kalandokról beszélek hanem szerelemben történt szexről, ahol a másik a fontos nem csak önmagunk). De ha továbbra is katolikusként akar élni, neki ezeket meg kell gyónnia. A visszásság, hogy megbánni nem hiszem, hogy megbánná. Nem hiszem, hogy bűnnek érzi. Pont ezért is mondtam, hogy elég nehéz lehet ez neki is, nem csak nekem.
válasza:Ki ,vagy mi a fontos a számodra .A lelki életed fontos és tudsz türelmesen várni akkor szeresd és fogadd el úgy ahogy van.
Ha szerelem lélekben növekedik ,úgy lesz teljessé a test is eggyé.
válasza:Ezzel tisztában vagyok. Ezek után viszont felteszek egy kérdést: vajon a katolikusok hány százaléka gyón ezek szerint érvényesen?
De ez off, nem akartam itt vallási vitát indítani. :)
válasza:A házasság előtti szexre van ésszerű magyarázat, hogy miért bűn. Ha az életre szóló elkötelezettség függőben van még, és közben gyerek születik, de később tönkremegy a kapcsolat, akkor a gyerek hatalmasat szív, és ez kihat egész életére. Ezt a fájdalmat pedig generációkon át örökíti, mire végleg eltűnik. Ezért - bár betartani én sem tudtam - egyetértek azzal, hogy szex a házasságba, a védett családi kötelékbe való.
Rólad eszembe jut valaki.
1995-ben elmondtam az evangéliumot egy fiatal zenésznek. Nem akart megtérni. Évekkel később egyik koncertjén tomboltam, és ijedten láttam, hogy együtt van egy mélyen hívő baptista lánnyal. Megijedtem, hogy elvilágiasítja a hugicát.
Más a vége a történetnek. Ma ez az ember egy gyülekezet pásztora.
Szóval mit tudhatod, merre megy az életed, de nagyon remélem, hogy hasonló lesz, mint a pásztoromé :D
Ez egy érdekes történet. Én se tudom, merre megy az életem, sokkal befogadóbb lettem az utóbbi időben ilyen dolgok iránt, főleg miatta. De továbbra se érzem, hogy szükségem van szertartásokra a lelki békémhez.
A házasság előtti szexről pedig sajnos már az én véleményem nem fog változni. Én is tudok ésszerű magyarázatot hozni mellette. Ezt el kell fogadni, máshogy gondolkodunk. A kapcsolat házasságban is tönkremehet attól még amiért az egyház nem enged elválni. És egy gyereknek egy ilyen családban élni rosszabb is lehet, mint csonka családban.
Barátnőmnek meg nem is én vagyok az első ilyen téren és hasonló véleménye van erről a dologról. De ez nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy nem igaz hívő. Viszont ilyen esetben ezek a szabályok - ahogy az elején leírtam - kényszert jelentenek valamire, ami nem szívből történik. Mindenképp érdekes szituáció. Engem igen is zavar, hogy gyónnia kell egy olyan dologért, amit én nem érzek bűnnek és ő sem... Ilyenkor mi van? patthelyzet... És azt nem akarom elfogadni, hogy akkor már nem lehet igaz hívő...
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!