Miért lehet, hogy Isten létezéséről meg vagyok győződve, viszont a Bibliában leírtakat nem tudom valós eseményként elfogadni?

És ez miért probléma?

Néhány radikális szektán kívül senki sem állítja, hogy a Biblia szó szerint igaz lenne. Az Ószövetség például úgy, ahogy van mese. A lényege nem az igazságtartalma, hanem a mondanivalója.

Amúgy pedig az, hogy Istenben hiszel, nem jelenti azt, hogy a Bibliát is el kell fogadnod. Pl. a muzulmánok is hisznek Istenben.

Azért nem tudod valós eseményként elfogadni a Bibliát,mert van még ezek szerint legalább egy diónyi szürkeállományod.

Ez nem rossz,sőt;) Neked nem rossz,az egyháznak annál inkább,egyel kevesebb agymosott..

"Ez nem rossz,sőt;) Neked nem rossz,az egyháznak annál inkább,egyel kevesebb agymosott.."

Amit állítasz, az hülyeség.

Az Egyház nem állítja, hogy a Biblia szó szerint igaz lenne. A Katolikus Egyház legalábbis nem és tudtommal a nagy protestáns (református, evangélikus, unitárius, baptista stb.) egyházak sem. Ez csak olyan szekták tézise, mint pl. Jehova Tanúi.

Szóval az, hogy nem fogadod el szó szerint igaznak azt, ami a Bibliában le van írva, nem értem, hogy az Egyházat miért zavarná.

Akkor Jézus példabeszédei is szó szerint igazak?

Ugye ezt te sem gondolod komolyan.

Az Ószövetség önmagában egy példabeszéd gyűjtemény. Talán a mese tényleg erős kifejezés rá, de az tény, hogy az Ószövetség nem történelemkönyv. Lehet diplomatikusan megfogalmazni, de a lényeg változatlan. Amit leír, az olyan formában sosem történt meg. És nem is ez a lényeg. Csak az, hogy a tanítást nem pontokba szedve írja le, hanem történetekben tárja elég, hogy megértsd a lényegét és megértsd, hogy mire is jó ez, miért kell.

Rajtad múlik.

Értelemszerűen az Újszövetség, Jézus életét tekintve, nagyrészt törekszik a történeti hitelességre, de valószínűleg abban is vannak már "torzulások". Pl. nekem egy katolikus pap mondta, hogy teológusok szerint Jézus sosem mondta azt (vagy legalábbis csak nagyon ritkán), hogy "bizony, bizony mondom nektek". Ezt az evangélisták tették hozzá, annak jelölésére, hogy erre emlékeznek, hogy ezt (közel) szó szerint így mondta a Mester. A többi az csak kb. így történt.

Az Ószövetség pedig önmagában "csak" egy mítoszgyűjtemény, ahogy a Jelenések Könyve is csak egy metaforikus vízió.

Az Ószövetségnek alapvető csodáit, amelyben Isten népének többször is megnyilatkoztatta magát, el kell fogadni. A teremtésben az Ősanya és az Ősapa, a Paradicsom létét minden kereszténynek, de leginkább katolikusnak el kell fogadni, ugyanis a bűnbeesésen alapul mind az egész üdvterv oka, mind Mária személye. Ezek sarkalatos pontok, s ezen alapul az Egyház 2000 éves teológiája is, furcsa lenne, ha ezeket csak úgy a természettudomány nevében félresöpörnénk.

Másrészt pedig Isten léte egy dolog, ugyanis az be van bizonyítva a logika által, azonban ez még csak nagy pangó üresség...

"Pl. nekem egy katolikus pap mondta, hogy teológusok szerint Jézus sosem mondta azt (vagy legalábbis csak nagyon ritkán), hogy "bizony, bizony mondom nektek". Ezt az evangélisták tették hozzá, annak jelölésére, hogy erre emlékeznek, hogy ezt (közel) szó szerint így mondta a Mester."

És akkor miért is mondunk a liturgiában áment (=bizony!)?

"Az Ószövetség pedig önmagában "csak" egy mítoszgyűjtemény, ahogy a Jelenések Könyve is csak egy metaforikus vízió."

Metaforikus víziókra nincsen szükség egy épeszű kereszténynek sem. A Jelenések könyve az Egyház történetét és a mennyei liturgia folyamatait (ezt egyesítették később a szentségekkel, így jött létre a mise) mondja el fokozatosan. Az Ószövetségben pedig a példabeszédeknek ott van a Példabeszédek könyve, a többi az mind világos, tényszerű elbeszélés, számtalanszor hivatkoznak rá Jézus és az apostolok.