Csak szerintem nincs rendben valami a keresztények körül?

"Nem kell feltétlenül vallásosnak lenni, csak ember légy! Jól érzed, hogy sokan nagyon sok értékes dologról lemaradnak az olyan módon nevelt társaid közül"

Ez olyan, mintha azt írnád: "nem kell a közlekedés szabályait értened, ismerned, elég ha jószándékú vagy!"

Ugye el tudjuk képzelni mi lenne, ha KRESZ-oktatás nélkül kellene autózni?!

Ismeretre ezen a téren is nélkülözhetetlen szükség van. Persze az igaz, hogy ennek ellenére mégis pont úgy néz ki ez a szerencsétlen világ, mintha nem is lenne kitalálva a KRESZ-könyv. Igaz sok különféle ilyen tipusú értelmezés van, ami nagy zürzavart okoz a fejekben.

Úgy kellene a vallásos szülőknek nevelnie a gyermeküket, hogy az ne érezze a kényszert. Persze ez ebben a rohanó világban nem könnyű. Sok szülőnek nemhogy képessége, de energiája, ideje sincs ehhez.

Viszont ebből kiindulva nem is lenne szabad kényszeríteni egyetlen gyermeket sem világnézeti állásfoglalásra. Kezdve a csecsemőkereszteléstől a nevelés egész ideje alatt. Amíg döntőképes nem lesz, addig a szülőnek az lenne a feladata, hogy megismertesse a gyerekével a vallásos igazságot (ha egyáltalán birtokában van) és felkészítse hogy jól tudjon felelni az élet nagy kérdéseire.

Mert van igazság a vallásban is.

Ne bukjon el, mint oly sokan elbuknak az élet szövevényes, rögös, csapdákkal teli útján. Mert ha egy vallásos, de kiegyensúlyozott szülő bölcsen neveli fel gyerekét, nagy eséllyel nem esik bele azokba a csapdákba, amikbe ennélkül igenis sok gyermek sajnos sokszor belehal.

Az ilyen módon nevelt gyermek NEM MARAD LE semmi értékesről, amit a világ felkínál azoknak, akiket a vallásos erkölcsök sem kötnek!!! Söt védelemben vannak a káros dolgoktól.

A válaszod nagyon indulatos volt, minden rendben van?

Csak mert nem egészen értem, hogy a hozzászólásom okán miért ez a kioktató hangnem! No de hát, nem baj. Fiatal vagy, örülj neki!

De azért kíváncsi lennék, hogy 30 év múlva vajon mit írnál hasonló szövegre.

A KRESZ-t rögtön kiszúrtad, pedig jó analógia. Szerinted az erkölcsi szabályok (nem az emberek alkotta, sokszor csak ceremóniális protokollokra gondolok, hanem pl.a Biblia örök érvényű szabályaira!) racionális értelme semmi? Vagyis azok nem ugyanúgy vezetők/védők az életben, mint a KRESZ szabályok az utakon? És az erkölcsi szabályok figyelmen kívül hagyása, nem hasonlítható a KRESZ szabályok nem betartásához?

Én a "vallásosságot" mint szót, nem szeretem indokolatlanul leszűkíteni az istenhívőkre, mert ez így nagyon torz képet ad a társadalomról. Ha valaki úgy fogja fel a vallást, mint „bizonyos elvekhez való ragaszkodást; szigorú hűséget vagy lojalitást; lelkiismeretességet; kegyes jóindulatot vagy ragaszkodást”, akkor valamilyen módon a legtöbb ember vallásos, még az ateisták és az agnosztikusok is.

Igen a vallás ha tetszik, ha nem, a társadalom része, sőt kedves kérdező a te részed is! Te sem tudod bizonyos "vallásosság" nélkül megúszni az életet! Ha szavazól egy politikusra, elhiszed a róla szóló előzetes propagandát, az igéreteit, melyeknek a jelentős része a gyakorlat szerint sehol a világon nincs valóra váltva, de te is hiszel neki, majd a következönek, és újra és újra csalódni is fogsz! Miért? Mert csak az emberekben tudsz hinni, legalábbis amíg ki nem ábrándulsz a politikából is.

Az meg nem újdonság, amit írtál a vallásokról, hogy a (most maradjunk a keresztényeknél) bibliai erkölcsöt is emberek írták le. Tudod ezt maga a Biblia mondja el magáról, hiszen majdnem minden könyvét egy emberi író aláírta. Csak azt is hozzáteszi, hogy isteni ihletés alatt tették ezt. Nagyon sok bibliakutató nem vonja ezt már kétségbe, de itt is a személyes kutatás a fontos. Amíg az embernek csak csukott könyv a Biblia, szerintem ne mondjon ítéletet.

Így a "vallás nélküli társadalom", amiről te írtál, egy roppant félreértése, és félremagyarázása a dolgoknak. És akkor ne felejtsd el az ateizmus bűneit sem, melyek az elmúlt 150 évben elég nyilvánvalóak!

Kiragadtál egy mondatomat és alaposan félremagyaráztad:

"Úgy kellene a vallásos szülőknek nevelnie a gyermeküket, hogy az ne érezze a kényszert."

Tagadod talán, hogy sokszor kell "kényszerből" megtenni valamit gyermekként, de felnőttként is? Te mindjárt rosszindulattal álltál a szöveghez. Nem beszéltem semmiféle diktatórikus elnyomásról, nem ez a szöveg értelme. Viszont az egészséges alázatra szükség volna a családokban, mert ez manapság veszélyesen hiányzik.

Durva azért az is - nem gondolod - amikor a gyerek neveli a szülőket! Vajon mennyi fiatalkorú bűnöző tekereg a világban?

"Csakhogy az, hogy vallásos nem azt jelenti, hogy kiegyensúlyozott!"

No ezt a mondatodat nem is kommentálom, remélem még rájössz majd miről is mondasz véleményt!

Az utolsó kritikus szöveged arról, hogy kikből lesz pszichiátriai eset megint nagyon elhamarkodott volt, és előítéletes. Én történetesen az ország második legnagyobb pszichiátriáján dolgozom most már 12 éve, tehát nekem nem kell külön bemutatnod, hogy kikből lesz paciens!

Kedves fiatal, kérlek szélesítsd a látóköröd (tudod, ahogy Frei Tamás mondta: "a széles látókör mindenkinek jár" - méghozzá alanyi jogon).

Sok-sok vallásos csoport van az országban is. Ezek között akadnak, ahol manipulálhatják az egyéneket, önjelölet karizmatikus vezetők. Ezek közül is kerülhetnek néhányan kezelésre, de ez elenyésző. És különben is, nagyon összetett dolog meghatározni, hogy valaki mely társadalmi rákfenétől betegedett meg mentálisan, ha éppen nem örökölt, vagy veleszületett problémáról van szó.

Úgyhogy sokkal bonyolúltabb ez a kérdés, mint azt te előadtad.

Kiváló! Nem feltételeztem, hogy semmi ismereted a bibliáról, és általában a vallásokról, mert elég határozott véleményed van a meggyőződésedről. Adtam esélyt ennek is, de akkor kiegészítem a "csukott könyv"-ről írt rövid mondatomat. Hamár olvastad, van bizonyos rálátásod erre a könyvre. Régi könyv, így kutatás, tanulmányozás nélkül a fő mondanivalóját is könnyen félre lehet érteni. Sokan, akik naponta használják sem ismerik a lényegét, mivel pl. néhány domináns egyházi dogma erősen összezavarja, és ellentmondásossá teszi. De létezik a tiszta formája is. És az meglepő!

Bocsi, de az erkölcs, főleg a jó, építő erkölcs nem velünk született, nem autómatikusan alakul ki, mint az állatoknál az ösztön! Ebben is nagy a különbség köztünk, és az állatok közt.

Tanult dolgok ezek. És honnan vesszük az erkölcsi tanítást?

Mit tudsz az ateizmusról? Mondok egy rövid hasonlatot: mély benyomást kelt a magasba tornyosuló fa. Szemünk azonban csak a leveleket, az ágakat és a törzset látja. A gyökerek — a fa éltető részei — mélyen a föld alatt vannak.

Ugyanez a helyzet az ateizmussal is. Isten létének tagadása a XIX. századra növekedett mély benyomást keltővé. Természetfeletti Ősok nélkül létrejöhetett volna az élet és a világegyetemünk? Ennek a Teremtőnek az imádata vajon csak időpazarlás? Az akkori élenjáró filozófusok válasza határozott volt és egyértelmű. „Nincs szükségünk többé erkölcsi törvényre és ugyanígy vallásra sem” — jelentette ki Friedrich Nietzsche. „ A vallás az emberi szellem álma” — állította Ludwig Feuerbach. Karl Marx pedig, akinek az írásai évtizedeken keresztül nagy befolyást gyakoroltak az emberekre, vakmerően kijelentette: „növelni akarom az elme szabadságát, kiszabadítva a vallás bilincseiből.” Cendben megjegyzem: még ma sem tudja bizonyítani a materialista tudomány a véletlen és a tervezettlenség, valamint az evolúciós folyamatok teóriáját, nemhogy akkor!!! Vagyis először megvolt a válasz, majd utána akartak kreálni hozzá tudományos bizonyítékot, ami pl. hamisítások formájában sikerült is, de a valódiak még ma is váratnak magukra.

Tömegekre volt ez hatással. De az ateizmusnak csupán a leveleit, ágait és törzsét látták. A gyökerezés és a sarjadás jóval a XIX. század előtt kezdődött meg. Meglepő módon a kereszténység vallása mozdította elő a modernkori ateizmus növekedését! Hogyan? Ezek a vallási intézmények a feslettségükkel nagymértékben hozzájárultak a csalódottsághoz és a tiltakozáshoz.

Ezt elismerem, nem is a vallásokról beszélek általában, hanem annak is a gyökeréről.

A XVIII. századra a racionális gondolkodást általában véve a világ bajait megoldó csodagyógymódként dicsőítették. A német filozófus, Immanuel Kant kijelentette, hogy az ember előrehaladását a politika és a vallás irányításától való függőség gátolja. „Sapere aude! [Merj tudni!] — buzdított. — Merj a magad értelmére támaszkodni!”

Szkepticizmus váltotta fel a vak hitet. Mindenfajta régi ortodoxiát megkérdőjeleztek. Az egyik ilyen „régi ortodoxia” volt a vallás. A XIX. századra már nyíltan tagadták Isten létezését. „Isten a mi ellenségünk — hirdette egy szókimondó ateista. — Isten gyűlölete a bölcsesség kezdete.

Bár a XIX. században sok vitára adott okot Isten létének tagadása, de ma már nem megdöbbentő és nem is zavaró. A türelem korszaka lehetővé tette, hogy az ateizmus békés együttlétbe szenderüljön az istenhittel.

A Bibliában az első emberpár lázadása után ma is csak ugyanaz történik, sokan fellázadnak minden tekintély és vezetés ellen.

A vallás gyökerei viszont messze nem egyenértékűek a ma általános képmutatással. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Thomas Jefferson ezt írta 1803-ban: „ A kereszténység romlottságának valóban ellene vagyok, de nem az eredeti tantételeknek, amelyeket maga Jézus tanított.” Hát igen, van különbség!

A legnagyobb vallási intézményeket - hacsak felhasználták is - ez egyáltalán nem mentesíti a felelősségük alól.

De azzal, hogy az ateizmus nagyobb teret kapott, csak átestünk a ló túlsó oldalára! Főleg, hogy a modern természettudományok, melyek a létünk eredetét lennének hivatottak igazolni, szintén csak materialista szemmel hajlandók ezt kutatni. Ez pedig minden jel szerint zsákutca.

Amint már írtam, a válasz volt előbb (nincs Isten, nem is lehet, ez képtelenség), majd ehhez az alapfilozófiához kerestek az elmúlt 150 évben bizonyítékokat. Az elfogulatlan és tárgyilagos tudományos kutatásnak nem fordítva kellett volna?!

A 19-ik sz. végén leszögezték, hogy a hiteles tudományos módszertan csakis a természetfeletti kizárásával dolgozhat. Ennek a "módszertani naturalizmus" nevet adták. Ez szintén előre kijelentett, "igazság", mely önkényesen kizárja a lehetséges válaszok közül a tervezést, mindenféle valóságos bizonyítékok nélkül.

Mik az ateizmus bűnei? Tagadhatjuk-e, hogy a 20-ik sz. fajelméletei szoros kapcsolatban vannak a Darwinista szemléletmóddal? Ebbe hányan pusztúltak bele? A Marxizmus-Leninizmus ateista világrendje - mely neked csak történelem - vajon hány ember életébe került? Az amerikai, vagy a finn iskolai vérengzések csak a jéghegy csúcsa!

Ja, Ők félreértették a szépséges ateista filozófiát? No erről lehetne vitatkozni!

A keresztény nevelésű emberek, lehetőséget kapnak arra h. megismerjék a keresztény vallást. A kötelező mise, kötelező ima stb, mindössze arra szolgál h. mindezt az illető tapasztalja, és tapasztalatai után eldönthesse h. akarja e ezt a vallást gyakorolni, hisz e benne, vagy sem. Erre van például a bérmálás, ahol már a te korodbeli emberek elhatározzák magukat egy életre a katolikus Isten mellett. Azt h. van pár elfogult család azt én is elítélem, jobban mint azokat akik nem is törődnek a vallással. Kérdés nélkül, szabadság nélkül, semmilyen vallást nem lehet elfogadni.

A Te kérdésednek a megfogalmazása is elég tiszteletlen, mert egy vallást elvből nem lehet így megközelíteni.

És csatlakozom az előttem szólók egyikéhez, örülj hogy te nem ilyen családba születtél. Az egyetlen hátrányod h. te nem tapasztalhatod a keresztény világot ;)

Kedves előttem válaszolók, akik a kereszténységről általánosságban beszéltek. Azt ugye mindketten tudjátok, hogy több tízezer önmagát "kereszténynek" valló egyház van a világban! Namármost, ezeket mind, a legnagyobb jóindulattal sem lehet egységesen "keresztényinek" nevezni, legalábbis bibliailag. Gondolom ebben meg tudunk egyezni, igaz? Tehát "kereszténységről", mint egy (közös) életútról nehezen beszélhetünk, hiszen sok felekezet annyira jelentősen eltér egymástól (sokszor a bibliától is), hogy egységes kereszténységről az első század óta biztosan nem beszélhetünk! Valójában - első látásra - egy jó nagy zürzavar jellemzi az egészet.

Mondom ezt hívőként! Katolikus Isten pedig nincsen, igaz van egy Teremtő Isten, akit a Biblia Jahve, vagy Jehova néven illet, de külön katolikus Istenről nem olvashatunk benne!

Írtam, hogy 'első látásra' nagy a zürzavar a kereszténynek nevezett világban. Ez sokakat egy végső tanúlság levonására késztet, vagyis szerintük ez azt bizonyatja, hogy Isten nincs és hogy a vallást mind az emberek találták ki. Nagyrészt nem is tévednek, hiszen a legtöbb mai modern vallást valóban szinte már "sportból" alapították egyes emberek. De hogy az ember miért vallásos alaptermészetében, beleértve ebbe mindenkit, bizonyos értelemben az ateistákat is, az már más kérdés.

Nos, miért vallásos az ember?

John B. Noss a következőre hívja fel a figyelmet Man’s Religions című könyvében: „Minden vallás ilyen vagy olyan módon azt állítja, hogy az ember nem áll egyedül, és nem is képes egyedül állni. Alapvető kapcsolatban van a természet és a társadalom külső erőivel, sőt függ azoktól. Homályosan vagy világosan, de tudja, hogy ő nem egy független hatalmi központ, amely képes a világtól távol állva létezni.”

Hasonlóképpen vélekedik a World Religions—From Ancient History to the Present című könyv is: „A vallás tanulmányozása feltárja, hogy annak fontos jellemzője az érték utáni vágy, valamint az a hit, miszerint az élet nem véletlenszerű és értelmetlen. Az értelem keresése olyan hatalomba vetett hithez vezet, amely nagyobb az embernél, végül pedig egy egyetemes vagy emberfeletti elméhez, amelynek az a szándéka, hogy biztosítsa az élet legmagasabb értékeit az ember számára.”

Eszerint a vallás az ember egyik alapvető szükségletét elégíti ki éppúgy, ahogy az élelem az éhséget. Tudjuk, hogy a kínzó éhség akkor is elmúlik, ha az ember válogatás nélkül eszik; ez azonban hosszú távon káros az egészségre. Az egészséges élethez egészséges és tápláló élelemre van szükség. Éppígy egészséges szellemi táplálékra van szükség a szellemi egészség fenntartásához. Ezért mondja a Biblia: „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Isten szájának minden kijelentésével” (5Mózes 8:3).

Az utolsó bekezdés rámutat a lényegre: sok-sok szellemi útmutató van, sok-sok filozófia, mely különböző - és tagadhatatlan - sokszor egymásnak ellentmondó elképzelést tanít. Nyilván, ha csak találomra csipegetünk ezekből, mint valami szellemi svédasztalról (ahogy ez manapság divatos), nem biztos hogy építő és egészséges hatással lesz a gondolkodásunkra. A racionális igazságot kellene keresnünk itt is, mert ha van Isten, biztosan nem az az érdeke és szándéka, hogy elrejtse azt előlünk.

Igen, valóban nincs minden rendben az állítólagos "keresztények" körül, ahogy a kérdező is írta. De a fentieket figyelembe véve, a kereszténységnek is vannak gyökerei, melyek merőben különböznek a ma általánosnak ismert ún. "keresztény" tanoktól, és emberi hagyományoktól, spekulációktól, merő hazugságoktól! Ilyenek a szó szerinti "tüzes pokol," a "tisztítótűz," vagy a lélek halhatatlanság tana, hogy a háromságról ne is szóljak. A mindenkori politikai hatalmak (még a náci is) hű kiszolgálójaként a történelmi egyházak szintén nem szereztek elismerést a világban.

Na dehát, ahol élet és természetellenes filozófiákat tanítanak alapvető vallási dogmaként, ott nem lehet csodálkozni, hogy ilyen a múltjuk és a jelenük!

Az egyik fenti kommentemben összefoglaltam röviden az ateizmus lényegét, nem tudom megkérhetném-e a lepontozókat, hogy a véleményüket bátran osszák meg velem is, mert ha tévedtem, legalább tudjam miben!