Felnőtt megtért katolikus vagyok és nem tudom hogyan imádkozzak jól és buzgón. Milyen és melyik imát mondjam el és hányszor?

Ha szüleid a legjobb barátaid,akkor tudod,hogy ők milyen beszélgetést szeretnek.(Nem közhelyek ismételgetését,betanult veretes mondatokat,hanem szívből jövő,bizalommal teljes gondolatokat.)

Mennyei Atyánk hasonlót kedvel.

Milyen sűrűn?

Ha lehet,az életed,munkád,minden tevékenységed néma,vagy hangos imádság legyen.(Nem azért végzel tehetségedhez mérten a legtökéletesebb munkát,mert munkáltatód kirúghat,hanem az Atya gyermeke nem végezhet trehány munkát.)

"Milyen és melyik imát mondjam el és hányszor?"

Mindig azt, amelyik épp eszedbe jut, amelyikhez kedved van, és annyiszor, ahányszor akarod. Énekelhetsz is! :)

Amikor nincs kedved egyikhez se, akkor meg ne konkrét imát monjál, hanem csak mondd azt, ami az eszedbe jut. Vagy épp ne mondj semmit, hanem figyelj arra, amit Isten mond neked! :)

Amilyet szeretnél!

Én a zsolozsmát meleg szívvel ajánlom, hatalmas kegyelem van benne. Ugyan sosem végeztem a teljeset, a napi 1-2 imaóra is megszentel!

Online is van, app is van: [link]

"a napi 1-2 imaóra is megszentel!"

Sőt! Minden egyes röpimának is ereje van!

#5

Jól mondod.

ha akarsz rogzitett imakat mondani, akkor en is a zsolozsmakat ajanlom (imaorak liturgiaja), napi 1 eleg szerintem

ez az egyhaz kozossegi imaformaja, tehat masokkal egyutt, illetve masokert, masok helyett is imadkozod

A "keresztény ének" háromszoros ima.

Imádság a szöveg.

Imádság a dallam.

Imádság a ritmusa.(Kivéve a ritmustalan zsoltárokat.)

Az éneklésnek sok értelme van, de NEM helyettesítheti a személyes beszélgetést az Atyával.

#9

Nagyrészt igazat adok neked.

A saját szövegű imát tényleg nem helyettesíti.

Az imádságot — szerény véleményem szerint — erősen helytelen csak egy “válfajára” korlátozni. A kötött szövegű imák hatalmas kegyelmek tárházai. A saját szövegű imádság is fontos dolog, hiszen az inkább beszélgetés jellegű. A szemlélődést is nagy ajándéknak tartom, magában az isteni természetben gyönyörködünk benne. Az elmélkedő ima is hasznos, bár jómagam viszonylag keveset teszem. A dicsőítés rendkívül felemelő. Ez a bekezdés nem kíván hittananyag lenni, aki teológiailag helytállóbb megfogalmazást szeretne, lapozza fel a Katolikus Egyház Katekizmusának imára vonatkozó részét.

Mint korábban írtam, helytelen gyakorlatnak tartom, ha ezek közül némelyet elvetjük. Ezt a kötött szövegű ima kapcsán szoktam tapasztalni. Mindegyik helyes, egyedi és kedves az Úr előtt.

Még kiegészítésképp írnám, hogy a saját szövegű ima sokszor irreális elvárás. Sokan nem tapasztalták meg személyesen Isten jelenlétét, sokan nem is tudják, mit mondjanak. Ilyenkor szokott nagyon jól jönni egy-két előre megírt imádság. Ezeket lehet úgy mondani, hogy minden szavát komolyan gondoljuk, de még ha ez nem is teljesül, akkor is imádság, tapasztalataim és sok általam hallott tanúságtétel szerint az Úr ezeket is meghallgatja.