A világot márcsak az Iszlám mentheti meg az egyre növekvő erkölcsi fertőtől és a vadkapitalizmustól?

"Semmivel sem erkölcsösebbek a muszlimok mint mások"

Ezt miből gondolod?

A fele baromság amit mondasz, a másik felét meg félreérted.

Azon kívül nincs köze az erkölcshöz, főleg nem ahhoz, amiről a kérdező kérdez! XD

"Abból, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek az országaikban kirívóak"

Az Iszlámban minden ember egyenlő, csak a hit erőssége különbözteti meg egymástól, az embereket.

Nyugaton pedig a pénz, és nációhoz tartozás. Európában, minden nép lenézi a másikat. Dúl a rasszizmus.(eleve kudarc)

"abból, hogy olyan "uralkodóik" vannak amilyeneket megérdemelnek"

Európa sem különbözik.

"abból, hogy a korrupció tekintetében élen járnak"

Az Iszlám világban a korrupció az állami apparátusba van, míg Európában még a család szintjét is elérte. Borzasztó.

"az életnek és a nőknek nincs tisztelete"

A nők igazán csak az Iszlámban lehetnek nők. A nyugat egy közönséges férfitársadalom, ami azt eteti a nőkkel, hogy valósítsák meg maguk, de közben meg ezzel csak kihasználhatóbbá akarják tenni őket.

"az olajat nyakló nélkül bányásszák"

"eredendően is kereskedői kultúrák voltak (a kereskedő népség meg eleve nem lehet erkölcsös de ez egy személyes észrevétel)abból hogy képmutatóak."

Értelmetlen mondat.

"Abból, hogy az élet elvételének tilalma és legfőbb erkölcsi szabálya mit sem jelent számukra"

Nincs kifejtve.

"abból hogy 1300 éves műemlékeket rongálnak és robbantanak fel."

Miért erkölcstelen. Talán ők is legyenek bálványimádók?

"Hogy minden naposak a más vallásúak vagy az iszlám más irányzatához tartozók elenni támadások."

Ez csak hazugság.

Nem én írtam ezeket, de az utolsó háromra had reagáljak:

"Abból, hogy az élet elvételének tilalma és legfőbb erkölcsi szabálya mit sem jelent számukra"

Nincs kifejtve.

Nézd meg, milyen dolgokért végeznek ki ilyen kultúrájú országokban embereket. Híreket és dokumentumfilmeket nézz.

"abból hogy 1300 éves műemlékeket rongálnak és robbantanak fel."

Miért erkölcstelen. Talán ők is legyenek bálványimádók?

A műemlékek tiszteletében mi a bálványimádás? Nem vagyok buddhista, sem egyiptomi, de egy szép Buddhista templom vagy a gízai piramisok elpusztítása ugyanolyan sokkot váltana ki belőlem, mint bármely szellemi értékkel bíró festmény vagy épület elpusztítása. Ez értelmetlen cselekedet és a civilizáció (vagy annak hiánya) szintjét mutatja.

"Hogy minden naposak a más vallásúak vagy az iszlám más irányzatához tartozók elenni támadások."

Ez csak hazugság.

Aha. És híreket nem szoktál nézni? A válaszaid nem érvek.

Az európai nők pedig nem kérnek az iszlám "szabadságából."

Egyébként az ilyen erősen moralizáló vallások pontosan azért jönnek létre, mert ismerik az emberi természet romlottságát, de önismeretük nulla, tehát alapból más a hibás. Ezért csadort húznak a nőkre, míg Jézus azt mondta, ha gonosz kívánsággal tekintesz egy nőre, inkább vájd ki a saját szemed. A férfiúi természet zabolátlansága nem a nőiség hibája, és ez fordítva is igaz. Ha a saját szívedben nem tudsz rendet rakni (és önismeret nélkül nem is fogsz tudni soha) akkor csadort húzol a nőkre és rárobbantod az iskolabuszt egy csapat zsidó iskolás gyerekre, mert ők is szemetek. (Ilyenkor hiányoznak a krisztusi erények!)

Azon kívül lehet hogy egy adott történelmi helyzetben igazuk van, de amint bombát kötnek a testükre és gyilkos akciókba kezdenek, eljátszották a "jó oldalon tündöklés" lehetőségét.

Nyugodtan pontozz le, hívjál alul műveltnek.

Iszlám """""""""erkölcs"""""""" 1

"AZ ISZLÁM ÉS A NŐK

A nők az iszlámban valójában nem szabadok, noha mind a Korán, mind a prófétai hagyomány; a szunna számos joggal ruházza fel őket. Abban , hogy a nők elnyomottak, mindenki egyetért , de a részletekről igencsak megoszlanak a vélemények: A feministák szerint a középkori muszlim viszonyok rabságából, a muszlim tudatúak szerint azonban a hagyományaikat tönkretevő nyugati befolyás alól kellene őket megszabadítani.

A mohamedán nők arcát eltakaró fátyolnak, arabul: a hidzsáknak a megítéléséről eltérőek a vélemények. Két - nem muszlimnak született nő - véleménye : „ azért választottam ezt az öltözéket , mely csak az arcomat és a kezemet nem takarja el, mert ebben érzem magamat szabadnak.” A másik vélemény szerint a hidzsáb az iszlám lényegéhez tartozik; „ amióta hordom, látom, hogy a férfiak nagyobb tisztelettel vannak irántam.”

Az UNESCO párizsi székházában 1981 szept.19.-én különféle muzulmán mozgalmak és irányzatok képviselői elfogadták a „ muszlim egyetemes emberi jogi” nyilatkozatot. Ám ebben a Korán idézetekből és a szunnából gyúrt deklarációkban sem esik szó a nők jogairól. A Korán 4. „ a nők” című szúrájának 34. versében olvasható: „ a férfiak felette állnak a nőknek”. A 3. Versében az áll, hogy „ házasodjatok meg néktek tetsző nőkkel, kettesével hármasával négyesével, ám ha féltek, hogy ha nem tudtok igazságosak lenni egyszerre többhöz, akkor vegyetek feleségül csak egyet , vagy elégedjetek meg a rabnőitekkel.”

Tehát mind a férj, mind a feleség részértől elvárja a házastársi hűséget, a többnejűséget megengedik, a többférjűséget azonban szigorúan tiltja.

A férjtől elvárják, hogy csak annyi nőt – legfeljebb négyet – vegyen feleségül, ahányat el tud tartani.

Mohamed próféta szerint „ ha egy férfinak két felesége van, de nem egyformán szereti őket , az utolsó ítélet napján fél testel megy csak a másvilágra.

Az igazság, hogy a muszlim nők korántsem vélekednek olyan elégedetlenül, - a gyakorlatban egyébként elég ritkán előforduló – többnejűségről.

Úgy vélik, hogy Európában és Amerikában sokkal megalázóbb ha egy férj új asszonyt vesz a házhoz és a régit földönfutóvá teszi, míg az iszlámban a régi asszonyt nem hagyja el, s így ő továbbra is tiszteletnek örvend, megbecsült tagja marad a családnak és a társadalomnak.

A le nem fátyolozott nők gyakran panaszkodnak, hogy a férfiak – sőt a kamaszok is – bámulják, fogdossák szabad prédának tekintik őket, mert eleve meg vannak győződve tisztességtelenségükről. Ha már egy nő feleség, jogok illetik meg: örökölhet, ( igaz, a leánygyermek csak fele annyit, mint a fiúk,) saját bankszámlája lehet, meggazdagodhat, nem köteles felvennie férje nevét, bíróságon tanúként kihallgatható, tehát gazdasági és jogalany, akárcsak a férj.

Az asszonyok is ötször imádkoznak naponta, böjtölnek ramadán hónapban , fizetik a szegényeknek járó alamizsnát, elzarándokolnak Mekkába.

A fentiek ellenére, míg a férfiak egyedül Istennek tartoznak feltétlen odaadással, a feleségeknek férjük iránt is odaadást kell tanúsítani.

Eddig az elmélet!

A gyakorlat azonban egészen más: Szaud-Arábiában azokat a lányokat , akiket megbecstelenítettek, az apjuk még ma is nyilvánosan megfolytja. Az Egyesült Arab Emirségekben a házasságtörő asszonyokat halálra kövezik. Egyiptomban évente több mint 100 kislányon – világszerte pedig 10 és 100 ezreken ( mivel ez nem iszlám szokás, hanem más tájakon is elterjedt törzsi hagyomány ) hajtanak végre clitoridectómiát, mely sokak szerint a férfiak rituális körülmetélésének női megfelelője. Valójában azonban annál sokkal kegyetlenebb dolog, a fájdalmat és a legritkább esetben steril körülményeket tekintve.

Mohamed fellépése – véli minden muzulmán – nagyon sokat javított az arab nők helyzetén. Egy feminista szerző azonban úgy véli, Mohamed ugyan teljesen felszabadította a nőket, de riválisai kikényszerítették belőle a „ férfiak fölötte állnak a nőknek” és ehhez hasonló megnyilvánulásokat.

A függöny, mely a muszlim életteret az otthonra és a köztérre osztja ketté, mára sok helyen szakadozni látszik, nem utolsó sorban annak köszönhetően, hogy a muszlim nők is egyre többen mennek egyetemre és dolgozni. Ez a folyamat azonban nem magától megy, hanem meg kell küzdeni érte. "

Kába-kő, a muszlim """Bálvány""" imádatának ""pogány"" eredetéről! 8Ej de nehezemre esik muszlim "stílben" fogalmazni. /Ha már bálvány akkor legyen totál önmagáért való és ne jelkép mint a többi vallásban/

"E társadalmi fejlettségi foknak feleltek meg szokásaik s törvényeik is. a törzs vagyona, a legelő, a juhok, tevék, közös volt. Aki egy törzsbeli becsületébe gázolt, annak az egész törzzsel gyűlt meg a baja. Aki idegen törzs vagyonát dézsmálta, az magára és egész törzsére vonta a megkárosított törzs haragját, és véres, gyakran évtizedekig tartó háborúkat idézett elő.

A mostoha természet hosszú ideig konzerválja a törzsi állapotot, illetve az ennek megfelelő primitív termelőmódot, mely ínséges életet, marcona, keménykötésű emberfajt érlelt. Nappal forróságot, éjjel borzongató hideget, ritka jóllakottságot és gyakori éhséget kellett egyformán panaszszó nélkül elviselni. Testüket szikárrá formálta a perzselő nap, s az éhség, gyomrukat megszíjazták, ha nyugovóra tértek, és hason fekve aludtak, hogy "a belekben tanyázó gonosz Szafar éhség-féreg" kínzását ne érezzék.

Nehéz volt az élete a nőnek, aki nemcsak gyermeket szült, hanem kivette részét a törzsi harcokból is, felpattanva ura mögé a teve farcsontjára. Az élet mindennapi küzdelmének úgyszólván egyetlen jutalma a nő volt, és a szép nemből a férfi annyi feleséget választhatott, amennyit férfiúi tekintélye elbírt. Így lett ura a puszta egyetlen magántulajdonának, a nőnek és a gyermeknek. A sivatagi életben a nő tisztelete egyik fő eleme volt az arab virtusnak.

E kemény, bizonytalan élet ott tükröződik hitükben is. Hitük szerint a sorsot és minden elhunyt ellenség hatalmas szellemét ki kell engesztelni, mivel még halála után is lesújthat, nemcsak az álmokban, hanem a valóságban is. Ezt tisztelni kell és a tisztelet számára látható tárgyat kell alkotni, mely a késői nemzedék alázatosságát elfogadja. Így keletkeztek az egyes törzsek bálványai, kőből durván faragott emberi és állati alakok, amelyeket időnként körüljártak, és tiszteletükre áldozatot mutattak be. A törzsek az elképzelt ős vagy valamely állat nevét vették fel, amelynek tulajdonságait istenítették. Az egyes törzsi bálványok mellett volt egy közös bálvány, a mekkai szent fekete kő, amit hatalmas kocka alakú épületben (kába) helyeztek el.

Vallási rítus mezébe burkoltan bonyolították le a törzsek egymás közti kereskedelmüket is. Az év négy hónapját "szent"-nek nyilvánították. Ezalatt szünetelt minden ellenségeskedés, hogy elzarándokolhassanak Mekkába, ahol hétszer körüljárták a kábát, és az áldozatok bemutatása után megtartott vásárokon kicserélték nyerstermékeiket az idegenből hozott árukkal. Így lett Mekka a gazdasági és társadalmi élet központja a szent hónapokban, és mivel közös érdek volt, hogy a pusztai törzsek a karavánokat ne támadják, a mekkaiak pálmaháncsból készült menlevéllel látták el őket."