ÁMEN; Ki tudja azt megmondani, hogy mi a keresztények között oly gyakran elhangzott ÁMEN szó pontos jelentése?

Kedves kérdező, nálad nagyobb idiótát még életemben nem "láttam" , kicsit képmutató és egoista vagy nem gondolod?

A fanatizmusodról és a rasszista gondolkodásodról nem is beszélve, ez eléggé távol áll egy hívő embertől, és még az ateistákat szokás vádolni azzal hogy erkölcstelenek. Ha képes lennél tényleg gondolkodni (mint ahogy azt állítod), akkor nem vallás alapján ítélnéd el az embereket(zsidózás).

Ébredezőnek tartod magad, de ostoba vagy és korlátolt, leragadtál az összeesküvéselméletek szintjén.

Ami miatt írok ide, az a tudományhoz való sötét középkori hozzáállásod. Az antianyagos időutazós összeesküvéselméleted viszi a pálmát az ilyen marhaságok között. Szerintem fogalmad sincs róla hogy mi az az antianyag és hogy mit kutatnak a CERN-ben. Javaslom hogy járj utána mielőtt ilyen sületlenségeket állítasz, bár ahogy olvastam az írásaid a fizika nem neked való, meg merem kockáztatni hogy egyszerűsítve sem értenéd meg, a matematika nélkül. Továbbá, a (természet)tudománynak, tudósoknak, mérnököknek köszönheted a fejlődést, ami ugye MINDENKINEK jó. Csak hogy értsd: antibiotikum (ami nélkül ugye a legtöbb ember most nem élne),baktériumok felfedezése, elektromos áram, belsőégésű motor, hogy egy-kettőt említsek ami nagyban befolyásolta az életünket. Ezek bizony nem a vallások tanításaiból származnak, hanem abból hogy pár ember elkezdett gondolkodni, kérdéseket tett fel, választ keresett rá ahelyett hogy elfogadta volna a jól bevált magyarázatot arra amit nem értettek: istentől való. Ennek fényében itt vagyunk 2013-ban, és azokat az embereket szidod (buta tudósok) akik arra tették fel az életüket, hogy valami hasznosat csináljanak, bővítsék a tudásunkat, ezáltal jobbá tegyék az életünket, továbbá ezt szembe mered állítani a bigott maszlagoddal, amiből viszont az emberiségnek semmi haszna nem lesz. Azt állítod a CERN-ben nem sikerül egy kísérlet sem, nagyot tévedsz(Higgs-bozon felfedezése), de ezenkívül találhatsz még jó pár dolgot, olvass utána ha érdekel. Még valami a tudománnyal kapcsolatban: sok ember aki nem rendelkezik megfelelő természettudományos ismerettel, feleslegesnek titulálja a kutatásokat (fentebb leírtam miért NEM feleslegesek) csak azért mert nem értik, nekik javaslom csak nézzenek körbe a világunkban, amit mi emberek építettünk, vegyenek szemügyre egy autót, egy épületet, egy mikrohullámú sütőt, bármilyen eszközt amire azt mondanák hogy modern technika, és gondoljanak bele milyen lenne az életünk enélkül, és hogy pár száz éve ugyanerre mondhatták azt hogy ez szükségtelen és pénzkidobás. Ezek az eszközök a józan ész eredményei, nem a vallásoké.De sokan inkább az egyszerű utat választják, még manapság is, elvégre könnyebb azt mondani hogy egy felsőbbrendű lény teremtett mint kutatni a tényleges okot. A fenti sorokból gondolom kitaláltad, hogy ateista vagyok (ne próbálj új értelmet keresni ennek a szónak, már megtették nálad intelligensebb filozófusok), és a vallással nincs bajom mindaddig, amíg nem fajul idáig, mint amit Te műveltél itt, mert ez a gondolkodás az ami igenis hátráltatja az emberiség fejlődését.

Orbán Eszter írása:

ÁMEN, ÁMEN

„Bizony, bizony mondom néktek…”

Jesua egyik igen sokszor használt tagmondata ez, mely át-meg átszövi az evangéliumokat, de ilyen nyomatékkal és hangsúllyal leginkább János evangéliumában szerepel e felvezető mondatrész. A többi evangéliumban is elég gyakran találkozhatunk a „bizony mondom néktek” kifejezéssel, azonban a kétszer használt, nyomatékosított, megismételt „bizony, bizony mondom néktek” szóösszetétel csak János evangéliumában található.

Talán fel sem tűnik az embernek e felvezető szövegrész, de ha egy kicsit megvizsgálja a szavak mögötti tartalmat, érdekes üzenetet kaphat.

Sokszor elgondolkoztam azon, hogy miért használta Jesua sok esetben ezt a fajta tagmondatot? Retorikai fogás lett volna? Vagy csak a mondat kitöltésére volt jó?

Amikor elővettem a héber szöveget, hogy megnézzem, hogyan is szerepel e tagmondat, érdekes kifejezést találtam. Így hangzik: „Ámen, ámen, ani omer láchem…” Vagyis a „bizony” szóra az „ámen” szót használja. És itt megálltam egy pillanatra. Az „ámen” szó egy mozaikszó, mely három szó kezdőbetűjéből tevődik össze: El Melech Naaman, ami annyit jelent: Isten hűséges Király. Továbbá az „ámen” szó eredete az „emuna” szó, mely annyit jelent: hit, hűség, szilárdság, tartósság, biztosság, bizonyosság, igazlelkűség, megbízhatóság, kitartás, vallomás.

E szóösszetételben Jesua HaMassiah tehát Isten hűségének tartósságát, szilárdságát, Királyságának bizonyosságát erősíti meg, arról tesz vallomást, bizonyságot. Az „ámen” szó nem csupán egy beleegyezés, egy igenlés, egy „úgy legyen!” felkiáltás. Az „ámen”-ben benne van az Örökkévalóval kötött szövetség állandósága, bonthatatlansága. Egy biztonság, egy stabilitás, melyből senki nem tud kimozdítani. A hűség szava, melyhez igazlelkűség, egyenesség társul. Az „ámen” szóban nincs semmi bizonytalanság. Az „ámen” szó bizonyosság és megbízhatóság. Az „ámen” szóban nincs feladás, csak kitartás és 100%-os odaadás. Az „ámen” szó nem részlegesség. Nem töredék. Az „ámen” szó maga az egész. Teret és időt áthidaló törhetetlen folytonosság. Az „ámen” szó több mint reménység. Az „ámen” szó meggyőződés. Nem vágyakozás, hanem beteljesedés.

„Ámen, ámen….” E kétszer, egymás után használt szó azonban túlmutat önmagán. Az elsőben maga Jesua tesz kijelentést Isten hűségéről, szavának állandóságáról, ígéreteinek bizonyosságáról, arról, hogy minden, ami az Atyától származik, igaz, megbízható, tartós és szilárd. A második „ámen” szóban pedig az Örökkévaló Isten visszaigazolásként tesz bizonyságot a Fiúról, hogy minden, amit a Fiú szól és cselekszik, az Atyától van az, igaz, megbízható, tartós és szilárd. E kifejezésben, „ámen, ámen…” az Atya és a Fiú teljes egysége fedezhető fel, melyben egyik a másikról tesz vallomást. Így, egyként az Atyával, együtt, mégis egyes számban mondja Jesua: „ámen, ámen, ani omer láchem..”, „bizony, bizony (én) mondom néktek…”

Érdekes megfigyelni, hogy ezeknek a „felvezető” mondatrészeknek mik a folytatásai? Íme, néhány igevers János evangéliumából:

„És monda néki: Bizony, bizony mondom néktek: Mostantól fogva meglátjátok a megnyílt eget, és az Isten angyalait, a mint felszállnak és leszállnak az ember Fiára.” (1,52.)

„Felele azért Jézus, és monda nékik: Bizony, bizony mondom néktek: a Fiú semmit sem tehet önmagától, hanem ha látja cselekedni az Atyát, mert a miket az cselekszik, ugyanazokat hasonlatosképpen a Fiú is cselekszi.” (5,19)

„Bizony, bizony mondom néktek, hogy a ki az én beszédemet hallja és hisz annak, a ki engem elbocsátott, örök élete van; és nem megy a kárhozatra, hanem általment a halálból az életre. Bizony, bizony mondom néktek, hogy eljő az idő, és az most vagyon, mikor a halottak hallják az Isten Fiának szavát, és a kik hallják, élnek.” (5,24-25)

„Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: nem Mózes adta néktek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja majd néktek az igazi mennyei kenyeret.” (6,32)

„Bizony, bizony mondom néktek: A ki befogadja, ha valakit elküldök, engem fogad be; a ki pedig engem befogad, azt fogadja be, a ki engem küldött.” (13,20)

Kitűnik e néhány versből is, hogy Jesua magáról az Atyáról, az Isten országáról tesz bizonyságot, megvallva, hogy Ő és az Atya egy, és arról, hogy Istennek minden beszéde, mely Jesua szája által jön, életet adó, örök életre vivő. Nyomatékosítja és egyértelművé teszi, hogy Isten a hűséges Király. Valamint az Atya is megvallja e versekben a Fiút, aki által cselekszik, s aki által nyilvánvalóvá teszi hűségét és uralmát.

E két szóban, „ámen, ámen…”, a Fiú és az Atya egységén túl benne van a Szabadító és a Király, Jesua és HaMassiah egymásról tett vallomása is. A Szabadító, Jesua vallást tesz a Királyról, hogy ő a megígért Messiás, HaMassiah. Jesua már előre mutat HaMassiah-ára. Földi küldetésében, emberi formájában megismerhették őt, mint Jesuát, mint Szabadítót, aki megszabadít a bűnöktől, szellemiségektől, kötözöttségektől, gyógyulást hoz szellemben, lélekben, testben egyaránt. S a még itt a földön élő és működő Jesua tesz már bizonyságot HaMassiah-ról, a feltámadott Úr és Király Krisztusról. Úgy is mondhatom, Jézus tesz bizonyságot Krisztusról. Illetve fordítva is, Krisztus is bizonyságot tesz Jézusról, hogy ő a megígért Szabadító, a mindenekfelett való Név, mely az oltalom, a segítség, a győzelem, az üdvösség neve.

Ez a bonthatatlan egység tovább is kiterjed és kell, hogy kiterjedjen Krisztusra és Krisztus Testére. Hiszen maga Krisztus tesz bizonyságot Krisztus Testéről az Atya előtt. Ő visz minket az Atya elé, és esedezik érettünk (Lsd: Róm. 8,24). Krisztus Testének pedig cselekedeteiben szüntelen Krisztusról kell bizonyságot tennie. A Testben a tagoknak nem egymás ellen kell küzdeniük, hanem minden résznek, a legkisebb porcnak is a Királyról, a hűséges Királyról kell vallást tennie. S ez a Test kell, hogy szilárd, biztos, igazlelkű, megbízható és hűséges legyen ahhoz, aki a Fej, a Krisztus. Mindenben Őnéki alárendelt, Őt szolgáló, Őt hirdető. Vele egyként összefonódó, Tőle elválaszthatatlan. Mint egy házasságban, ahol a férj-feleség egy testként, egyként él.

Így egy házasságban is elmondható: „ámen,ámen…” Amit gondol, mond és tesz a férj, arra a feleség a visszaigazolás. Amit gondol, mond és tesz a feleség, arra a férj a visszaigazolás. Ha meg van kettőjük közt a teljes egység, a férj gondolatai a feleség gondolatai is, és fordítva. A férj szavai mögött ott van a feleség is, és fordítva. A férj tetteiben ott van a feleség is, és fordítva. Az együtt érzett, gondolt, megélt és átélt dolgokat közvetítik a szavaik és tetteik, melyeknek tolmácsolását hol a férfi, hol a nő teszi. Házasságuknak pedig alapköve az egymás iránti, feltétel nélküli hit, és a végtelen hűség. Bizonyossággal és meggyőződéssel, együtt, egyként kitartóan járnak a nekik elrendelt úton, melyen egymás felé megélik az igazlelkűséget, a megbízhatóságot, az odaadást. Így válik tartóssá, szilárddá, sérthetetlenné az egymással kötött szövetségük, melyben ott van a biztosság, a biztonság.

„Ámen, ámen, ani omer láchem…” „Bizony, bizony mondom néktek…”

Értjük-e, érezzük-e e szavaknak a mélységét, szépségét?

A megvallás szavai ezek. Ahogyan a Fiú megvallja az Atyát és az Atya a Fiút, ahogy Jézus megvallja Krisztust és Krisztus Jézust, úgy Jézus népének is Krisztust kell megvallania. Ha valaki találkozik a Szabadítóval, változás történik az életében, tovább kell lépnie. Krisztusig kell eljutnia, Őt kell megvallania, mint egyedüli Urat és Királyt az élete felett. Elmondható, hogy Jézus vezet el Krisztushoz és Krisztus bizonyságot tesz Jézusról. Ha találkoztam a Szabadítóval, nem állok meg, nem állok le az úton, hanem tovább megyek, míg életem minden területén uralmat nem vesz Krisztus. S miután Krisztus uralma alá kerül a lényem, akkor tudok bizonyságot tenni a Szabadítóról, hogy mit tett velem, hogy segítségem volt, oltalmam, győzelmem. Mint ahogy Krisztus is megvallja Krisztus Testét, úgy a Testnek, s benne a tagoknak a szolgálata és elhívása a szellemben való vallás tétel. Ahogy az „ámen” szó túlmutat önmagán, úgy e vallás tétel sem egymás dicséretéről, a testvérekről mondott elismerő, szép és jó szavakról szól, hogy milyen jól szolgált egyik tag a másik felé. Nem lelki, érzelmi dolgok kibontakozása, több annál. A szellemben való áldozatról, hála-, béke-, tűzáldozatról szól, melyet szüntelen kellene végeznünk Krisztus előtt... Amikor Krisztus Teste vallást tesz Krisztusról, akkor már nem csupán a Szabadító Jézus tetteiről szól, hogy mitől szabadított, tisztított, mentett meg, hanem arról a Krisztusról, aki már szellemben léptet tovább és épít fel, ad látást, vezet, szentel meg. És egy házasságban is, amikor a férj vallást tesz a feleségéről és fordítva, akkor arról a bizonyságról szól, melyet Krisztus végzett el benne/bennük.

„Ámen, ámen…” E két szó tükrözi, hogy az együvé tartozás alapja a bizonyosság és a biztosság. Töretlen hit azon az úton, melyre hívattunk. Bizonyosság az elhívásunk, a szolgálatunk felől. A biztonság, az erő, a szilárdság megélése Krisztusban, az Ő Testében, mely párosul a hűséges kitartással, a küzdelemmel egészen a Célig. Gondolataink, szavaink, cselekedeteink így vállnak igazzá és megbízhatóvá. Valódi bizonysággá.

Így e „felvezető” mondatrész nem egy „előszó”, egy bevezetője annak, ami ezután következik, hanem már maga a pecsét, az aláírás, a visszaigazolás, hogy minden Szó, Ige, cselekedet és történés már beteljesedés.

2011.02.20.

[link]

Akit még érdekel esetleg a válasz, és még nem tudta meg.

[link]

HA magyarról fordítod latinra akkor kiadja a választ. úgy legyen=Amen

G281 ἀμήν (amén)

1) ámen, úgy van, úgy legyen, biztosan

2) bizonyosság

Etimológia: héber eredetű (H543 – ’ámén); a szilárdságot, stabilitást, mgbízhatóságot, hitelt érdemlést, ráépíthetőséget fejezi ki

Ezt írja az etimológia szótár....

[link]

Az Illuminátusok egyik legjelentősebb szimbóluma az obeliszk, melyet Amun Ra – más néven Ámun, Ammon, Ámon vagy Ámen – isten tiszteletére emeltek. A név jelentése “elrejtett” vagy “aki el van rejtve”.

Az obeliszkhez tehát kötődik Amun Ra (Ámen) szelleme, maga az obeliszk pedig a falloszt jelképezi, amelyhez a megtermékenyítés köthető. Az ámen szó ily módon utal a szaporodásra, sokasodásra, ráadásul az obeliszket mindig egy körben helyezik el, ami szimbolikusan a női nemi szervet jelenti.

Túl azon, hogy az obeliszk véleményem szerint egy rakétát is ábrázol, minden obeliszk egy láthatatlan piramis. A föld alatt ugyanis négy alapkő van elásva, így ha a négy sarkot képzeletben összekötjük a csúcsponttal, akkor egy piramis alakzatot kapunk, ahogyan az látható az alábbi képen. Figyeld meg, hogy ott van a női nemi szervet szimbolizáló kör is!