Hol olvashatok a Bibliában a purgatóriumról, vagy a tisztítótűzről?

A szövegkörnyezetttől elrugaszkodásra hivatkozást majd pont egy olyan embertől fogom elfogadni, aki az Őrtorony Társulat magyarázatát zengi vissza, ehh... A magad háza táján sepregess az 1914, a kétkasztos megváltástannal, a kvázi-ihletett folyóiratokkal, az ariánus krisztológiával együtt.

A 2Mak az a Makkabeusok második könyvét jelenti, és a protestánsok Luther korában kipakolták, mert nem egyeztek a felfogásukkal: érted, körkörös érvelés. Pedig a keresztények többsége benntartotta (noha voltak ellenzők, de nem olyan radikálisok, mint a protestánsok), és még a Septuagintában is benne volt, amit az ókori keresztények használtak.

Ha tudsz angolul (alighanem nem, de azért hátha), erre informálódhatsz:

* [link]

* [link]

* [link]

* [link]

* [link]

* *****

* [link]

* [link]

Egy elképzelt beszélgetés a purgatóriumról

Pál, a presbiteriánus: Szia Dante! Mi ez az ostobaság a purgatóriumról [mondja egy fintorral] amit ti katolikusok tanítotok? Nem olvastátok, azt hogy „inkább szeretnénk kiköltözni e testből, és elköltözni az Úrhoz.” (2Kor 5,8)

Dante, a katolikus: Először is, rosszul értetted meg ezt a verset. Pál csak azt mondja, hogy inkább szeretne Istennél lenni lélekben, mint itt, az ő testében. Másodszor, a te értelmezésed nem vonatkozhat azokra, akik kárhozatra lettek ítélve, mivelhogy ők nem költözhetnek „az Úrhoz”. Harmadszor, miért feltételezed azt, hogy a purgatóriumban lenni az nem Istennel való lét?

Pál: Hát, le vagyok nyűgözve. Azonban még mindig nem tudsz mutatni nekem egyetlen egy verset sem a Bibliában, amely más állapotra utalna a túlvilágon, mint a menny vagy a pokol.

Dante: Igazán? Utálok ellentmondani neked [mosoly], de mi van a Lázárról és a gazdag emberről szóló példázattal (Lk 16,19-31)? Ez a héber seol (görögül: Hades) ugyanis mind jó, mind rossz embereket is magában foglal. A Mennyországban nem lehetnek bűnösök (Jel 21,27) és a pokolban nem lehetnek üdvözültek.

Pál: Ugyan, ez csak egy példázat. Nem építhetsz egy tant egy történetre! Jobbat is tehetnél ennél.

Dante: Nem értek egyet. Jézus nem mondhatott valótlanságot a szellemi dolgokról, még egy példázaton belül sem. Ez félrevezető lenne. Ezenkívül figyelembe vesszük, hogy Krisztus prédikált a (látszólag elkárhozott,) „börtönben sínylődő lelkekhez” halála után (1Pét 3,19-20), és az igaz elhunytakat magával vitte a Mennybe (Ef 4,8-10). Ez egy igazakra és gonoszakra felosztott Seolról vagy Hades-ről tanúskodik: egy harmadik helyről vagy állapotról.

Pál: Nos… rendben, adtál róla egyet. Azonban senki sem mehetett a Mennybe Jézus feltámadásáig, és halála után azonnal csak két lehetőség lett.

Dante: Nem. Illés egyenesen a Mennybe ment (2Kir 2,11), és a legtöbb keresztény hiszi, hogy Hénoch-kal ugyanez történt (Ter 5,24). Így az igazaknak két lehetősége volt: Seol vagy menny, éppen úgy kettő, mint ahogy most: purgatórium vagy menny, ahogy ezt Jézus nyomatékosan értésre is adta (Mt 5,25-26; Lk 12,58-59).

Pál: Oké, de milyen versekkel tudsz még előhozakodni?

Dante: Nos, Pál elfogadja a halottakhoz való imákat, ami feltételezi a purgatóriumot, ahol a halott embereknek még segítséget lehet nyújtani.

Pál: Na ne mondd! Most aztán igazán mély vizekre eveztél! Hol?

Dante: Az 1Kor 15,29-ben Pál utal azokra, akik „a halottakért megkeresztelkednek”. És megmutatkozik, amint egy halott emberért, Oneziforuszért imádkozik a 2Tim 1,16-18-ban.

Pál: Mit gondolsz, mit értett azon, hogy „a halottakért megkeresztelkednek”?

Dante: Azt gondoljuk, hogy bűnbánati cselekedetekre és a halottakért való imákra vonatkoztatja. A „keresztség” gyakran a szenvedés metaforája (Mk 10,38-39; Lk 3,16; 12,50), és úgy tűnik, hogy Pál a 2Makk 12,44-re gondol – egy ehhez nagyon hasonlító versre, amelyik kifejezetten tanítja a halottakért szóló imák helyességét.

Pál: De ez az apokrifekben* van. Mi nem fogadjuk el ezt.

[* A protestánsok az ún. deuterokanonikus szentírási könyveket, amelyek részei a katolikus Szentírásnak, de a protestánsnak nem, apokrifeknek hívják. - a ford.]

Dante: Tudom, de ha Pál valóban ezt említi, akkor ez lényegtelen, és neked még értelmezned kell Pált valahogy. De van még más is: Jézus beszél a bűnök bocsánatáról a „másvilágon” (Mt 12,32), valamint a büntetés három szintjéről (Mt 5,22). Ezeknek a purgatóriumra kell utalniuk. A Szentírás gyakran említ egy „tüzet” és egy tisztító, gyógyító folyamatot, amely által szentté válunk (Kiv 19,18; Iz 4,4; 6,7; Mal 3,1-4; 2Kor 7,1; 1Tessz 4,3.7; 1Jn 3,2-3; Zsid 12,29).

Pál: De miért akarna Isten minket így kínozni? Mi ennek az értelme? Miért ne bocsáthatna meg nekünk, és ezzel kész. Hiszen Jézus már magára vette az összes büntetésünket (Iz 53,4-6).

Dante: Isten ugyanolyan szent és tökéletes, mint amilyen irgalmas, és ez a folyamat egyszerűen az az út, amelyen keresztül beléphetünk az Ő jelenlétébe. Ezenkívül, sokkal irgalmasabb megengedni az embereknek, hogy megtisztulhassanak a haláluk után fennmaradó bűneiktől, ami a Menny előjátéka, mint, ha a pokolra ítélné őket. Akármi is az indok, Isten kinyilatkoztatta nekünk a purgatóriumot a Bibliában. Pál beszél „Krisztus ítélőszékéről” (1Kor 3,11-15; 2Kor 5,10), ahol munkánk „próbára lesz téve”, amely után némelyek üdvözülnek „de csak mintegy tűz által”. Az egésznek a lényege, hogy ez pontosan az, amit a katolikusok a purgatóriumon értenek. Nem hiszel „Krisztus ítélőszékében” és abban, hogy szentség szükséges ahhoz, hogy meglássuk az Istent (Zsid 12,14-15.23; Ef 5,5)?

Pál: Igaz, csakugyan, de ez gyorsan lezajlik az Ítéletkor.

Dante: Rendben, tegyük fel, hogy elfogadom. Most már csak az időtartamon vitatkozunk, ami inkábbmennyiségi, mint minőségi vita. Miért csűrnénk-csavarnánk a részleteket? Ne távolodjunk el a témától.

Pál: Igen, de mi nem gondoljuk azt, hogy ez az ítélet ezer évekig tart, miközben a szenvedők elvesztik összes reményüket.

Dante: Senki sem tudhatja, hogy ez a folyamat egy egyén számára mennyi ideig fog tartani. Pál erre nem tesz utalást. De ezek a szenvedő lelkek tudják, hogy ők üdvözültek, és végül a Mennybe fognak jutni. A Purgatórium a Mennyország előszobája, s nem a Pokolé. Te abban hiszel, hogy betűzünk a Mennybe, én azt gondolom, hogy ez egy kicsit tovább tart. De abban egyetértünk, hogy van valamiféle tisztító hely.

Pál: Nahát! Soha nem gondoltam volna erre. De ha a Biblia ezt tanítja, akkor én ennek nem mondok ellent. Köszönöm, Dante!

A fent másolt képzeletbeli párbeszédből reagálnék három dologra Isten igéje alapján.

Amikor Péter azt állitja a názáreti Jézus Krisztusról, hogy a pokolba lemenve a legalsó tömlöcben levő lelkeknek prédikált, akik nem voltak hajlandók Noé beszédére megtérni, itt görögben szó szerint nem "prédikált" szerepel, hanem "kihirdet". Ez azt jelenti, hogy Jézus nem azt mondta az ott szenvedő lelkeknek, hogy van remény, hogy kikerülnek a pokolból, hanem kihirdette Jézus győzelmét, és, hogy ők pedig örökre ott fognak maradni. A szövegkörnyezet is erre utal (I. Péter 3:19-20).

A másik, amire reagálnék, hogy Lázár és a gazdag ember története Jézus feltámadása előtt játszódik le. Ekkor a pokolnak két része volt: a szenvedés helye, ahová a bűnös emberek kerültek, illetve Ábrahám kebele, azaz a vigasztalás helye, ahová azok kerültek, akik Istennel jó kapcsolatban költöztek el a földi létből. Ez a "paradicsom" feltételezhetően Jézus Krisztus feltámadásakor, vagy már előtte - amikor több szent is egyszerre feltámadt - a Mennybe került, igy azóta aki meghal istentelen állapotban, az a pokolba kerül, aki pedig megtért emberként hal meg, az a jelenleg Mennyben levő paradicsomba kerül a feltámadásig. A feltámadás után - más igehelyekből tudható -, hogy akik a pokolban voltak addig, azok testestől vettetnek a tüzes tóba, ami a második halál, akik pedig Krisztusban költöztek el, azok testestől látják meg Istent.

Maga a gazdag és Lázár története is egyértelműen kimondja, hogy "mi köztünk és ti közöttetek nagy közbevetés van, úgy, hogy akik akarnának innét ti hozzátok általmenni, nem mehetnek, sem azok onnét hozzánk át nem jöhetnek." - vagyis az állapotuk végleges.

A harmadik, amire kitérnék, az az ige lenne, amikor Jézus azt mondja, hogy "aki a Szent Lélek ellen szól, annak sem ezen, sem a más világon meg nem bocsáttatik."

A "más világ" szó helyén nem a túlvilágot kell érteni, ugyanis eredeti görög szövegben "aión", azaz "korszak" szerepel, tehát az eljövendő világkorszakra kell érteni: "sem ezen a világkorszakon, sem a következő világkorszakon meg nem bocsáttatik."

Jézus nem véletlen mondja ugyanerről más evangéliumban, hogy "aki a Szent Lélek ellen szól káromlást, nem nyer bocsánatot soha, hanem örök kárhozatra méltó."

Az örök kárhozat, akárhogy is tartom a Bibliámat, számomra az "örök" "örök"-öt, nem átmeneti állapotot.

De ugyanúgy, ha a jelenések könyvét olvassuk, látni lehet, hogy például "...része a tűzzel és kénkővel égő tóban lesz, ami a második halál." Ez is arra utal, sőt egyértelműen kimondja, hogy sokan vannak, akik nem kerülnek majd be a Mennybe. Sőt, Jézus maga mondja, hogy "Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram!...akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők."

Tehát még a puszta vallásosság sem garantálja a Mennybe való bemenetelt. Ez pedig alapjaiban összedönti a purgatórium elméletét.

SeiSMyC