Van olyan hogy igaz vallás napjainkban? Konkrétan az érdekel még, hogy ha van, akkor miért nem tudatosul bennünk hogy esetleg zömében majdnem mindannyian a "rossz" ösvényen járunk?

Ahogy itt elnézem van más is, aki így járt, mint te, lepontozták.

"Ennek ellenére tele van a Szentírás is és az egyházi hagyomány is számtalan olyan dologgal, amit képtelen vagyok elfogadni, és újra és újra oda lyukadok ki, hogy számomra az egyetlen ésszerű "vallás" az agnoszticizmus, vagyis röviden annak a belátása, hogy nem tudjuk eldönteni mi emberek, hogy mi van a földi életen és látható világunkon túl."

Ez egy őszinte beszéd! Őszinte bár, de nem Krisztus szerinti gondolat. Nekünk most nem azt kell teljesen világosan eldönteni, megismerni 'hogy mi van a földi életen és látható világunkon túl', nekünk ettől sokkal fontosabb földi dolgaink lennének, melyeket rendbe kellene tenni. Az, amit a bibliából a látható világon túli dolgokról megtudhatunk, az sem kevés, de ezek közül is a legfontosabb Istenről szerezhető ismeretünk.

Jézus viszont nem volt agnosztikus, sőt elvárta a tanítványaitól is, hogy ők se legyenek. Vagy gondolod, hogy félrevezette, becsapta őket, elhitetve velük, hogy Istent és Őt magát a Biblia és a természet tanúlmányozásával meg lehet jól ismerni, és érteni, de közben mégsem?

14:58-as: Amit leírtál (az egy istent kivéve), áll például a buddhizmusra, a krisnásokra és az asatru-ra is.

A későbbi egyházban pedig valóban torzultak az első századi dolgok, szó se róla. Ettől függetlenül azonban abból nőtte ki magát, még ha aztán el is térült/ferdült.

Amúgy szvsz mindaddig teljesen mindegy, hogy milyen vallást követ az ember, amíg...

- nem erőlteti azt másokra és nem nézi le azokat, akik másban hisznek

- nem követ el annak jegyében egyébként elítélendő dolgokat

- nem szűkíti be amiatt a gondolkodásmódját, nyitott tud maradni új elképzelésekre és megközelítésekre

- együtt tud működni másokkal és általában véve azon munkálkodik, hogy mindenkinek jobb legyen, de legalábbis nem gáncsoskodik másokkal szántszándékkal

na igen, vallás és hit között óriási különbségek vannak,

mint ahogy vallás és egyház

egyház és felekezet között is. Nem ártana tisztázni a fogalmakat.

A Biblia szerint a Mindenható Isten szándéka az első században is az volt hogy imádatát megszervezze:

"Elhallgatott azért az egész sokaság; és hallgatják vala Barnabást és Pált, a mint elbeszélék, mennyi jelt és csudát tett az Isten ő általok a pogányok között. 13 Miután pedig ők elhallgattak, felele Jakab, mondván: Atyámfiai, férfiak, hallgassatok meg engem! 14 Simeon elbeszélé, mimódon gondoskodott először az Isten, hogy a pogányok közül vegyen népet az ő nevének..."

Cselekedetek 15:12–14

A fenti versek figyelembevételével a következő, Jézus által kifejtett gondolatok még tisztábbak lesznek az Isten imádatával kapcsolatban:

"Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, a mely a veszedelemre visz, és sokan vannak, a kik azon járnak. 14 Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, a mely az életre visz, és kevesen vannak, a kik megtalálják azt." Máté 7:14

Ezek szerint az emberi történelemben mindig volt Istennek népe, hiszen a Cselekedetek könyvében elhangzottak, nem először olvashatók, másodszor pedig Jézus szavai szerint bizony nem mindegy, milyen Isten szerinti életutat kell járnia annak, aki Jézus követőjének vallja magát.

És bizony, tudatosulnia kellene minden, magát kereszténynek vallóban hogy nem valószínű hogy Isten akaratát cseleksz. Magam is ezt teszem.