Josephus Flavius szerint mikor lett kinevezve Júdea királyává Nagy Heródes és mikor halt meg?

"De mit vizsgáztatsz itt minket? Láthatóan tudod melyik könyvben kell keresni az információt, azt is, hogy mit kellene ott megtalálnunk, minek túráztatsz itt minket feleslegesen?"

Egyszerüen csak azért, mert valamilyen okból a kronológusok, az egyházak és a wikipédiák se ismerik a megadásaik alapján Josephus Flavius állítását az itt vitatott kérdésben.

"Egy gyors keresés az angol nyelvű szövegben arra enged következtetni, hogy még Marcus Antonius halála előtt, mert, hogy őt emlegetik aki, királlyá tette, miután az elődjét kivégeztette. Marcus Antonnius i.e. 30-ban halt meg, ez lesz az "Ante quem", azaz "korábban, mint"-dátumunk."

Ne a téves kronológiát vedd alapul, hanem Josephus Flavius korrekt megadását. Ezt ignorálják többek között a kronológusok, az egyházak és a wikipédiák is...

"Egyébként egy gyors internetes keresés, és már tudhatod is, hogy Heródes i.e. 37-től uralkodott hivatalosan és i.e. 4-ben halt meg."

Természetesen ez nem stimmel!

"De ha te annyira okos vagy, adj már a bölcsességedből, és mondd meg végre, mikor uralkodott Heródes, ha már szerinted kb mindenki téved és hazudik! Ha meg nem tudod, akkor szállj le a magas lóról és valld be férfiasan!"

K. Martin professzor fordításában az 1853-ban Kölnben megjelent "Zsidó régiségek" ("Die jüdische Alterthümer") 256. oldalán többek között az alábbit írja Josephus Flavius:

"Am ersten Tage seiner Regierung war Herodes Antonius` Gast und trat so die neue Würde an, die er in der hundertvierundachtzigsten Olympiade, unter C. Domitius Calvinus` zweitem und C. Asinius Polliu`s erstem Consulat erlangt hatte." (forrás: [link] )

Josephus Flavius szerint tehát Augustus császár Nagy Heródest a 184. olümpia évében, azaz i.e. 44-ben Rómában Júdea királyává nevezte ki. A könyv 447. oldalán pedig azt közölte, hogy Heródes a királyságának 37. évében, azaz i.e. 8-ban távozott az élők sorából, az akkori Peszách ünnep előtt, miután 5 nappal korábban kivégeztette fiát, Antipatert:

"Hierauf starb er fünf Tage nach Antipater`s Hinrichtung, vierunddreißig Jahre nach Antigonus` Ermordung und siebenunddreißig Jahre nach seiner Ernennung zum König durch die Römer." (forrás: [link] )

Heródes a halálát megelőzően néhány hónappal egy Jeruzsálemből megfigyelhető holdfogyatkozás alkalmából megégettetett 42 lázadót, akik részt vettek a jeruzsálemi Templom bejáratánál Heródes utasítására felállított arany sas leverésében és tönkretételében. Ezt a könyv 440-443. oldalán lehet tanulmányozni (forrás: [link] ).

Az említett holdfogyatkozás i.e. 9.11.28-án ( [link] ) valósult meg.

"Az általad említett lehet, de Flavius által említett jóval később volt."

A Flavius által említett holdfogyatkozás nem lehetett később, mint i.e. 9.11.28. ( [link] ) ugyanis Heródes ezt követően halt meg az i.e. 8.03.25-ei Peszách ünnepe előtt, azaz nem teljes 4 hónapon belül...

"Ezt a hülyeséget csak te állítod, mert meg akarod hamisítani a kronológiát. Heródes Kr.e. 4-ben halt meg, más feltételezések szerint még később. A linkelt oldalon találunk holdfogyatkozást ezek alátámasztására is."

Nehéz felfogású lehetsz, ezért összefoglalom és megismétlem a számodra az általam eddig írtakat:

- Josephus Flavius-tól tudjuk, hogy Nagy Heródest Augustus császár a 184. olümpia évében nevezte ki Júdea királyává. A 184. olümpia i.e. 44-ben volt.

- Szintén Josephus Flavius-tól értesülünk, hogy Nagy Heródes a királlyá kinevezésének 37. évében, azaz i.e. 8-ban halt meg. Flavius arról is ír, hogy Nagy Heródes a Peszách ünnep előtt távozott az elők sorából, 5 nappal utána, miután kivégeztette fiát, Antipatert. I.e. 8-ban a Peszách ünnepe i.e. 8.03.25-én volt.

- Arról is Josephus Flavius tudósított, hogy Nagy Heródes a halála előtt néhány hónappal egy Jeruzsálemből is megfigyelhető holdfogyatkozás akalmával megégettetett 42 lázadót, akik részt vettek a jeruzsálemi Templom bejáratánál Heródes utasítására felállított arany sas leverésében és tönkretételében. Ez a holdfogyatkozás i.e. 9.11.28-án ( [link] ) kellett megvalósuljon, mivel 4 hónap elteltével már Nagy Heródes nem élt...

A forrásokat megtalálod a 24. bejegyzésemben, ha még eddig nem vetted volna észre...

Miből adódhatott a kutatók tévedése Nagy Heródes királlyá kinevezesének évével kapcsolatosan?

Ha jóindulatú akarok lenni, akkor csak annyiból, hogy hadilábon álltak a matematikával...

Erre egy szemléletes példa:

Johann Jahn professzor Bécsben 1825-ben kiadott "Biblische Archäologie" című könyve II. kötetének 4. oldalán az alábbit akarta elhitetni olvasóival:

"Herodes wurde also in der 184. Olympiade, unter den Consul Domitius Calvinus und Asinius Pollio, 37 vor Chr., in Begleitung des Antonius und des Octavianus, auf das Capitolium geführt, und dort bey abgöttischen Opfer als König eingeweiht." (forrás: [link] )

Magyarra lefordítva:

"Heródes a 184. olimpiai játékok évében, Domitius Calvinus konzul és Asinius Pollio idejében, Kr.e. 37-ben, Antonius és Octavianus kíséretében a Capitoliumba lett vezetve és ott egy bálványimádó áldozatbemutatásnál királlyá lett beiktatva." (fordította Klaus L. Matefi)

Mi ezzel az idézettel a probléma???

Csak annyi, hogy a 184. olümpiai játékok nem i.e. 40-ben vagy i.e. 37-ben történtek, mint ahogy azt tévesen a kutatók, egyházak és wikipédiák is propagálják valamilyen okból, mivelhogy

776 - (183x4) ≠ 40, vagy 37!!!

Az egyedüli helyes megoldás i.e. 44, ugyanis

776 - (183x4) = 776 - 732 = 44.

Ehhez azt is tudni kell, hogy első olümpiai játékokat i.e. 776-ban tartották, majd ezt követően minden 4. évben, amit szerencsére a wikipédia is elismer:

"Az első ókori olümpiai játékokat (görögül: Ολυμπιακοί Αγώνες [olimpiákoj agónész] (segítség·infó)) i. e. 776-ban tartották a görögországi Olümpiában, és egészen i. sz. 393-ig rendezték meg, de ekkor Nagy Theodosius császár a kereszténység végleges megszilárdítása érdekében minden pogány rendezvényt betiltott, így az olümpiai játékokat is beszüntette – közel 11 évszázados fényes múlt után." (forrás: Wikipédia - Olimpiai játékok [link] )

A nemzetközi tudatformáló wikipédiák egyaránt hivatkoznak Josephus Faviusra, ellenben megadásaik hibásak:

"I. Heródes vagy Nagy Heródes (Askelón?, Kr. e. 74/73 – Jeruzsálem, Kr. e. 4 márciusa) a Római Birodalom kliens királyságaként létező Júdea királya Kr. e. 37-től haláláig.

I. e. 37 és i. e. 4 között volt Júdea királya." (Wikipédia-I. Heródes zsidó király [link] )