Milyen volt a Szovjetunióban a legvallásellenesebb állami antiteizmus alatt nem keresztény, vallásos, buddhistaként, muszlimként, zsidóként stb. élni?
Milyen időszak volt ez a nem keresztény vallások számára?
Érhetett azért is valamilyen hátrány, ha az illető vallásos, hívő ember volt, de nem a keresztény vallás valamelyik irányzatát, hanem valamelyik másik (világ)vallást követte? Oroszországban a kereszténységen kívül elterjedt a buddhizmus és az iszlám vallás is, de vannak viszonylag sokan zsidók, délen többen zoroasztriánusok is többek között.
Nekik is ez egy negatív időszak volt? Felvállalhatták nyíltan a hitüket? (Mondjuk a mélyen vallásos buddhista mongolok, kínaiak és egyéb ázsiai népek tagjai, illetve a hívő muszlim kaukázusi népek közül többen tagjai voltak cári testőrségnek, hadseregnek stb., szóval logikus lenne, ha ők is ugyanolyan kivetettek lettek volna.)
nem volt kívánatos dolog, de meg volt tűrve.
bár az ateizmus volt az ideológiai eszmény, akkoriban olyan tömegek voltak vallásosak, illetve sokszor többé-kevésbé a párttagok is, hogy ezt nem lehetett varázsütésre eltüntetni.
amiatt, hogy te személy szerint miben hiszel és magadban milyen gyakorlatokat követsz, nem üldöztek, de ha tekintélyesebb státuszt akartál, akkor nyíltan nem volt célszerű vallásosnak mutatkozni. de legfőképp a vallást mint fenyegetést jelentő, befolyásos társadalmi szervező erőt igyekeztek letörni (különösképp azokét, amik erős külföldi hatás alatt voltak).
#1.
Mondjuk keleten voltak komplett buddhista falvak, például Burjátföldön, és lehet tudni, hogy voltak olyan buddhista kolostorok, ahonnan a szerzeteseket elhurcolták munkatáborra. Az iszlám követői pedig általában eléggé cárpártiak, de legalábbis biztosan nem a hatalmi kommunizmus támogatói voltak, mivel előkelő tisztséget töltöttek be, több buddhista néppel együtt a cári testőrségben.
A zsidó vallás a zsidó nép ősi vallása. Olyan, mint mondjuk a görögöknek a hellén politeizmus, csak a görögök elhagyták a hitüket, keresztények, néhányan muszlimok lettek, míg a zsidó kultúrának a hit egy nagyon fontos sarokköve, ami összetartja őket, és a mai napig hűek maradtak hozzá, mindamellett, hogy a zsidó valláson alapul kereszténység, az iszlám és a bahá'í hit is részben.
Ezért gondoltam.
Köszönöm a válaszokat!
#2.
És mi volt akkor, ha valaki szeretett volna valamelyest sikeresebb életet is élni?
Azt azért tudni kell, hogy már a forradalmi időszakban, vagyis amíg tartott még a világháború, az egyházak és a forradalmi pártok között nagyon kiéleződött a helyzet.
A keresztény egyházak és az Iszlám főpapsága roppan befolyással bírt a vallásukat osztó népre és ezt természetesen ki is használták, különösen a polgárháború idején, szinte egybefolytak a misék, amit a fehér csapatoknak celebráltak, a vörös foglyok kivégzésével és viszont, a vörösök is dúlták a templomokat, ami olaj volt a tűzre.
Az egyházaknak anyagi hatalmuk is volt a lelkin kívül, hatalmas földbirtokok, adók formájában, ami egyáltalán nem fért össze a szovjet állam gazdasági programjával de foggal - körömmel ragaszkodtak hozzá és természetesen uszították a népet az egyházak és javaik védelme érdekében, így hát patakokban folyt a vér mindkét oldalon, mire a fehérgárdistákat, a zöldeket, feketéket, meg az intervenciós csapatokat sikerült legyőzniük a vörösöknek. Egyedül a zsidóknak volt annyi esze, hogy csak passzív ellenállást fejtettek ki, sok zsidó még támogatta is a szovjeteket, mert az idők folyamán a más vallások súlyosan nehezedtek rájuk, sokszor pogromokat szerveztek ellenük.
Végül az egyházi vezetők és rajtuk keresztül a vallások hatalmát, befolyását sikerült korlátozni, attól kezdve kezdett konszolidálódni a helyzet, így a legrosszabb időszak a húszas évek voltak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!