A kígyókat miért tüntetik fel gonosznak, hisz ők is Isten teremtményei?

Nem a kígyót tekinti a Biblia gonosznak, ha jobban utána olvasol. A Teremtés könyvében amit szimbolikusan kell érteni a kígyó a sátán maga.

1Mózes 3:14-15 RÚF

"Akkor ezt mondta az Úristen a kígyónak: Mivel ezt tetted, átkozott légy minden jószág és minden vadállat között: hasadon járj, és port egyél egész életedben! Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony között, a te utódod és az ő utódja között: ő a fejedet tapossa, te pedig a sarkát mardosod."

Ez egy ősrégi szimbólum a nyugati zsidó-keresztény kultúrában ami a bűnbeesésről szól. A kígyó mint motívum a sátánkénk jelenik meg Mózes könyvében, innen ered az ellenszenv.

Az ChatGPT válasza:

A kígyót számos kultúrában és vallásban gonosz vagy veszélyes állatként ábrázolják, és ez a negatív szimbolika különböző történelmi, vallási és pszichológiai okokra vezethető vissza. Íme néhány fontos tényező, ami hozzájárult ahhoz, hogy a kígyó a gonoszság vagy a veszély szimbóluma legyen:

### 1. **Bibliai és keresztény hagyomány:**

A legfontosabb forrás, amely hozzájárult a kígyó negatív szimbolikájához, a keresztény vallás. A Biblia **Ádám és Éva történeté**ben szereplő kígyó a gonosz megtestesítőjeként jelenik meg, aki megkísérti Évát, hogy egyen a tudás fájának gyümölcséből, ezzel pedig bűnt követ el. Az Édenkert története szerint a kígyó a bűn, a kísértés és a bűnbeesés szimbóluma, mivel ő csábította el az első emberpárt, és hozzájárult ahhoz, hogy az emberiség megszerezze a tudást, de ezzel elveszítse a paradicsomi ártatlanságot. Ez a történet a kereszténység egyik alapvető eleme lett, és a kígyó a gonosz, a csábítás, a bukás és a bűn ábrázolásának szimbólumává vált.

### 2. **Mitológiai és vallási szimbolika:**

A kígyók a világ különböző kultúráiban és vallásaiban a gonosz vagy a veszély szimbólumaként jelennek meg. Az **óegyiptomi mitológiában** például a **Apophis** nevű kígyó a káosz, a sötétség és a gonosz megtestesítője volt, aki folyamatosan próbálta elpusztítani a napisten, Ra hajóját. Az **Óind vallásban** is gyakran szerepelnek kígyók, mint a pusztítás és a veszély szimbólumai (például a kígyók királya, **Vasuki**, aki a világ pusztulásához vezethet).

Emellett a kígyók a **kelták**, **görögök** és **rómaiak** mitológiájában is hasonló szerepet kaptak: ők is sokszor a gonosz erők, a kísértés, vagy az alvilág megjelenítői.

### 3. **A kígyó mint az ősi és veszélyes lény:**

A kígyók mindig is olyan állatok voltak, amelyek természetük miatt sok félelmet keltettek az emberekben. Az őseink számára a mérges kígyók közvetlen fenyegetést jelentettek, és az ősi társadalmakban az emberek természetes módon igyekeztek elkerülni őket. A kígyók mérge gyakran halálos lehet, ami hozzájárult a negatív képükhöz. Az állat veszélyessége és rejtett, hirtelen támadási módja hozzájárult ahhoz, hogy a kígyót a veszély, a kártékony erő megtestesítőjének lássák.

### 4. **A kígyó mint titokzatos és kiszámíthatatlan lény:**

A kígyók sajátos mozgása, amely gyors, szinte észrevétlen, és rejtett támadásokat tesz lehetővé, szintén hozzájárult ahhoz, hogy az emberek félelemmel tekintsenek rájuk. A kígyó olyan "más" állat, amely teljesen eltér a többi ismert élőlénytől (nem jár, nincs lába), és ez idegen, fenyegető érzést kelthet. Az emberek hajlamosak félni mindentől, ami számukra ismeretlen és kiszámíthatatlan, és a kígyó pontosan ezt a benyomást kelti.

### 5. **A kígyó és a változás:**

A kígyó jellegzetes bőrcseréje – azaz, amikor lehámozza bőrét – a **megújulás**, az **átalakulás** és a **transzcendencia** szimbólumává is válhat. Azonban a változás, különösen ha az ijesztő vagy fájdalmas formában jelenik meg, sok kultúrában a félelem forrása is lehet. A kígyó által képviselt folyamatos megújulás, a bőr lehámozása és az új személyiség születése egyesekben a "szörnyű" vagy "mérgező" transzformációkat is előidézhetik, amelyek erősítik a kígyóval kapcsolatos félelmet.

### 6. **Képesség a "gyógyításra" és a "mérgezésre":**

A kígyók dualitása is hozzájárulhatott a gonosz szimbolikájához. A kígyók mérge halálos, ugyanakkor a kígyókat a gyógyítás szimbólumaként is ábrázolják, például az **Aszklépiosz** (az orvostudomány istene) botján lévő kígyó formájában. E két ellentétes jellemző – a halálos mérget és a gyógyítást – az emberi elme gyakran zűrzavarként vagy paradoxonként érzékelheti, így a kígyó mind a pozitív, mind a negatív hatásokat hordozza, ami erősíti a vele kapcsolatos ambivalens érzelmeket.

### 7. **A kígyó a tudás és titokzatosság szimbóluma:**

A kígyókat több kultúrában a titokzatos, elrejtett tudás szimbólumaként is ábrázolják. A kereszténységben például a tudás gyümölcse, amelyet a kígyó kínál, végül bűnbeeséshez vezet. A kígyó tehát az emberi tudás határait, titkait és veszélyeit is jelképezheti. Ezért jelenhet meg a kígyó mint olyan entitás, amelyhez titokzatos és potenciálisan veszélyes tudás kapcsolódik.

### Összegzés:

A kígyó gonosz szimbolikája tehát a keresztény vallásból és az ősi mitológiákból eredő kulturális hagyományok, a kígyóval kapcsolatos félelmek, valamint a titokzatos, halálos, de néha gyógyító képességek kombinációjából fakad. Az emberi történelmen keresztül a kígyó egy olyan lény lett, amely a bűnt, a veszélyt, a csábítást és a hatalmat egyaránt képviseli, miközben az ősi félelmek és szimbolikus jelentések mélyen belénk ivódtak.

#5 - SzervizMérnökÚr, te vagy az? :D

Szerintem vagy azért, mert akik írták azt a részt, azok el is hitték, hogy igaz (ki tudja, honnan szedték az ötletet... amúgy viccen kívül mondom h szerintem anyagozott, aki ezt az egészet elindította... volt valami durva tripje, elmesélte egy haverjának, és erre az azt mondta: "haver, ezt írjuk le, ebből még akár szektát is alapíthatunk" - és igazából a szekta létrejött, csak akkor talán még nem úgy hívták, aztán világvallássá nőtte ki magát, satöbbi), vagy pedig mert kellett valami, amire rá lehet fogni a rossz dolgokat, és vagy ecc-pecc módszerrel választottak egy veszélyes állatot, vagy pedig tudatosan és alapos megfontolás és mérlegelés után választották a kígyót úgy, hogy köréépítették ezt a "gonosz-kultuszt".

Szerintem inkább az utóbbi, bár simán lehet h a kígyó és pl. a medve között vacilláltak, és végül a kígyóra esett a választás valamiért. Lehet h ha picivel másképp alakulnak a dolgok, most a medvéket, a farkasokat, vagy éppen a darazsakat tekintené a keresztény világ gonosznak. És a kígyó lenne a jófej.

Amúgy mielőtt valaki nekem esne, jelzem h nem vagyok sátánista meg ilyesmi, református keresztény vagyok, konfirmáltam meg minden, csak nem hiszek sem Istenben - de nem is ítélkezem afelett, aki igen. Mindenki abban hisz, amiben akar, amíg azzal nem árt másoknak - én ebben hiszek leginkább.

#5 válasz miért is nem jó?

#6: Nem vagyok.

Valószínűleg azért, mert a kígyónak a bűnös ember a tápláléka.

Katona István atya egy fontos dologra hívta fel a figyelmet az "Űzd el a farkasokat pásztor" című könyvében:

Mert azt mondta az Úr az ördögnek:>> Hasadon csúszol és a föld porát eszed életed minden napján<<, a bűnös embernek pedig ezt:>> Por vagy és porba térsz vissza<< (Ter 3,14.19). Ez azt jelenti, hogy a bűnöst eledelként adják át a ördögnek.