Ki juthat be a Mennyek országába?

[link]

Ebben megtalálod a választ.

Megölsz néhány száz, vagy ha buzgó vagy, néhány ezer hittársadat egy "igazságos háborúban" és kikövezett utad lesz a katolikus mennyországba!

Bocsáss meg, ha gúnynak hat a szövegem, de csak az eddigi "keresztény" történelmet vettem alapul.

Egyébként, hogy ne menjek aludni építő gondolatok nélkül, azt mondom neked, hogy cselekedd Isten akaratát! Mert ugyanis ezt mondja Jézus.

Az igaz, hogy a "jó tettek" nem eredményeznek megmentést, mert azt nem lehet kiérdemelni Istennél, de az Ő akaratának az ismerete és a cselekvése nélkül halott a hited. Ez is benne van ám abban a nagy (talán fekete) könyvben, ami, ha van neked, akkor valószínűleg vastagabb, mint a protestánsoké és az a neve, hogy Szent Biblia.

Szia!

Amikor az paostolok megkérdezték Jézustól, hogy kicsoda üdvözülhet tehát (a gazdag ifjúval történt beszélgetés után), Jézus így válaszolt: "Embereknél ez lehetetlen, de Istennel minden lehetséges."

Vagyis az emberek nem tudják saját erejükből betölteni az Isten szeretet-törvényét, csak Isten megváltói munkája képes az embert megváltoztatni, és alkalmassá tenni az örök életre. Isten az ő igazságát tulajdonítja az embernek Jézus Krisztus igaz élete által, és részesíti is ebben a megszentelődés munkája által.

Üdv. Péter

Nem vagyok keresztény, épp ezért elfogulatlan választ adok - nyilván semmi bajod nem származik abból, ha mások véleményét is meghallgatod -, de szerintem az jut a Mennybe, aki szeret. És most függetlenül attól, hogy milyen az a menny, hogy egyből bekerül-e oda a lélek vagy reinkarnálódik, vagy purgatórium van-e, akármi: a Biblia azt tanítja, hogy Isten maga a szeretet. Az igazi Szeretet pedig nem támaszt feltételeket, ahogy egy anya sem mondja a gyermekének, hogy csak akkor fogja szeretni, ha megtesz vagy épp nem tesz dolgokat. Ha egy ember képes a feltétlen szeretetre, akkor szerinted Isten nem?

Régen rossz, ha azon gondolkodsz, hogyan kerülhetnél be a Mennyországba. Ha szeretetet érzel a szívedben, a lelkedben, azt még a Pokolban sem fogja tudni elvenni Tőled az Úristen, mert éghetsz örök lángon a vasvillás Ördög mellett, mindig ott lesz benned a szeretet.

Ezért tartom butaságnak, hogy kötelezően hinni kell Jézusban (ami logikátlan, mert a hit nem eldöntendő dolog), hogy a jó cselekedetek mit sem érnek (mert akkor épp a jóságot utasítja el Isten,), vagy hogy aki XY dolgot cselekedett, már nem is juthat be (mert a szeretet épp a megbocsátásról szól).

Szóval én egyszerű pogányként azt mondom: törekedj mindig a szeretetre. Ez nem azt jelenti, hogy sosem fogsz másokat megbántani, vagy hogy feladod az elveidet, vagy tökéletes leszel - egyszerűen csak boldoggá válsz, mert ha szét nézel, azt fogod érezni: igen, szeretem ezt a világot és az embereket. Nem is kell megmagyarázni, hogy miért.

És ha ez a szeretet nem elég Istennek? Nem tudom... magam részéről meg sem fordul a fejemben, hogy egy hívő szeretetét többre tartaná, mint bárkiét.

Igen, igazad van. A szeretet az alapja mindennek. Még Isten is szeretetből teremtett meg bennünket!

A szeretet az alap, de általában az alapra szoktak építkezni is. Képzelj el egy telektulajdonost, aki a házépítés közben az alapoknál megáll, mert azt mondja, hogy neki ez pont megfelel egy háznak. Hát lövészároknak lehet hogy beválna, de lakni kicsit kényelmetlen volna benne.

Éppen így, a szeretettel valamit kezdeni kéne. Mert bizony a rosszul értelmezett és gyakorolt "szeretet" nem megfelelő Istennek. Ha nem indít az istenhited és az abból fakadó szereteted Isten akaratának a cselekvésére is, akkor ott valami hiányzik.

Persze ehhez meg kell ismerni Istent, az Ő akaratát és aszerint tenni.