Most akkor bűn a szex és az önkielégités a Biblia szerint vagy nem?

A középkorban intenzíven terjedő nemi betegségek miatt lett ennyire prűd a katolikus egyház.

Hibásan arra kötkeztettek, hogy a betegség isten büntetése azoknak akik váltogatják a partnereiket.

A maszturbálás tiltása ennek a prüdériának egy tovább gondolása.

Most itt lehet agy nélkül fikázni meg mesekönyvezni, csakhogy a mesekönyv világában éltek ti is, ha tetszik ha nem. Nyugati kultúra a kereszténységen azaz a Biblián alapszik. De nem hitvitázni jöttem, csak a kérdésben nem az volt, hogy szerinted, hanem hogy a Biblia szerint.

Azt kell megérteni -bárki is írta a Bibliát- nem úgy áll a szexualitáshoz mint a züllött modern ember. A kereszténységben a fontos kötelék az emberek között az lelki, és nem testi. legyen az barátság, rokoni vagy akár idegen emberi kapcsolat. A legfontosabb kapcsolat viszont a szerelem és házasság, ahol Isten köteléke van a férfi és nő közt, ami feloldhatatlan.

Az önmegtartoztatás valaha egy pozitív fogalom volt egy gesztus amit a párodért teszel ami a mai világban elgondolhatatlan. És ahogy a #8-as írta a paráznaság tilalma teljesen más volt mint amit ma belemagyarázunk, Jézus itt oldja fel a félreértést.

Máté 5:27-28 HUNB

[27] „Hallottátok, hogy megmondatott: Ne paráználkodj! [28] Én pedig azt mondom nektek: aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele szívében."

Itt utal arra, hogy nem a nőnek kell takarnia magukat, mint a muszlimoknál, hanem a férfinek kell önmegtartóztatást mutatnia, ez a krisztusi hozzáállás. Ami sem a középkorban főleg nem a modern korban nem sikerült a keresztényeknek, de erről ír a Biblia.

Isten a szavában félreérthetetlenül elmondja a véleményét ezzel kapcsolatban.

A szexualitást kizárólag házasságban élőknek engedélyezi, tehát csak akkor bűn, ha a két ember nincs törvényesen összeházasodva.

Illetve elítéli a két azonos neműek kapcsolatát is.

Az önkielégítésről nem ír konkrétan.

(Kolosszé 3:5) 5 Ezért öljétek meg a földi testrészeiteket, nehogy szexuális erkölcstelenséget kövessetek el, tisztátalanok legyetek, féktelen szexuális vágyak ébredjenek bennetek, káros dolgok után áhítozzatok, vagy mohók legyetek, ami bálványimádás.

Ez a vers inkább arról szól, hogy Aki önkielégítést végez, annak torz képe alakul ki a szexualitásról, és önzővé válik.

Az önkielégítés a tisztátalanság egyik formája. Ugyanakkor nem tekinthető durva nemi erkölcstelenségnek, mint a paráznaság.

Az önkielégítés (maszturbáció) szellemileg káros szokás, és olyan szemléletet táplál, amely elősegíti az énközpontú magatartást

Ezenkívül az önkielégítést űző személy szemében mások csupán a szexuális vágyainak kielégítését szolgáló eszközzé válhatnak.

A szex elkülönül a szerelemtől, és már csak egy reflexszé válik, amely pillanatnyi élvezetet szerez, és levezeti a szexuális feszültséget. Ám ez az enyhülés csupán átmeneti.

Az önkielégítés nemhogy nem ’öli meg a nemi vágyakozást’, hanem még ösztönzi és táplálja is azt!

A szex maga nem bűn. Csak a házasságon kívüli. Milyen jó, hogy írtam erről korábban, s be lehet másolni. Íme:

“Egyházunk mindig is tiltotta az önkielégítést. Sokszor mondják, hogy “nincs benne a Bibliában,” pedig ez nem igaz. Az önkielégítés a kéjvágy (luxuria) cselekedete — s nem is kell sokat keresgélni — tehát bűn.

Ahhoz, hogy megértsük, hogy az önkielégítés bűn, nem feltétlenül a Szentírás minden betűjét kell nagyítóval megnézni, hanem gondolkozni is kell, megérteni a tisztaság (castitas) erényét. Nézzük is a kezdetektől! A továbbiakban igyekszem rövid lenni, ha valami nem világos, szívesen kifejtem bővebben. Tisztelettel megkérek, mindenkit, hogy a lepontozásra a hozzászólásom elolvasása után kerítsen sort; nem kötelező velem s a Katolikus Egyházzal egyetérteni.

Az Isten megteremtette az embert a SAJÁT KÉPÉRE ÉS HASONLATOSSÁGÁRA (ad imaginem Dei, ld.: Ter 1,27), jónak. Ebből következik, hogy a testünk alapvetően jó és mind az Örök Atya képmásai vagyunk. Ezáltal testünknek, sőt egész lényünknek ebben az istenképiségben gyökerezik a méltósága (dignitas). Olvassunk egy kicsit tovább a Ter 2,24-ig! “Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz.” (Ter 2,24) Itt egy csodálatos dologról olvashatunk. Az Úristen megalkotja a legtökéletesebb emberi szeretetközösséget — a Szentháromság mintájára —, ebben a Szentlélek által eggyé lesz. Mit is ír ezután az Írás? “Mind az ember, mind az asszony meztelen volt, de nem szégyenkeztek egymás előtt.” (Ter 2,25) “Miért nem?” — merülhet fel bennünk ez a teljesen jogos kérdés, hiszen manapság ilyen kevéssé lehetséges. Azért, mert elődeink a teljes istengyermekség állapotában voltak, a bűn által sértetlen méltóságukban. A másikat VALÓBAN, Isten képmásaként, értékes emberként látták. Ez a fajta nézés nem kelt szégyenérzetet.

Felettébb érdekesnek találom, hogy s bűnbeesés után mi az első dolgunk? Eltakarjuk magunkat egymás (ld.: Ter 3,7) és a Teremtő (ld.: Ter 3,8) elől. Ismételten megkérdezem: “Miért?” A válasz hasonló a korábbihoz. A bűn által megsérült a méltóságunk, a másik emberre már kéjvággyal telve néztünk, mely őt a SAJÁT kielégülésem, nemi vágyaim ESZKÖZÉVÉ redukálja. Ez a nézés nem látja az Örökkévaló képmását, nem törődik az illető lelkével, csak a testét (ami még mindig az Isten képe és gyönyörű és csodálatos) akarja használni.

És itt jön be a képbe egy nagyon fontos erény, mely manapság kiemelten fontos: a tisztaság (castitas).

De mi is az? A Katekizmus a következőképpen határozza meg: “A tisztaság a szexualitás személybe integráltságát jelenti, azaz az ember belső egységét a maga testi és lelki valóságában. A szexualitás, amelyben az embernek az anyagi és biológiai világhoz tartozása jut kifejezésre, akkor válik személyessé és valóban emberivé, amikor beépül a személytől személyhez irányuló kapcsolatba, a férfi és nő kölcsönös, teljes és idõben korlátlan odaadásába. A tisztaság erénye tehát őrzi a személy épségét és az odaadás teljességét.” (KEK 2337)

De mielőtt még ezt kibontanánk, ejtsünk pár szót arról, amit eddig — nagy ravaszul — kerülgettem (mint macska a forró kását): a szexualitásról. Természetesen erkölcsi értelemben.

Ahogy azt korábban említettem, az Isten megalkotta a házasság szeretetközösségét. Ő — mértehetetlen bölcsességében — úgy alkotta meg az embert, hogy ne csak lelkiekben, hanem testileg is kifejezhesse a teljes, tökéletes és örök önátadó szeretetet. Ebben az aktusban a férj és a feleség erről a szeretetről tesz tanúbizonyságot; amit az oltárnál Isten és az egész Egyház színe előtt kimondtak, testileg is megteszik. A szexualitás a szeretet testi nyelve. Az ÖRÖK, TÖKÉLETES ÉS TELJES ÖNÁTADÓ SZERETETÉ. Örök (és nem egy éjszaka, vagy ameddig szakítunk), mert a házasság a halálig tart, tökéletes, mert az agapé szeretet (és ez nem tűr meg hűtlenséget) és teljes, mert az egész lényedet adod, minden hibájával és erősségével egyetemben. És a házasságban nincs visszautasítás, mert arra esküdtél meg, hogy a házastársadat szereted, míg a halál el nem választ. És ebből a szeretetből fakad az új élet. Hát nem csodálatos! A Teremtő munkatársai lehetünk az Ő legnagyobb hétköznapi csodájában; mégpedig nem akárhogy: a szeretet által! És ez adja az isteni kegyelmet, mely összetartja, megerősíti és az erények forrásává teszi a családot: az Úr szentélyévé.

Mostmár beszélhetünk a tisztaságról is. Ez magába foglalja, hogy MEGÉRTEM a Mennyei Atya tervét a szexualitással kapcsolatban, elfogadom a méltóságomat, hogy a testem jó, csodálatos, gyönyörű, az Isten képmása, Krisztus testének tagja, a Szentlélek temploma; nemcsak megértem a szexualitás csodálatos voltát, hanem tisztelem és belehelyezem magam Isten tervébe. És ezeket a többi emberre is kiterjesztem. Tisztelem az ő méltóságukat, testüket és lelküket, valamint az ő szexualitásukat is elfogadom, tisztelem és NEM KÍSÉRTEM őket, tiszteletben tartom az ő tisztaságukat. És ez nem könnyű. De megéri.

Sokan a nehézség miatt — mert ugye a gonosz meg nem akarja — tagadják ezt és (ugye a nagy sola Scripturában, ami ugye azt jelenti, hogy csak nekem van igazam) a Bibliából megpróbálják levezetni az ellenkezőjét, több kevesebb sikerrel módosítva a tisztaság utát. Mert a tisztaság útja az önmegtartóztatáson alapszik, mondhatni azzal van kikövezve. De nincs más út a teljes önátadás képességének és a méltóságunk megőrzésére.

Visszatérve az eredeti kérdésre, miért is bűn az önkielégítés? Mit is mondtunk a szexről? Hogy a teljes, tökéletes és örök önátadó szeretet kommunikációja a házastársak közt. Valaki mondja el nekem, hogy kivel teszi ezt, miközben maszturbációt végez. Mert szerintem senkivel, kizárván az Istent az aktusból. Mint a rövidzárlat. Ezenfelül mit csinál közben? Erősen tisztátalan dolgokról fantáziál. S mit mondott Jézus, bűn-e a képzelt paráznaság (segítek: Mt 5,28)? Igen, az. Tehát márcsak ezért is bűn lenne. Valamint az önkielégítés önzésre nevel (ugye a saját kielégülésed a cél benne, nem az önátadás), a fantáziálás pedig irreális elvárásokat támaszt. Több házasságról tudok, ami pont emiatt ment tönkre.

Most lehet lepontozni.”

"Az önkielégítés (maszturbáció) szellemileg káros szokás, és olyan szemléletet táplál, amely elősegíti az énközpontú magatartást

Ezenkívül az önkielégítést űző személy szemében mások csupán a szexuális vágyainak kielégítését szolgáló eszközzé válhatnak."

Bizony: a természetellenes cölibátustól szenvedő papok jó példák erre!

Amíg ők recskáznak, addig ti nyugodtan dugjatok egy jót...

#16

Rágalom. Annyira szeretem, hogy a mostani kor szemlélete szerint MINDENKI végez önkielégítést, de ez nem így van.

16

Kedves Válaszoló

Én nem vagyok tagja egyik államvallásnak, történelmi egyháznak.

Ennek fényében írtam a 14-es válaszomat.

Az általánosítás azért elterjedt, hogy így némelyek a saját hibáikat így szeretnék kimagyarázni.

Szeretném neked elmondani, hogy más milyen hibákat követ el, azzal mindenki személyesen fog elszámolni a tetteiért.

Mások bűne nem hatalmaz fel, hogy enged,ényeket tegyek magamnak mondván, neki szabad nekem is.

Ezzel saját magadat csapod be.

Ugyanakkor mások bűne nem tesz kevéssé bűnössé, ha másoknak azt közvetíted, hogy neked is szabad.

#15 "A szex maga nem bűn. Csak a házasságon kívüli."

Mármint úgy házasságon kívül, hogy csak az egyik házas, vagy mindkettő, de nem a házastársukkal szexelnek, hanem megcsalják a párjukat.

"És itt jön be a képbe egy nagyon fontos erény, mely manapság kiemelten fontos: a tisztaság"

Ez az egész tisztaság akármi abból a korból ered, amikor a vallás kialakult és amikor a Biblia is íródott: az ókorból, amikor a nőket alsóbbrendűnek tartották, amikor a lányokat fiatalon, bőven 20-as éveik előtt férjhez adták (és azok a házasságok NEM a szeretetről szóltak), ahol is azért kellett szűznek lennie a lánynak, mert így biztosították, hogy ne legyen nemi betegsége és nehogy terhes legyen 15 évesen, mert akkor soha nem megy férjez és kiközösíti mindenki.

Manapság viszont csak frusztrációt és problémákat szül ez, hiszen a házasodás kitolódott 25-30 éves korra, azt pedig irreális elvárni, hogy eddig szűz maradjon valaki. És a modern fogamzásgátlással értelme sincs.

Nagyon szép példája volt ennek egyik korábbi barátnőm: a szülei bigott katolikusok voltak, ebben a "tisztság" dogmában nevelték a lányt. Szegény meg őrlődött a saját egészséges vágyai és a szülei bigott tiltásai között, emiatt szorongott és pszichológushoz kellett járnia. Amikor a szüleihez mentünk, nemcsak hogy nem aludhattunk egy szobában, de az apja a kezembe nyomott egy prospektust, aminek az volt a mondani valója, hogy "miért ne szexelj házasság előtt". Kedvem lett volna odamondani, hogy "Apuka, komolyan azt gondolja, hogy a 32 éves kislánya még szűz? Már bőven előttem sem volt az!"

"Valaki mondja el nekem, hogy kivel teszi ezt, miközben maszturbációt végez." Magával. Amivel pedig nincs semmi baj. Tudod, mivel van baj? Azzal, ami nálunk is van: a feleségemnek nagyon alacsony a libidója, csak havi 1-2 alkalommal szeretkezünk. Ez nekem kevés, de tiszteletben tartom a feleségem, hogy neki nem kell több. Ő viszont rossz szemmel nézi, ha önkielégítést végzek, pedig ezzel nem ártok senkinek, csak levezetem a feszültséget. Nyilván szívesebben szeretkeznék vele ilyenkor, de erőszakoskodni nem fogok.

A katolikus egyházzal az a legnagyobb baj, hogy megragadt az ókori dogmáknál és nem hajlandó változni. Emiatt is örülök, hogy protestánsként neveltek, bár nem igazán vagyok vallásos.

#16 "Bizony: a természetellenes cölibátustól szenvedő papok jó példák erre!"

Igen. Eredetileg ez a kötelező cölibátus azért volt, hogy az egyház minél nagyobb vagyonra tegyen szert. Ugyanis a papok vagyona - örökösök hiányában - mindig az egyházra szállt. A katolikus egyház még mindig erőlteti ezt. Szerencsére a protestánsoknál házasodhat a lelkész is és lehet gyereke.

#17 Persze, igazad van, nem mindenki végez önkielégítést. Van pár katolikus pap, aki ehelyett kislányokat vagy fiúkat ront meg. Mennyivel jobb, igaz?!

#19

Ékes példája a világi szemléletnek. S sajna manapság a csapból is ez folyik. Mélységesen elszomorít.