Mózes előtt is tilos volt a hébereknek tisztátalan állatot enni?

Kedves Kérdező, nagyon jól gondolkodsz! Nos, sokan nem tudják, hogy Melkicedek egy valódi papságot reprezentált Sálemben, aminek valamilyen szinten történelmi nyomai is vannak (pl. maga a melki-cedek egy cím volt, amit pogány uralkodók is felvettek, utánozva a valódi Melkizedeket. De pl. az hogy a király osztotta ki az ételt szintén megtalálható az ókori királyokról szóló leírásokban, ahogy Melkizedek is kenyeret és bort adott Ábrahámnak…) Ahol pedig papság van, ott van törvény is (ami igazából instrukció, tanítás, nem a mai értelemben vett "paragrafus"). Sokan a pogányságból (nemzetek) is azért tudták pl.: hogy más feleségével hálni bűn (még a Fáraó is, mikor elvette Sárát, vagy Abimelek), mert maga Isten törvénye reprezentálva volt a Melkizedek papság által a pogány világban. Nos, Ábrahám mikor megtért, nem a légüres térbe tért meg, hanem kivált a pogányságból (káldeusok és vallásuk, többistenhit, csillagok tisztelete) és az egy igaz Isten hitéhez tért, ami megegyezik azzal amit Melkizedek képviselt. Sokak szerit ez a Melkizedek egy cím, amit Shem képviselt, és korábban Noé, és végig Ádámig az igazak. Ezért is áldotta meg, mint nagyobb a kisebbet Ábrámot, mert az, aki valakit megáld, a zsidó levél szerint is mindenképpen nagyobb nála, és ki lehetne nagyobb a hitünk atyjánál, Ábrahámnál? Ha nem, aki már jóval előtte az ő hitét is képviselte, mint Isten által választott király és pap.

Nos, az, hogy Ábrahám egy törvényt is elfogadott és tovább adott, maga az Írás is kijelenti, ezt pedig tovább is adta utódainak. Mit tudható, korábban egy káldeus világban élt, tehát nem erről a törvényről lehet szó, hanem csak is arról, amit egy másik papságtól tanult meg:

1Móz 18,19 Mert tudom róla, hogy megparancsolja az ő fiainak és az ő házanépének ő utánna, hogy megőrizzék az YHWH útát, igazságot és TÖRVÉNYT tévén, hogy beteljesítse YHWH Ábrahámon, amit szólott felőle.

Nos, ha létezett az YHWH útja, igazságosság, létezett YHWH törvénye is, ami mindig is változatlan az igazak számára, amit Ábrahám tovább adott a fiainak, mégpedig parancsként, nem választható dologként. A tiszta és tisztátalan állatok megkülönböztetése pedig már Noé esetében is meg lett említve (mint aki szintén ugyanezen papság része, hiszen nem véletlen áldozott(!)), ami így része az örök törvénynek, ami YHWH útja, az igazságosság. Noénak megengedett lett az állatok megevése, és a tiszta állatok áldozata pedig feladat, mint pap. Tudvalevő az is, hogy nem csak teljesen elégő áldozatok léteznek az áldozatok között, hanem olyanok is, amelyekből a pap részesül, ez pedig csak tiszta állat lehetett. Az pedig lehetetlen, hogy mint király és pap, maga nem lett volna szentté (amit az áldozat is reprezentál), ahogy a szentté létel parancsai között szerepel a tisztátalan állatok megevésének tilalma. Mivel a szentség mindenkor feltétel, nem csak szentély fizikai szolgáié (1Pt 1,16; 3Móz 11,44), amit ez utóbbi is reprezentált, ezért ennek egyik engedelmességi cselekedete, tehát Istennek való engedelmesség az, hogy a szent távol tartja magát ettől az ételtől. Annál is inkább, mivel minket ugyanúgy királyi papoknak neveznek, mint Melkizedeket, akiről ez a rend a nevét kapta és akinek főpapja maga a Messiás, Jahósua.

Az állatok felosztása tisztára és tisztátalanra a Leviták könyvében jelenik meg. A szakasz így kezdődik: "Az Úr így szólt Mózeshez és Áronhoz: „Mondjátok meg Izrael fiainak: Nézzétek, az összes szárazföldi állatok közül ezeket ehetitek."

És itt felsorolja hosszan és részletesen az állatokat. Egészen addig ez nem volt érvényben, és attól kezdve is csak a zsidókra nézve kötelező. Noé tehát ehetett bármit, egyrészt mert ő a törvényadás előtt élt, másrészt mert nem volt zsidó.