Mi az Isteni szellem/lélek Ó nyelvi (amellyel a Biblia lett írva) megfelelője? S milyen jelentésekkel bír még ez a szó/kifejezés?

tanítják hamisan a jehovások

akik a "kérdést" is feltették...

Én inkább C nyelven fogalmaznám meg.

#pragma link "soul.dll"

#inculde "soul.h"

#include "holy.h"

Ha gyerek fogan:

TChild NewChild=new TChild();

Ekkor létrejön egy gyerek objektum, aminek van TSpirit objektumosztályú objektuma. (Automatikusan létrejön, megteremtődik a gyerekhez kapcsolódva.)

A TSpirit objektumosztály a THolySpirit-ből származik, tehát Isten közvetlenül teremti a fogamzás pillanatában.

Sajnos a THolySpirit osztályról részletes man oldalak nem állnak rendelkezésre, az Édenkert szervereihez erősen korlátozott a hozzáférés. (Még TSpirit is erősen ismeretlen. Sokan nem is hiszik, hogy létezik.)

Szia!

A héber szó, amit gyakran szellemnek fordítanak: ruah. Ez sokféle jelentéssel rendelkezik: élet-lehelet, cél, szellem, jellem, élő lélek, bátorság, erő, foglalatosság, lelki gyötrelem, levegő, hűvös, harag, kislelkűség, szeles, irány stb. Ezt a szót: ruah, Ezék. 37,5-ben a magyar katolikus fordítás "éltető lehelet"-nek fordítja. I. Móz. 8,1. pedig így adja vissza: "Megemlékezett pedig Isten Nóéról és minden vadról, minden baromról, mely ővele a bárkában volt: és szelet (ruah) bocsátott az Isten a földre, és a vizek megapadtak." Bír. 15,19-ben "erőt" jelent, Ésa. 57,15-ben "alázatos szívet"; I. Móz. 6,17-ben a Károli fordításban "élő lelket" a kat. fordításban "lélegzést", az ökumenikus fordításban "élőlényt" jelent, "bátorság" Józs. 2,11-ben, "foglalatosság, foglalkozás, feladat" Préd. 1,13-ban, "hasztalan erőlködés" vagy "lelki gyötrelem" Préd. 4,6-ban; "levegő" Jób 41,l6-ban, "hűvös", "szellő", "széljárás" I. Móz. 3,8-ban; és "harag" Préd. 10,1-ben. Aztán használja még a Biblia a ruah szót, hogy az embernél és az állatnál az életelvet megjelölje: Zsolt. 146, 4. Ha Istennel áll kapcsolatban ez a szó, akkor gyakran Isten Lelkét kell értenünk alatta. Ruah az Ó-Testamentumban 442-szer fordul elő, de egyetlen egyszer sem jelöl meg valami olyat, ami a testen kívül egy öntudatos létezéssel bírna. A ruah mellett van még egy további szó, aminek megközelítőleg hasonló a jelentése, éspedig nösamah. Nösamah az Ószövetségben csak 24-szer fordul elő, és a következőképpen van fordítva: "Élet lehelete" (I. Móz. 2,7.), "lélek" (V. Móz. 20,16. és Jób 26,4.), "élő" (Józs. 10,40.), "lélegzet" (I. Kir. 17,17.), "lehelete" – Istené (Jób 4,9. és 37,9.), "fuvallat" (Ésa. 30,33). Az ember teremtésénél a nösamah a nefes-sel együtt van használva: "És formálta az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehelte az ő orrába életnek leheletét (nösamah). Így lett az ember, élő lélekké (nefes)."

Az Újszövetségben a görög pneuma szó ugyanazt jelenti, mint az ó-szövetségi ruah. A pneumá-nak megfelelő héber kifejezés, a ruah, élet lehelete, jelenti a lelket (szellemet), az univerzális és személytelen elvet, ami Istentől jön, és Hozzá tér vissza, mihelyt elválik a föld porától, amely az ember élő valóságát teszi ki (Luk. 23,46. Apcs. 7,58.). Így ez egy lény felépítési elemeinek a legmagasabb értelme, amely a lelki (szellemi) élet kifejezésére, az elmeállapot intelligenciájának erejére, és a jóra vagy a gonosz felé hajlásnak a kifejezésére szolgál (II. Móz. 31,1-5. Ésa. 29,24. Zsolt. 51,12-14. 19.).

Ezt a kétféle értelmezést újra megtaláljuk az Újszövetségben, ahol ennek a görög pneuma kifejezés van kölcsönözve. Egyrészről a pneuma bizonyos helyeken világosan metafizikai értelemben van használva, hogy egy emberi lény irányadó elemeit meghatározza (Luk. 8,55. 23,46. Ján. 19,30. Apcs. 7,58. Jak. 2,26.). De általános értelemben ezalatt az ember teljes megnyilvánulását kell érteni – szellemi, vagy intellektuális formában. Pál használja a pneumát intellekt, nouz értelemben is (I. Kor. 2,11. 5,3-5. 7,34. II. Kor. 7,1. Kol. 2,5.). Ha ez a "léleknek" fordított pneuma értelmet, vagy szellemet jelöl meg, akkor valószínű, hogy mindig az a jelentése. Akkor az értelemmel felruházott lény megnyilvánulásait jelöli meg, az ’értelmet’ (Fil. 4,7.), a ’tudatot’ (I. Kor. 14,14-19. kf.), a ’meggyőződést’ (Róm. 14,5. kf.). A ’benső ember’ az, amelynek meg kell újulnia ’az elmének megújulása’ által, hogy ’felöltözze az új embert, amely Isten szerint teremtetett igazságban’ (Róm. 7,22. II. Kor. 4,16. Eféz. 4,23. Róm. 12,2.). A pneuma, az emberi intellektualizmus, aktív jellege ellenére sem egy elv önmagában véve, (mint ahogy azt a görög filozófiai elképzelés gondolta) – elve a mozgásnak, a jónak, a harmónikus életnek –, amely saját, független exisztenciával rendelkezne.

Különösen Jóbnál találunk jó néhány helyet, ahol a költőies kifejezéseknél a ruah és a nösamah szavak ugyanabban a jelentésben vannak használva. Igy pl. Jób 27,3. (károli fordításból): "Addig, amíg csak lélekzet (nösamah) van bennem, Isten lehelete (ruah) van az orromban." 32. rész 8-ban (károli) szintén: "De csak a szellem (ruah), amely az emberben lakik, az Úr lehelete (nösamah) csak az tesz okossá." Jób 33, 4-ben Isten Lelke (ruah) Mindenható leheletévei (nösamah) van azonos jelentésben alkalmazva: "Az Istennek Lelke (ruah) teremtett engem, és a Mindenhatónak lehelete (nösamah) adott nekem életet."

Üdv. Péter

Péter kiváló példát hozott fel a ruah és a nösamah jelentéseire, sőt több ragyogó példa a szavak mondatszerkezeti értelmezésére is.

A Jób 27:3 és a 32:8 nagyon szemléletesen mondja el, mi a rokonértelműség és a különbség a szavak között.

Picit érthetőbb fordításban:

(Jób 27:3) "Hogy amíg teljes bennem leheletem, És orromban van Isten szelleme (ruah)"

(Jób 32:8) "Bizony a szellem (ruah - egy emberi lény irányadó mértékei) az a halandókban, És a Mindenható lehelete (szerintem itt inkább 'életerőt' jelent), ami értelmessé teszi őket."

Tehát nem gondolnám azonos jelentésűnek e szavakat a példák szerint.

Így következetes és érthetőbb a gondolat jelentése, nemde?

De hogy a kérdésre is válaszoljak, szerintem élesen és világosan el lehet különíteni a bibliában a "lélek" és "szellem" szavakat.

A következetesség hiánya okozza ezen szavak értelmének az elhomályosítását és gyakran igen zavarossá teszi egy mondat jelentését.

Lélek

Meghatározás: A Bibliában a „lélek” szó a héber ne′fes és a görög pszü·khé′ szavak megfelelője. A szó bibliai használata alapján felismerhető, hogy a lélek szó egyaránt vonatkozik emberre és állatra, vagy az emberi és az állati életre. Sokak szerint azonban a „lélek” az ember anyagtalan vagy szellemi részét jelenti, amely túléli a test halálát. Mások az életelvet értik alatta. Ám e két utóbbi felfogás nem bibliai tanítás.

Szellem

Meghatározás: A héber rú′ach és a görög pneu′ma szónak, melyet gyakran a „szellem” szóval fordítanak, több jelentése van. Mindkettő vonatkozhat arra, ami az emberek számára láthatatlan, és arra, ami mozgásban levő erőre utaló bizonyítékkal szolgál. A héber és görög szó utalhat:

1. a szélre,

2. a földi teremtmények tevékeny életerejére,

3. az ember jelképes szívéből fakadó indítóerőre, ami arra ösztönzi, hogy bizonyos módon beszéljen és cselekedjen,

4. láthatatlan forrásból származó ihletett kijelentésekre, 5. szellemszemélyekre és

6. Isten tevékeny erejére, a szent szellemre.

Tehát látható, hogy bár a "szellem" szónak tágabb jelentése van, de mégis élesen elkülöníthető az egyes bibliaversekben a "lélek" szótól.