A mahájánának vannak gyökerei korábbi tanokban? Vissza lehet őket vezetni korai buddhista közösségekhez, illetve a Buddhához vagy a tanítványaihoz?
Az irodalomtudósok, történészek, filozófusok és valláskutatók mit gondolnak erről?
A mahájána buddhizmus sajátos szentiratai a mahájána szútrák, ugyanakkor elfogadják a páli kánont is szentiratok gyűjteményének. A kánon lényegében ebben tér el a théraváda/hínajána és a mahájána buddhizmusok között: előbbi csak a Tipitakát ismeri el hiteles szentiratoknak, míg utóbbi a mahájána szútrákat is. A gyakorlatban pedig értelemszerűen a mahájána a mahájána szútrákra alapoz, illetve ezeket tekinti alaptanoknak.
A hínajánát/théravádát gyakran szokták a legöregebb, legrégebbi buddhista irányzatnak, ösvénynek nevezni, mivel egyenesen a Buddhától, valamint a tanítványaitól és a nagyon korai buddhista közösségekhez kötik. A legtöbb kutató ezzel egyetért, mivel ha nem is a Buddha életéből származnak a szutták, hanem a többségét a negyedik buddhista zsinat idejében jegyezték le, akkor is van egy hagyományozás, ami alapján vissza lehet ezeket a szövegeket vezetni ennyire korai szakaszig. A korábbi zsinatokon is szó szerint adták át a történeteket, amelyeket sok esetben kántáltak.
Ezzel szemben a mahájána szútrák keletkezése az irodalomtudósok és nyelvészek szerint kb. 350-400 évvel a Buddha halála után történt, mivel a nyelvezetük egyértelműen egy későbbi szanszkrit.
Ugyanakkor feltehető a mahájána tanításoknál is, hogy az alapjai már korábban is léteztek a korai buddhista közösségekben, valamint itt is van egy tanítási láncolat, ami alapján korábbi tanításokról beszélhetünk?
Azt tudom, hogy a vadzsrajána buddhizmus kapcsán vannak pretantrikus buddhista szövegek és gyakorlatok, ami alapján kijelenthető, hogy a vadzsrajána alapjai, kiindulópontjai korábban is léteztek a buddhisták körében, mind a mahájána buddhizmusban (a korai vadzsrajána - amit a kelet-ázsiai vadzsrajána képvisel - egyenesen a késői mahájána tanok misztikus fejlődése), mind pedig a hínajána/théraváda buddhizmusban.
A mahájának is vannak korai előzményei, elfogadható hitelesnek?
válasza:A hitelességhez pedig (bocsi nem láttam):
Itt nem vallási hitelességről beszélünk, hanem arról, hogy mi tulajdonítható a történelmi Buddhának és mi nem. Legalábbis én azt hitte, hogy erre irányul az eredeti kérdésed.
#8.
A szuttákat gyakran kántálták kb. dalokként.
A szerzeteseknek valóban kegyetlenül jó memóriájuk volt.
Nem állítom, hogy a történeti Buddhával találkozhatunk a modern buddhista templomokban, de igenis a tanítás lényege tőle származik. A történészek badarságnak tartanak minden olyan hipotézist, ami akár a Buddhát, akár Jézust, akár más hasonló (!) (és itt most nem Noéra, Ádámra, Hanumánra, meg hasonlókra gondolok) vallási személyeket mitikusnak feltüntető elméletet. Miért? Mert akkor hatásuk volt, a vallás alapjait annyira világosan ők fektették le, hogy kínos tagadni a történetiségüket. Ez most is így van. A Buddha és a tanítványok szavai annyira erősen éltek a korai buddhizmusban, majd a későbbi buddhizmusban, hogy személyük hiánya nem lenne befoltozható. Ebből adódóan a tanok többsége, az egész alapgondolata tőlük származik.
#11.
Te kezdted el a hitelességet összemosni az ősiséggel.
A korai mahájána gondolkodók kizárt, hogy a levegőből kapták volna az egészet.
Ha a vadzsrajánát nézem: a korai tantrikus tanoknak egy halom előzménye van a páli kánonban és a mahájána irodalomban is. A Kálacsakra, Hévadzsra stb. már más tészta. Ezek már sokszor tényleg eléggé elrugaszkodottak. A Kálacsakra például vallásháborúról ír, aminek nyilván nincs alapja a korai buddhizmusban.
Théraváda buddhista szerzetesek szuttát kántálnak páli nyelven: https://www.youtube.com/watch?v=XRSpilBay-I
Ez tipikusan jellemző a mai napig a szerzetesekre. Valahol az éneklés és a beszéd között, monoton hangon éneklik szó szerint a szuttákat, szútrákat. Ez valahol a mantrák előzménye. Régen így adták mindezt tovább. Nem véletlenül szerepel rengeteg szutta és szútra elején az "Így hallottam: " kijelentés.
válasza:Kérdező!
Egyrész a vallásokat tudományosan vizsgálók sokszor a buddhizmust nem is tartják vallásnak. És valóban ha a "történeti buddhából" indulunk és róla kutakodunk ki akkor végkép nincs okunk vallásról beszélni.
Sőt akkor buddháról sem kellene, mert a mitoszt tagadva legfeljebb Szidhartát említhetjük történelmi alakkétnt.
Ha buddhának nevezzük, akkor pedig nem értelmezhetjük át a filozófia lényegét. Ha tudományosnak tartja magát a történész, akkor nem válogathat a tények között, és nem írhatja át kénye kedve szerint a vilgá jelenségeit és a világunkban használt fogalmakat. A buddha jelző. Sok buddha megtestesülés volt. Buddha időtlen. Ez a lényege. Ha nem így értelmezzük, akkor nem róla beszélünk. Buddha nem történelmi esemény, hanem világlátás.
Amit történeti szinten vizsgálni lehet, az csupán a világlátás megfogalmazása. Ez pedig a helyzeten múlik. A kommunikáció kontextusán.
Tehát a tanok folytonossága, vagy különálló kialakulása a tan lényege szempontjából nem hitelességet meghatározó tényező. Értelemszerűen más korokban, más közösségekben, azaz más kulturális körülmények között eltérő lesz a tanítás átadásához szükséges optimális kommunikációs forma. Nincs értelme egymáshoz mérni hitelességüket.
Csak a tanítás végeredményéhez, hisz ezen filozófiáknak gyakorlati célja van. A cél elérése hitelesíti a módszert, buddhizmus esetén az adott ösvényeket.
És, igen lejött, hogy vallástörténészi a kérdés.
Nekem meg az a kérdésem, mi értelme a vallástörténeti vizsgálódásnak, és mitől lesz hiteles, ha gyakorlatilag nem érti a tant? Mert ha nem érti egészében, és nem fogadja el gyakorlati mivoltát, úgy a leírására, meghatározására használt paramétereket sem tudja helyükön kezelni, vagy viszonyítani bármihez.
#16.
A buddhizmus egyértelműen vallás minden vallástörténész szerint.
válasza:Kedves #16,
en ugy erzem, a kerdeseid koltoiek. Sok nyugati vallastortenesznek beletort mar a bicskaja a buddhizmusba, mert az abrahamita vallasok felol kozelitettek hozza.
válasza:17-es.
Az "egyértelműen" és a "minden" nagyon erős kifejezések itt.
Azt mondhatod, hogy te mét nem hallottál ilyen véleményeket. Különben hamis az álítás.
Én nem egyszer, nem egy irányból találkoztam ezzel a megfogalmazásból... valásstuományi körökben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!