Hogy lehet ekkora különbség a keresztény valláson bellül?

#8

Mivel kezdjed az olvasást? Ez attól függ, mi az ami érdekel leginkább.(teremtés?, történelmi háttér?)

Ha a 4 evangéliummal kezded, ott mindent megtudhatsz Jézusról, a tanításairól és azokról a törvényekről, és alapelvekről, amelyet egy kereszténynek valló embernek meg kell tartani. Ha megtartod, akkor Krisztus tanítása szerint (majd találkozol ezzel) az örök élethez vezető keskeny úton jársz. Persze ez magában foglalja azt is, hogy nem válogathatunk mi az amit megtartunk és mi az ami nem fér bele az életembe, vagy elképzeléseinkbe. Ha a keskeny úton jársz, az azt is jelenti, "nem vagy része a világnak", ahogyan Krisztus sem volt.

Miközben az Újszövetséget olvasod, rengeteg visszautalást találsz, amelyek az Ószövetségben van(nak) leírva. Ezért a teljes képhez(megértéshez) arra is szükséged lehet, hogy később az egész Bibliát átolvasd. Ha olvasás előtt mindig kéred Istent, adjon neked bölcsességet, értelmet, éleslátást, hogy értelemre juss, akkor garantáltan megérted az egész Bibliát összefüggéseiben. Nem létezik Biblia-értés Isten támogatása nélkül. Ezért is alakult ki a rengeteg féle keresztény és más vallás, amelyet Isten a Jelenések könyve szerint mindet meg fog semmisíteni, csak a Krisztusi tanítás marad meg a földön, és akik azt gyakorolják. Ezzel kapcsolatosan azt mondta Krisztus a János 17:3-ban: "Az pedig az örök élet, hogy ismeretet szerezzenek rólad, az egyedüli igaz Istenről, és arról, akit elküldtél, Jézus Krisztusról." A vers szerint ha Krisztustól tanulsz, megismered őt, és Istent is, aki ideküldte a földre, hogy mindent megtanítson az embereknek, ami az örök élethez szükséges.

@ "Nagyjából megbecsülhetjük, hogy mikor született Jézus, ha visszaszámolunk a halálától, mely i. sz. 33 pászkáján, niszán hónap 14-én következett be, ahogyan erről János 19:14–16beszámol. Jézus mintegy 30 éves volt, amikor megkezdte három és fél éves szolgálatát. Mindebből következik, hogy i. e. 2-ben született, kora ősszel Lukács 3:23."

Hol írja a Biblia, hogy Jézus i.sz 33-ban halt meg?

A "mintegy harmincéves" kifejezés nem azt jelenti, hogy pontosan 30 éves volt. Hanem, hogy körülbelül.

Hol írja, hogy 3 és fél év volt a szolgálata?

Az Augustus féle népszámlálás idejét pontosan tudjuk a fennmaradt kôbevésett önéletrajzából. (Monumentum Ankyranum). Heródes halála is i.e. 4-re tehetô.

A húsvét mozgóünnep. Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtölte utáni első vasárnap.

És ez már kompromisszumos feloldása egy igen komoly vitának, dilemmának. A gond az, hogy Jézus keresztre feszítése egy zsidó ünnepkor történt, de ez nem pusztán egyidejűség. A kettő szimbolikusan összefügg, analóg. Az utolsó vacsora kvázi egy újraértelmezett szédereste. Nem mellékes, hogy Jézust szombat előtt, pénteken feszítették keresztre. A keresztre feszítése a bárányáldozattal analóg. A kenyér szimbolikája szintén analógiában van. Így aztán magának Jézus utolsó napjainak története a pészah ünnepének tükrében kap teljes értelmezhetőséget.

Itt már az első évszázadokban is voltak eltérések, hogy – főleg ott, ahol nem a zsidó naptár, hanem a julián naptár szerint számolták az időt – mikor is ünneplik a húsvétot. Voltak különböző megoldások, amik valamilyen fontos szempontot hagytak figyelmen kívül, vagy szimplán a zsidó hagyományok nem kellő mélységű ismeretéből fakadtak.

Lásd még: [link]

De mivel a húsvét időpontját érintő kérdések jelentős része még az egyházszakadás előtt meg lett oldva, így ma a fő eltérés az ortodox húsvét és a nyugati húsvét számítása között az a Gergely-naptárból fakad. Ugye nagyon nem volt mindegy, hogy a húsvétot akkor ünneplik-e, amikor kell. Ennek akkoriban még inkább súlya volt. A julián naptár kis mértékben pontatlan csak, de több évszázadnyi távlatból nagyon nem mindegy, hogy a tavaszi napéjegyenlőséget a niceai zsinaton elfogadott március 21-hez képest, vagy a csillagászati megfigyelés alapján kiszámolt időpontja alapján számoljuk-e. Minél nagyobb csúszást szed fel a julián naptár, annál nagyobb az esélye, hogy a kettő eltérő eredményt ad. Gergely pápa – és a világ úgy általában – ezért tartotta fontosnak a naptár megreformálását, az addig felgyűlt hiba korrigálását. A niceai zsinat itt fontos, mert ott egységesítették a tavaszi napéjegyenlőség időpontját, és úgy kellett korrigálni, hogy ez újra stimmeljen, és bár a naptár bevezetése óta 13 napnyi csúszás gyűlt össze, Gergely pápának 10 napot kellett korrigálnia.

~ ~ ~

Csakhogy a Gergely-naptár bevezetése 1582-ben történt. Nem hogy a nagy egyházszakadáson, de a reformáción is túl voltunk. Ahol a reformáció irányzatai voltak többségben, ott nem is vezették be a Gergely-naptárat, egy csomó észak-európai ország csak a 18. században tért át a Gergely-naptárra, de ennek inkább a felvilágosodás és a szekularizáció volt az elősegítője, egyszerűen politikai, gazdasági és hasonló szempontok miatt praktikusabb volt a közös naptár, a reformáció vallási irányzatai meg könnyebben elfogadták a naptárreform szükségessége mögött álló érveket.

Más a helyzet az ortodox vallásokkal, ők sokkal mélyebben szeparálódtak el a nyugati világtól. Oroszország és más ortodox országok csak a 20. században vették át a Gergely-naptárat. Az ortodox egyházak érvei is érthetők. Számukra Gergely pápa csak egy ember volt, aki hamis módon vindikálta magának a kereszténység egésze vezetőjének a szerepét. Aligha fog egy ortodox egy általa el nem ismert hatalom pillanatnyi, esetlegesnek tűnő ötleteire hallgatni.

Másrészt az ortodoxok sokkal inkább a hagyományt követik. Számukra sokkal nagyobb súllyal esett latba az, hogy a húsvét a hagyományoknak megfelelő módon lett-e kiszámolva, mintsem az, hogy ténylegesen mikor is van a napéjegyenlőség. Nota bene bár az ortodox országok átvették a Gergely-naptárat, az egyház továbbra is a julán naptár alapján tartja az ünnepeket.

Volt és van kísérlet ennek az egységesítésére, de a probléma az, hogy minden ilyen egységesítési kísérlet kicsit úgy zajlik, hogy egységesítsük azt, ahogy *én* csinálom.

~ ~ ~

A karácsony tisztább ügy. Az nem mozgóünnep. Valójában nem tudjuk mikor született Jézus, de ilyen-olyan megfontolásból a téli napfordulókor ünneplik Jézus születését. Van ennek szimbolikus oka is, de praktikus oka is, érdemes volt felülírni az ezen a napon tartott más vallások más ünnepeit. Az eltérést az ortodox és a nyugati világ között itt is a Gergely-naptár elfogadásából, illetve elutasításából fakad.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

> Számomra az ilyen különbözőségek feljesen elhiteltelenítik az egész kereszténységet.

Pedig ez még csak nem is a keresztény tanítások tartalmáról szól, hanem csak arról, hogy mikor tartunk egy ünnepet. Meglehet egy hívő embernek ez is fontos kérdés, de olyan szempontból mégiscsak részletkérdés, hogy ennél jóval nagyobb, jóval fontosabb, jóval inkább a tanítások tartalmát érintő különbségek vannak a kereszténység különböző irányzatai között.

Ha nem vesszük véresen komolyan a dolgot, akkor az, hogy mi ekkor, ti meg akkor ünneplitek a húsvétot, az nem a világvége. A születésnapunkat sem ünnepeljük ugyanakkor, ettől még lehetünk jó barátok, akik egyetértenek egy csomó fontos dologban.

De az sokkal lényegibb kérdés, hogy most akkor Szűz Máriához vagy valamelyik szenthez imádkozni szerintem szép és nemes dolog, szerinted meg bűn, bálványimádás, istenkáromlás az sokkal súlyosabb ellentét. És ez csak egy a sok tucatnyi különbség között. Ehhez mérten a húsvét időpontja körüli kérdés jelentéktelennek tűnik.

Szia

1. Amit sokan leirtak: az ortodoxok nem a Gergely naptart hasznaljak az egyhazi evre, es az ovék a miénkhez képest késik. Ezért tartják késobb az unnepeiket.

2. A sokfele elkepzelesnek es felekezeteknek meg az az oka, hogy a vallas felig-meddig emberek altal letrehozott ritualekbol es tanitasokbol all. Isten leteben valo hit, es a Biblia kozos a keresztenysegben, de a vallas a hit kozossegi gyakorlasat teszi lehetove. Ez valtozhat helyenkent, koronkent, es ahogy korabban mar irtak - ma mar nem vetik maglyara a maskepp gondolkodo "eretnekeket", igy parhuzamosan valamennyire kulonbozo doktrinak is megfernek avilagon. Sot, okumenikus rendezvenyek is vannak, sok felekezet lesz egymasnak "testver felekezete" (pl. a magyar reformatusok a skot presbiterianusokkal, vagy a magyar reformatusok a magyar evangelikusokkal), igy azon lesz a hangsuly, ami osszekot minket.

Szerintem jo csinalod, hogy ha ugy erzed, elhatarolodsz a felekezetektol es egyhazaktol, es csak az istenhitre figyelsz. Nekem is volt ilyen korszakom. A hit - vallas - egyhaz harom kulonbozo dolog. Azt is jol csinalod, hogy egy muszlimmal beszelgetsz normalisan. Igy fogod tudni tisztelni oket, ha rajtuk keresztul megismered a vallasukat, es nem hagyod, hogy masok telebeszeljek a fejedet mindenfele eloitelettel.

Mivel kezdd az olvasast: jogos, hogy a gyerekkent hittanoran megtanultak utan most fiatal felnottkent szeretned ujraolvasni es ujragondolni a Bibliai reszeket is.

Ha emlekszel valamire, ami tetszett, akar a misekrol az imak, enekek, akar a Bibliabol valamelyik tortenet, azt ujra megkeresheted.

Az Ujszovetsegben az evangeliumok Jezus szuleteset es foldi tanitasat, halalat es feltamadasat es mennybemenetelet irjak le. Mark, Mate es Lukacs a szerzok (a Janos evangeliuma kicsit bonyolultabb). A kereszteny istentiszteleteken, miseken altalaban ezekre fokuszalnak leginkabb.

Nekem anno azt mondtak, ezekkel parhuzamosan olvassak zsoltarokat, es nagyon orulok, hogy megfogadtam. Ezek oszovetsegi zsido imak, es sokszor nagyon megnyugtatnak es megerositenek.

Szoval kezdeni ezekkel kellene. Az evangeliumokat jo lenne, ha ugy tudnad olvasni, hogy valaki megmagyarazza (internet...). Kis reszletekben, mondjuk bekezdesekkent. Kulonben lehet belefutsz abba, hogy "Jezus soha semmire nem valaszol rendesen, mond valamit, aztan a kovetkezo mondataban meg az ellenkezoje van..."

Csinalhatod azt is, ha vannak korulotted keresztenyek, hogy megkerdezed oket, mi a kedvenc igejuk a Bibliabol, vagy melyik peldazat, tortenet ES MIERT. Igy akkor mar latod, mik azok, amik valakire szemelyesen hatottak.

Prókátor, ami Oroszországban 1917. október 25-én volt, a mi naptárunk szerint november 7-re esett. Ezért unnepeltuk a "Nagy Októberi Szocialista Forradalmat" november 7-én.

Mindig a orosz naptár késik, ez a lényeg.

Legelőször is: Nagyon jó a kérdés!

A válaszom viszont egy ütős idézet Madách Imrétől:

"A szent tanok.

Ah, épp a szent tan mindig átkotok,

Ha véletlen reábukkantatok:

Mert addig csűritek, hegyezitek,

Hasogatjátok, élesítitek,

Míg őrültség vagy békó lesz belőle."

És ha létezik isten, itt követte el a teremtés kardinális BAKLÖVÉSÉT!

Értelmes lényeknek nyilatkoztatta ki önmagát - ÉRTELEM helyett a HIT bizonytalan módszerével! Ebből aztán számtalan vadhajtás burjánzott elő!

Persze, van, aki szerint az a lényeg, hogy ki mikor és hogyan született, hogy támadt fel, és hogy ezzel mennyire szeret minket...

Nem bírjátok felfogni, hogy ez mennyire szánalmas és nevetséges...?

A hitnek pont az a lenyege, hogy hit es nem tudas.

Te sem tudod, hogy van-e isten.

Annyi erzelem van a provokalasodban, hogy ez nem erett viselkedes, ezert nem vesz teged senki komolyan.