Elképzelhető, hogy mégiscsak az ókori görögöknek volt igaza és Zeusz az igazi isten?

Az ókori görög mitológia attól ilyen érdekes, hogy Zeusz nem tudta a gatyájában tartani. Már ha lett volna neki. A görög istenek egyébként nagyon is emberek, kicsinyesek, féltékenyek, hirtelen haragúak, irigyek. Nem igazán tartoznak a példakép kategóriába, akikre fel lehetne nézni.

Amúgy attól hogy ő volt a főisten, nem terjedt ki mindenre az uralma, tehát annyira nem igazi, vagy, ha igen, akkor a kollégái is. Akkor meg elfér Jahve is köztük, tehát végső soron, mindegy.

Ha én Isten volnék és halandók közt élném a mindennapjaimat, akkor nyilván ámulatba ejteném őket. Viszont évezredek alatt bizonyosan más és más néven mutatkoznék be nekik, más és más alakot vennék fel. Hogy mikért? Mert megtehetném. S bár férfi vagyok és nem rokonszenvezek a nőimitátorokkal, nyilván néhanapján Istennő képében jelennék meg egy-egy halandónak és nevezném magam a szerelem istennőjének ha az adott halandót csak így tudnám elvezetni oda, ahol lennie kell, hogy még csak véletlenül se rondítson bele a tervembe.

Én abban hiszek, hogy minden egyes név, minden egyes isten ugyanaz az egy isten, aki ráadásként saját magát hívta életre Jézus Krisztusban. Még a hinduk kék Istene is ugyanaz. Mindegyik ugyanaz az egy. Az egyiptomiak összes Istene ugyanaz.

Istennek ideje, mint a tenger.

Én úgy gondolom és azt is hiszem, sőt tudni vélem, hogy maga Jézus Krisztus is Isten. Pontosabban Isten gyermek énje. Ő az, aki Istenné vált, de hogy a dolog ne legyen egyszerű Jézus teremtette a világot a kezdetekben. Viszont a teremtésbe bele kellett szőnie saját gyermekkorát és életét, mert belőle lett az Isten.

Ha pedig Jézus hallott idegen Istenekről, akkor valakinek, tehát az Istennek, aki Jézusból lett el kellett játszani az idegen Istent is. Talán még a sátánt is el kellett játszania kígyó képében.

Valóban nincs szükség több Istenre, csak egyre: A mindenhatóra, akit akárhogy is hívhatnak. Akár még Zeusz is lehetett az egyik neve vagy Afrodité, sőt, akár az összes név az övé lehet, ha azt akarja.

"nincs szükség több Istenre"

Ez csak akkor lehet igaz, ha ez az isten nem végtelenül jó, sem igazságos. Tehát a keresztények istene ebbe (elvileg) nem fér bele.

Ugyan miért ne férne bele?

Főleg, ha Jézust azok az Isteni túlkapások is formálták, melyek az Ószövetségben le vannak írva. Ha pedig Jézus valóban a "gyermek" Isten, akkor tudnia kellett mindazokról, amik megtörténtek. Így pedig Isten nem gonosz, hanem mindent azért tett, hogy létrejöjjön a tetteit megelőző teremtés. Feltételezem nem azért tette, amit tett, hogy csupán ő maga létrejöhessen, hanem mindazok az emberek is létrejöhessenek, akiket Jézusként szeretett. Isten nem gonosz, hanem tette, amit tennie kellett, hogy te is megszülethess velem együtt, hogy ezt a kis eszmefuttatást lezavarhassuk.

Nem bonyolult ez, csak nem 4 dimenzióban kell gondolkodni, hanem Isten 5. dimenziójából érdemes szemlélni a világtörténelmet. Úgy minden értelmet nyer.

Mi alapvetően 4 dimenzióban gondolkodunk. 3 térdimenzió és 4. az idő múlása. az 5. dimenzió az , melyben Isten, Jézus érzékel. Így tudta megmondani a jelent, múltat és jövőt is. Mert látta. Ismerte. Isten szemszögéből szabad a mozgás az időben is, nem csak a térben. Elvégre Ő Isten, a minimum, hogy erre is képes. Az 5. dimenzió fő meghatározóját nem tudnám megfogalmazni. Azt még felfogni is képtelen az emberi elme. Talán Isten állandósága lehet az. Talán a szentlélek az 5. dimenzió meghatározó állandója. A belső hang. Aki kiabálja, hogy hahóóóó!

De ezt csak az Isten tudhassa.

De akkor ez nem egy végtelen isten.

Másrészt el kéne már dönteni végre, hogy az isten végtelenül jó, VAGY pedig a Biblia írja le jól.

És nem: egy végtelen isten SOHA nem kényszerül kompromisszumra. Az ő világában kizárólag akkor lesz bármi rossz, ha ő ezt kifejezetten AKARTA.

Talán ez így a jó, ahogy van.

Talán ha csak rajtunk múlna, már rég felrobbantottuk volna a bolygonkat.

Had kérdezzek valamit! A kompromisszum jó? Esetleg előnyös? Vagy talán negatív dolog? Nem rossz dolog a kompromisszum, így Isten sem rossz.

Majd pont te mondod meg Istennek, hogy mit nem tehet meg SOHA? Kiröhög téged. Ha akar, már pedig nyilván akar, akkor ellentmondásos figura is lehet. Nem muszáj neki a jót játszani, játszhatja a büntetőt is.

Isten megengedi a rosszat. Mert ő ilyen jó fej.

Szerintem oltári menő arc!

Feltételezem, hogy Isten vár, hogy magunktól jöjjünk rá, hogy a rosszat miért nem érdemes csinálni.

Ő mindent megbocsát, de az emberek nem tudnak megbocsátani néha lényegtelen dolgokat sem.

Szerintem Isten inkább tanít bennünket arra, hogy egymástól tanuljuk a jót és ne a rosszat és egymást tanítsuk meg a jóra és ne a rosszra.

Te a rosszra figyelsz barátom, ezért nem látod a jót. Ha a jóra figyelsz, akkor majd kevesebb rosszat fogsz látni.

Szabadon eldöntheted, hogy mivel táplálod magad. Jóval vagy rosszal? Ha jóval táplálod magad, akkor a jó fog kijönni belőled, ha rosszal, akkor pedig a rossz jön ki belőled.

Így hát nem csoda, hogy aki kritikákból táplálkozik, abból csak kritika jöhet ki.

Vajon a kritika jó vagy rossz?

Akkor jó, ha építő jellegű és megoldásfókuszú.

Ha a kritika alázás is egyben, azt nem nevezném jó kritikának. Azt gonoszságnak nevezném.

Csak mondom.