A Biblia magyarázók miért olyan biztosak abban, hogy az eredeti leìrat van a kezükben?

Istennek van akkora hatalma, hogy nem engedi meg, maradandó kárt okozni a szavában.

Ellenben nem vonhatná felelősségre az embereket.

Vigyázott arra, hogy minden úgy legyen ahogy eltervezte.

Szia

Sokakban merül fel az általad is fölvetett kérdés, sőt sokan éppen azért nem fogadják el a Bibliát, mert azt gondolják, sokan sokszor átírták, fordították, ezért ki tudja mennyit változtattak rajta.

De érdemes ennek alaposan utána járni!

A Biblia ezt írja magáról: „A teljes Írás Istentől ihletett” 2Tim 3:16 Ebben a kijelentésben sokkal több ban, mint gondolnánk. Ez azt jelenti, Isten a gondolatait átadta az embereknek, ők pedig leírták ezeket. Ha valaki nem ismeri JÓL a Bibliát, valószínűleg azt sem érti mit jelent az "Istentől ihletett" kifejezés. A Bibliában nem emberek gondolatai vannak Istenről, hanem Isten gondolatai az emberekről.

Érdekes azt is elemezni, mire utal a "teljes Írás"? Felmerül a kérés, hogy honnan tudta Pál, a többi Biblia író, és az első századi keresztények, hogy pontosan mi számít Istentől ihletettnek, és mi az ami nem. Nézzünk meg 3 bibliaverset, amelyek segítenek tisztán látni ebben. Nézzük a Lukács 1:1-et. Azért vizsgáljuk meg ezt a verset, lássuk mennyire volt nehéz beazonosítani azt, hogy egy írás ihletett volt-e vagy sem. "Már sokan vállalkoztak arra, hogy beszámolót állítsanak össze azokról a tényekről, amelyek teljesen hitelesek számunkra,.." Ez azt jelenti, hogy az első században több beszámoló is létezett Jézusról. Te tudjuk, hogy összesen 4-et fogadtak el ihletettnek. Hogy választották ki ezeket?

Azt elmondhatjuk, hogy amikor a Biblia írói ihletés alatt írtak, minden amit megfogalmaztak pontos volt. Például a Kolosszé 4: 16 verse. Pál ezt írja: "És ha ezt a levelet felolvasták nálatok, gondoskodjatok róla, hogy a laodiceaiak gyülekezetében is felolvassák, és hogy ti is felolvassátok a Laodiceából jött levelet." A Koloszéiaknak írt levél ihletett volt, a laodiceaiak írt viszont nem. Ki döntötte el, hogy melyik ihletett?

A katolikus egyház azt állítja, hogy az úgynevezett egyházatyák döntötték el a karthágói zsinaton i.sz. szerint 397-ben, hogy melyik könyvek kerüljenek bele a Bibliába. De valójában ez már jóval korábban el lett döntve. Vajon honnan tudjuk ezt? A válaszhoz olvassuk el a 2Péter 3:16-ot, miközben a bibliai kánonra gondolunk. Itt Péter Pálról beszél, és ezt mondja róla a vers elején: "szólva ezekről minden levelében..." Péter ezt i.sz. szerint 64-ben írta. Pál addigra a 14 leveléből 13-at már megírt, és elküldött a gyülekezeteknek. Miután Péter apostol megemlíti Pál leveleit, azt írja: "Ezekben azonban van néhány nehezen érthető dolog, amelyet a tudatlanok és ingatagok kiforgatnak, miként az Írások többi részét is, a saját pusztulásukat okozva ezzel." Tehát i.sz. 64-re el lett döntve, hogy Pál levelei részei az Írásoknak. De hogyan? Olvassuk el az 1Korintusz 12:10-et azért, hogy megtudjuk belőle, hogyan döntötték el a keresztények melyik bibliai könyvek voltak ihletettek, és melyek azok a részek, amelyek nem: Itt Pál a szent szellem ajándékairól beszélt, és azt mondta, van olyan, aki a szent szellem által hatalmas tetteket képes végrehajtani, majd hozzáteszi "...másvalaki prófétálni tud, másvalaki képes felismerni az ihletett kijelentéseket..." Az első században voltak olyan keresztények, akik azt a képességet kapták a szent szellemtől, hogy megtudták határozni, vagy felismerni mely kijelentések voltak ihletettek, és melyek nem. Így ált össze fokozatosan a bibliai kánon. A szent szellem volt az, amely vezette a bibliaírókat és ami vezette azokat a keresztényeket is, akik összegyűjtötték az ihletett Írásokat, azt, amit ma úgy ismerünk: a teljes Írás, ami Istentől ihletett.

Bár egy kissé más irányból közelítettem meg a kérdésedet, de jó, ha a Biblia Istentől származó voltáról győződünk meg, majd aztán kutatni utána, miért lehetünk TELJESEN bizonyosak abban, még ma is Isten üzenetét tartalmazza.

Szívesen írok erről is ha kéred.

#13 Nem úgy értettem, hogy több tízezernyi oldalból rakták össze. Úgy értettem, hogy mennyire sok kézirat maradt ránk, amelyekből tudjuk, hogy a napjainkban ismert Újszövetség az ugyan az, amit a korai keresztények olvastak.

Az Újszövetség előtti szentirata a kereszténységnek a Szeptuaginta, a görög nyelvű Ószövetség. Már maga Pál apostol és négy evangelista, Máté, Márk, Lukács és János is autentikusnak tekintették, tehát az egyházatyák is elfogadták.

Az Újszövetség kánon 27 könyvet tartalmaz, erről Alexandriai Athanasziosztól hallunk legkorábban, egy egyiptomi püsköktől aki Kr. u. 367-ben írt egy levelet, amelyben pontosan ugyan azt a 27 szövegeket nevezi hitelesnek, amelyet a mai Újtestamentum is tartalmaz.

Korábban a laodikeiai zsinaton (Kr. u. 363-364) még csak 26 könyvet ismertek el hitelesnek, azaz 26 könyvet a ma ismert Újszövetségből, kivéve a Jelenések könyvét.

Pál apostol leveleit már Kr. u. 200-ban elfogadták hitelesként. Itt most azokra a levelekre gondolok, amelyek szerzősége nem vitatott, tehát pl. a Héberekhez írt levél nem tartozik bele.

Tehát nem lehet egyetlen emberre rá mutatni, hogy a pápa vagy Konstatin császár döntötte el, hogy mi kerüljön a Bibliába, a püspökök és a papok nyomda híján kézzel másolták szóról szóra a szent iratokat, és vitatkoztak hosszú ideig melyik hiteles és melyik nem az, tehát a kanonizáció nem egyetlen esemény, hanem valójában egy folyamat volt.

Ebben a videóban 5 erős érv hangzik el a Biblia hitelessége mellett:

[link]

Jaj, nem lehetsz ennyire naiv!

„A Biblia az a könyv, amelyből bárki keresi a maga saját igazát, az meg is találja.”

Összenyálazza az összes variációt, kiválasztja a neki legszimpatikusabbat, és ráfogja hogy az az eredeti. Nézz csak utána, micsoda hajtépések voltak az első nikaiai zsinaton. és az azt követő évszázadokban! Aztán próbáld megmagyarázni, az egyház mért tiltotta ádáz buzgalommal a 14.szd.-ig a biblia anyanyelveken való megjelentetését!

1.A Biblia hitelét a szerző,az Isten őrzi.

2.A Biblia másolását igen szigorúan ellenőrizték s ha egyetlen betű,vagy ékezet hiányzott a másolatból,az egész tekercset elégették.(Ez az Ószövetségi Biblia másolásának a gyakorlata volt.)

3.Az Újszövetségi Biblia könyvei hosszú időn keresztül(Több,mint 100 évig) csupán szóban terjedt, de azt Jézus tanítványai és az azok tanítványai együtt hallgatták és kijavították,ha valamire tévesen emlékezett volna a beszélő. Pál leveleiről és János Jelenésekről,amit Páthmosz szigetén írt, hiteles másolatokat készítettek.(Ezek a kor műveltjei nyelvén,ógörögül-koiné nyelven íródtak.

4. A bibliai könyvek másolását következetesen ellenőrizték. Nem maradhatott fenn téves,vagy hibás tekercs.

5. A kiné nyelv megváltozott ugyanúgy,mint az egykori bibliai héber,vagy arámi nyelv.Először a középkori műveltség nyelvére,a latinra fordította Szent Jeromos,az 5. században.

6.A Biblia bibliai héber,arámi,koiné szövegeit évszázadokon keresztül kézzel másolták erre szentelt életű közösségek. Nem maradhatott fenn tévesel leírt tekercs. Azokat többszörösen ellenőrizték.(Sosen a leírója.)

7.A másolatokat,a 15. századtól kezdték nemzeti nyelvekre fordítani,amelyet a római katolikus egyház szigorúan tiltott. Ilyen "bűnös tevékenységért" halállal lakolt az elkövetője.

8. Az eredeti nyelvekről nemzeti nyelvekre fordított Bibliák,csak a nyomtatás feltalálásakor-Guttenberg után-terjedhettek el.

9.Minden nyelv változik többé-kevésbé. (Pl.Károlyi Gáspár korában a nő(mint hölgy) kifejezést nem használták.Helyette az"asszonyi állat" kifejezést írtak a fordításokban.Ez a szófordulat megmaradt a mai károlyi fordításokban,amikor élőlény helyett "lelkes állatokat"hagytak benne a fordításokban.

10.Nincs hiteles bibliafordítás,csak a ferdítések fokozatai ezért a Bibliát kutató embernek rendszeresen kell több fordítást egybevetni,hogy megértse, eredetileg mit is tanított a Biblia.