Hogy lehet ekkora különbség a keresztény valláson bellül?

tudom le leszek pontozva..de a tények azok tények..nem megbántásból írom ezt, ezért ne vegye senki magára

úgy lehet, hogy az egész egy kitaláció, és mindenki úgy meséli, ahogy akarja. mivel kézzel fogható bizonyíték nincs rá, a mai napig, ezért lehetnek benne nem megegyező részek

Úgy lehet ekkora különbség, hogy a húsvét vagy a karácsony az intézményesült vallásból következik, amit már az emberek alkottak meg. Krisztus nemigen tanított olyat, hogy ünnepelni kell a születésnapját.

Amúgy az iszlámon belül is vannak markáns különbségek, hogy mást ne mondjak a siíta-szunnita ellentét, ami miatt még ölre menni is hajlandóak egyes muszlimok.

2-es.

És az nálunk is később jött, hiszen a próféta egy szóval sem mondta hogy Ali vagy Omár legyen-e az utóda.

A kereszténységben ma már több a szabadság, ritkán ölik meg azokat, akik másképp gondolkodnak.

Ezért lehet ma 6000 változata.

"Hogyan lehet hogy az Orthodoxok is keresztények, de náluk teljesen máskor van a Húsvét és a Karàcsony is?"

Úgy, hogy más naptárt használnak. Az oka ennyire egyszerű, így el van csúszva a két ünnep. De mind a két felekezet szerint ugyanakkor van, csak a Gergely naptár szerint is máskor van december 25 és a Julianus naptár szerint is máskor van a mi szemszögünkből.

"Illetve mégegy kérdés, olvastam valahol hogy Júdàst Jézus Unokatestvéreként említi a Biblia néhol??"

Sehol se említi így, az egyik Jakab apostol volt Jézus rokona.

Isten annyira szeret minket, hogy nem avatkozik bele a szabad akaratunkba.

Ha valaki akar alapítani egy vallást, és sokan követni akarják, azt Isten megengedi, de ha nem bánják meg szívből a bűneiket, akkor annak a vallásnak az összes tagja pokolra kerül.

Természetesen Isten nem enged meg mindent.

Pl.: Nem tűri el, hogy a földön örökre az antikrisztus uralkodjon.

Amikor a keresztények száma megközelíti, vagy eléri a nullát, akkor Jézus visszatér.

Lukács18,8

Mondom nektek, hogy bosszút áll értük hamar. Mindazáltal az Embernek Fia mikor eljő, avagy talál-e hitet e földön?

Szia

Kár, hogy nem olvasod az evangéliumokat, mert minden kérdésedre ott van a válasz. Hamar tisztázhatnád pl. a Krisztus születése körüli pontos választ és arról is, mit ír, mond a halálával és a feltámadásával kapcsolatosan. Ha én itt leírnám, az számodra csak egy vélemény lehetne a sok között. De ha személyesen meggyőződöl a tényekről, nos akkor tartalmas beszélgetést folytathatnál a pároddal Krisztusról.

Ami Júdást illeti. Több Júdásról ír a Biblia, és Krisztus apostolai között is több Júdás nevezetű volt. Hogyan különböztették meg őket?

A 12 apostol egyike, akit Taddeusnak is hívtak, illetve úgy, hogy „Júdás, a Jakab fia”. A Máté 10:3-ban és a Márk 3:18-ban, ahol fel vannak sorolva az apostolok, Jakabot, az Alfeus fiát és Taddeust egymás mellett említik. A Lukács 6:16 és a Cselekedetek 1:13 felsorolásában Taddeus nem szerepel, helyette azonban ott találjuk „Júdást, a Jakab fiát”, amiből arra következtethetünk, hogy Júdás apostol másik neve Taddeus volt. Talán azért használják néha a Taddeus nevet, hogy ne lehessen összekeverni a két Júdás nevű apostolt. Egyes fordítók úgy adják vissza a Lukács 6:16-ot és a Cselekedetek 1:13-at, hogy „Júdás, Jakab testvére”.

Iskariót Júdás, Simon fia; a hírhedt apostol, aki elárulta Jézust. A Biblia kevés közvetlen felvilágosítást ad Júdás családjáról és hátteréről. Mind őt, mind az apját Iskariótnak hívták. ahogyan erről a Lukács 6:16 vagy a János 6:71 ír.

Talán még annyit, az evangéliumok valamivel i. sz. 31 pászkája után említik először Júdást az apostolok felsorolásában, körülbelül másfél évvel azután, hogy Jézus megkezdte a szolgálatát: Márk 3:19; Lukács 6:16. Egy ideig bizonyosan olyan tanítvány volt, aki Isten és Jézus kegyét élvezte; már önmagában az is emellett szól, hogy ki lett választva mint apostol. Ráadásul megbízták Jézus és a 12 apostol közös pénzügyeinek a kezelésével. Ez azt tükrözi, hogy akkoriban megbízható volt, valamint rátermett vagy képzett is, különösen arra gondolva, hogy Máténak volt tapasztalata a pénzzel és a számolással(hiszen adószedő volt), mégsem ő kapta meg a feladatot, ahogyan erről János 12:6 és Máté 10:3 ír. Ennek ellenére Júdás teljesen és megbocsáthatatlanul becstelenné vált. Kétségtelenül emiatt került az utolsó helyre az apostolok felsorolásában, és ezért írják le úgy, mint „aki később elárulta” Jézust, és „aki aztán áruló lett” Máté 10:4.

Jézus születésének idejéről csak annyit ír a Biblia, hogy Augustus császár népszámlálása idején tehát I.e. 8. körül történt. Napot és hónapot egyáltalán nem ír, így azt senki nem tudja, a keresztények maguk is tudják, hogy nem tudják. Mindenki akkor ünnepli amikor akarja, ha egyáltalán akarja, ez ugyanis nem lényegi kérdés.

Jézus halálának időpontjával kapcsolatban már sokkal több az adat, de valójában ez sem lényegi kérdés, s a régi naptárak pontatlansága és folyamatos reformja miatt vannak az eltérések. Már maga a Biblia is egy kicsit ellentmondásos ebben a tekintetben. János evangelista szerint Jézus Nisszán hó 14-én halt meg vagyis a pászkabárány napján, a többi evangelista szerint Jézus ezt az ünnepet a halála előtti napon tartotta meg. Könnyen lehet, hogy maguk a zsidók sem használtak egységes naptárt, s más volt a galileai és más a jeruzsálemi naptár.

#9

Jézus születéséről mit ír a Biblia?

A Biblia nem ír arról, hogy pontosan mikor született Jézus, említ két olyan eseményt, mely a születésekor történt.

Miért nem születhetett télen?

1 . A népszámlálás. Nem sokkal Jézus születése előtt Augustus császár elrendelte, hogy „az egész lakott földet írják össze”. A parancs úgy szólt, hogy „ki-ki a maga városába” menjen, ami azzal járt, hogy az embereknek egy hetet vagy még több időt is utazással kellett tölteniük, ahogyan erről a Lukács 2:1–3 ír. Ennek a rendeletnek, mely valószínűleg az adóztatás és a sorozás miatt született, az évnek egyetlen időszakában sem örültek volna az emberek, de azt különösen nehéz elképzelni, hogy a császár még azzal is ingerelte volna az alattvalóit, hogy a hideg téli időben kényszeríti őket a hosszú útra.

2. A bárányok. A pásztorok „a szabad ég alatt tartózkodtak, és felváltva őrködtek éjjel a nyájaik mellett” Lukács 2:8. Egy könyv azt írja erről, hogy a nyájak „a pászkát megelőző héttől”, vagyis március második felétől november közepéig voltak kint. Hozzáteszi: „fedél alatt töltötték a telet; már ebből is látható, hogy a karácsony hagyományos, téli időpontja aligha lehet helyes, mivel az evangélium azt mondja, hogy a pásztorok a mezőn voltak” (Daily Life in the Time of Jesus).

Nagyjából megbecsülhetjük, hogy mikor született Jézus, ha visszaszámolunk a halálától, mely i. sz. 33 pászkáján, niszán hónap 14-én következett be, ahogyan erről János 19:14–16beszámol. Jézus mintegy 30 éves volt, amikor megkezdte három és fél éves szolgálatát. Mindebből következik, hogy i. e. 2-ben született, kora ősszel Lukács 3:23.