Adventisták, válaszolnátok pár kérdésemre a szombat napjával kapcsolatban?

1. Szigorúan betartjátok a szombat napra vonatkozó parancsolatot? Például házimunka, bevásárlás, szolgák dolgoztatása, stb. Ha ezt a napjainkra vonatkoztatjuk, akkor például a BKV szolgáltatását se vehetnénk igénybe, sőt még elektromos áramot se használhatnánk, mert vannak, akik emiatt szombaton munkát végeznek.

2. Hogyan értelmezitek a Zsidókhoz írt levél 4. részét? Ez szerintem nyilvánvalóan nem hetenként 1 nap ünnepléséről szól, hanem egy szellemi állapotról, amiben már vagy benne vagyunk vagy nem.

3a. Miben különbözik szerintetek a szombat megtartásának törvénye a körülmetélkedés parancsától? Ha az egyiket meg kell tartani, akkor a másikat miért nem?

3b. Egy hívő kereszténynél hol van a határ, hogy az Ószövetségből milyen parancsolatokat kell megtartani és miket nem? Az apostolok ezek közül miért csak az alábbi 4-et tettek kötelező érvényűvé a pogányok számára: vér és fúlva holt állat fogyasztása, paráznaságtól és a bálványimádástól való tartózkodás?

4. A Zsidó 7:12 szerint a papság megváltozásával megváltozik a törvény is. Ez nem azt jelenti, hogy már nem vagyunk a mózesi törvény alatt a szombat megtartásának kérdésében sem? Persze Jézus parancsolatait meg kell tartanunk, ez nem kérdés.

5. Mit jelent szerintetek az alábbi Ige?

"Emez az egyik napot különbnek tartja a másiknál: amaz pedig minden napot egyformának tart. Ki-ki a maga értelme felől legyen meggyőződve. Aki ügyel a napra, az Úrért ügyel: és aki nem ügyel a napra, az Úrért nem ügyel. Aki eszik, az Úrért eszik, mert hálákat ád az Istennek: és aki nem eszik, az Úrért nem eszik, és hálákat ád az Istennek." (Róm 14:5-6)

Szándékosan nem a valláskritika rovatba írtam! Érdekelne a véleményetek ezekről.