Ha -tegyük fel- a világegyetemben MINDEN TÉNY isten létezése ellen mutatna, akkor is hívó lennél?

Szerintem meg van rá bizonyíték, csak ezt sokan nem fogadják el.

Maga a LÉTEZÉS.

Ha minden tény Isten létezése ellen lenne, azaz nem volna egy tény sem, ami Isten létezését támasztaná alá, akkor nem hinnék benne. De annálfogva, hogy létezem, élek, gondolkodom, tudatom, lelkem, testem van, és létezik körülöttem a világ is ez már így önmagában is alátámasztja Isten létezését is, így a felvetésed paradoxon, azaz önmagát üti.

Ha Isten nem létezne, nem létezhetnék, én viszont létezem...

Csak filozófia, nem trollkodás!!!

Felmerült, hogy az én létezésem bizonyítja valamely isten létezését. Ha megfordítjuk az állítást? Tehát valamely istenség létezése bizonyítja az én létezésemet => isten azért létezik, mert én létezem => én teremtettem az istent.

Hát az én szemszögemből nézve itt van például a Nap. Minden emberre egyformán süt (bőrszínre vagy jellemre való tekintet nélkül), kellemesen melegíti az embert bőrét, ad egy kis D vitamint, a növényeknél beindítja a fotoszintézist, világít nekünk (főleg nappal :)). Maga a Nap mint égitest hatalmas és rendkívül fényes, de a földre a fényből csak annyi jut hogy az ember még kibírja. De belenézni már napszemüvegben is csak nehezen tudunk. Nekem a Napról Isten jut eszembe, olyan sok a hasonlóság.

Aztán itt van az univerzum felépítése. Az egyre jobb távcsövekkel egyre távolabb láthatunk, és szép csillagokat, galaxisokat találhatunk, az ismert világ kiterjedése pedig egyre hatalmasabb. Ez is olyan mint Isten, hiszen Isten is végtelen, minél többet tudsz meg Róla az soha nem elég és nincs vége.

Ha nem tapasztaltam volna meg személyesen Isten jelenlétét akkor is hinnék benne.

Milyen tény mutat Isten nemlétezésére?