Isten akarhatja azt valakitől hogy hajléktalan legyen, hogy azáltal megtanuljon valamit?

30

Kedves Barátom.

Jézus nem akarta elvenni hallgatóinak a kedvét a Biblia tanulmányozásától.

Teljesen másról van szó.

Inkább az őszinteségük hiányára és a logikátlanságukra mutatott rá. Felismerték ugyan, hogy az Írás örök élethez vezetheti őket, de éppen az általuk kutatott Írásnak kellett volna elvezetnie őket a Messiáshoz, Jézushoz is. Ők azonban nem fogadták el Jézust. Tanulmányozásuknak így nem volt haszna, mivel nem voltak őszinték és taníthatók.

Jézus ezt értette ez alatt, nem azt, hogy személyesen fog mindenkinek megjelenni.

Ellenben semmi értelme nem lenne a Bibliának, és annak, hogy Isten szava van hatással az emberre.

(Héberek 4:12) 12 Mert Isten szava élő, és erőt fejt ki, és élesebb bármely kétélű kardnál, és egészen odáig hatol, hogy szétválasztja a lelket és a szellemet, az ízületeket és a velőt, és képes tisztán látni a szív gondolatait és szándékait.

(2Timóteusz 3:16, 17) 16 A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a kiigazításra, valamint a fegyelmezésre, hogy azt tegyük, ami igazságos. 17 Így az Isten embere teljesen képesített, és minden jótettre hiánytalanul felkészített lesz.

Ha kikapunk egy verset a szövegkörnyezetéből, és Isten szavából, akkor csak egy "puzzle" darab részletét látjuk, nem a teljes képet.

Általában túlértékelik az emberek a bibliát. Elfelejtik, hogy a biblia egy könyv, egy eszköz, egy hasznos könyv, de mint mindent lehet jóra is, és rosszra is használni. Elfelejtik az emberek, hogy Jézus az isten szava, avagy isten igéje amint János evangéliumában hamar le lett fektetve. És mindemellett elfelejtik a Szent Lelket, mert a Szent Lélek az, ami értelmet ad mindennek benne.

Ismerheted te akárhogy az írásokat, de a biblia ismerete egyáltalán nem fogja magával hozni az isten ismeretét. Főleg akkor, ha csak azt hiszed ismered, mert nyilván mindenki azt hiszi, hogy ismeri.

Konkrétan megmondta Jézus, hogy bibliából senkinek nem lesz örök élete, hiába kutatják, Jézus Krisztusban van örök élet, róla szól a biblia, hogy hozzá menj. De megosztom veled, hogy Jézus itt van köztünk, ugyan úgy, mint régen, a különbség annyi, hogy nem testben van itt, hanem Szent Lélek által, egy az egyben ugyan az, és az emberek egy az egyben ugyan azt csinálják mint akkor, összekeverik a szezont a fazonnal, és nem akarnak Jézushoz menni, de már inkább azért, mert telehazudták a fejüket.

Pl, egyszer már nem is tudom mikor, mondtam ugyan úgy egy tanúnak, Apostolok cselekedeteivel mi van. A Jézus felemeltetése utáni életet mutatja meg, amikor már a Szent Lélek által van köztünk és munkálkodik úgy stb, erre mondják, á hát az csak akkor volt egy rövid ideig, hogy az evangélium el tudjon kezdeni terjedni... ja, hogyne, érdekes én is, és sokan mások egy az egyben úgy tapasztaljuk Jézust, mint régen az apostolok, vagy amint meg van írva az apostolok cselekedeteiben is, és azt is mondta Jézus, és általunk üzeni is mindenkinek, hogy ez nem egy olyan dolog, amit pár kiválasztott tapasztalhat meg, hanem ez az újszövetség, ettől új, hogy a "törvény" él bennünk, nem pedig a fejünkbe van betuszkolva pár igerész. Mert megmondta Jézus, hogy már eljött a mennyeknek országa, már itt van rég, és nemsokára bezáratok a kapu. Amikor Nikodémussal beszélt erről beszélt. Fentről kell születni, hogy meglásd az isten országát, majd azt mondja újjá is kell születnünk Ő általa, hogy végleg be is tudjunk majd lépni.

32

Szabad akaratod van így értelmezni.

Aki azt állítja ismeri Istent az csak szimplán hazudik.

Már csak ha feltételezem, hogy létezik, akkor van bátorságod az állítani, hogy akár a piszkot a körme alatt képes vagy megérteni? Akkor hatalmasabbnak képzeled magad, mint a legnagyobb diktátorok a világban…. Akkor Istennel egyenrangúnak érzed magad, ha úgy gondolod képes vagy a legkisebb gondolatszikrájának megértéséte…

33 Én azt mondom, amit kaptam.

34 Te meg inkább ne erőltesd tényleg.

“ Kértem Istent...

Megkértem Istent, hogy vegye el a büszkeségemet,

de Ő azt mondta: nem.

Azt mondta, hogy a büszkeséget nem veszi el,

nekem kell feladnom azt.

Kértem Istent, hogy adjon nekem türelmet,

de Ő azt mondta: nem.

Azt mondta, hogy a türelem a megpróbáltatás

mellékterméke, nem kapni, megszerezni kell.

Kértem Istent, hogy adjon nekem boldogságot,

de Ő azt mondta: nem.

Azt mondta, csak áldását adhatja - a boldogság rajtam múlik.

Kértem Istent, hogy kíméljen meg a fájdalomtól,

de Ő azt mondta: nem.

A szenvedés eltávolít a világ dolgaitól és közelebb visz Hozzá.

Kértem Istent, hogy adjon lelki fejlõdést,

de Ő azt mondta: nem.

Azt mondta, hogy a fejlõdés az én dolgom,

de hajlandó megmetszeni, hogy gyümölcsöt hozzak.

Kértem Istent, hogy segítsen másokat szeretni,

úgy, ahogyan Ő szeret engem.

Erre azt felelte: látom már kezded érteni.

Kértem erőt...

És Isten adott nehézségeket, amelyek erőssé tesznek.

Kértem bölcsességet...

És Isten adott problémákat, hogy megoldjam azokat.

Kértem bátorságot,

És Isten adott veszélyeket, hogy legyőzzem azokat.

Kértem adjon szeretetet...

És Isten adott gondterhelt embereket, hogy segítsek rajtuk.

Kértem kegyelmet...

És Isten adott lehetőségeket.

Semmit sem kaptam, amit akartam és mégis megkaptam mindent,

amire szükségem volt.

(Ismeretlen)”

34

Ha nem lehetne megismerni Istent, akkor nem kérne ilyesmit az emberektől, hogy ismerjék meg:

(János 17:3) 3 Az örök élethez az szükséges, hogy megismerjenek téged, az egyetlen igaz Istent, és azt, akit elküldtél, Jézus Krisztust.

Nem képzelem, hogy hatalmasabb vagyok.

Krisztus azt mondta, hogy az örök élethez elengedhetetlenü szükséges megismerni Istent, mert akkor tudsz összhangban élni vele.

Ez egy nagyon mély és nehéz kérdés. Az emberek különbözőképpen gondolkodnak arról, hogy Isten miként működik az életünkben, és hogy a nehézségeinket, szenvedéseinket milyen céllal engedi meg. Az biztos, hogy sok vallás és spirituális út azt tanítja, hogy az élet minden tapasztalata – akár kellemes, akár nehéz – valamilyen tanulságot hordozhat magában, amely segít minket fejlődni.

Hajléktalanság, szegénység vagy bármilyen nehéz helyzet olyan mély megpróbáltatás, amely az emberi élet alapjait kérdőjelezi meg. Azok, akik ilyen helyzetbe kerülnek, gyakran átélik az emberi törékenységet és függőséget, megtanulják, mit jelent igazi alázatot és sebezhetőséget tapasztalni. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy Isten kifejezetten azt akarná, hogy valaki hajléktalan legyen. Inkább úgy is tekinthetünk erre, hogy a világban zajló dolgokat – akár az igazságtalanságokat is – Isten megengedi, és az emberi tapasztalat részévé teszi. A kihívások, ha tudunk tanulni belőlük, valóban sokat adhatnak; olykor egy hajléktalanságból kiemelkedő ember jobban megértheti mások szenvedését, mélyebben érezheti a hálát, és megismerheti az önzetlenséget, akár a szeretetet is.

Az is fontos azonban, hogy ez nem jelenti azt, hogy hajléktalanságra "kell" ítéltetnünk ahhoz, hogy tanuljunk. Sok út vezet a belső tanuláshoz és a fejlődéshez, nem szükséges szenvedésen keresztülmenni ahhoz, hogy mély és emberi leckéket sajátítsunk el. Isten jósága nem feltétlenül abban nyilvánul meg, hogy mindent előre elrendel, hanem abban, hogy az életünket segít irányítani és megtartani még a nehézségek közepette is. Az ilyen tapasztalatok inkább lehetőségekké válhatnak: lehetőségekké, hogy meglássuk, mi mindent képesek vagyunk túlélni, és hogyan találhatjuk meg a jóságot és értelmet ott is, ahol elsőre csak fájdalom és veszteség látszik.