Mit gondoltok a kis keresztény felekezetekről? (Hit gyülekezete, baptisták, pünkösdisták, metodisták, adventisták, nazarénusok...)

Hitgyüli m: Mint sok más neoprotestáns kisegyház, rettenetesen félreértelmezik a Szentlélek szerepét. A karizmák a céljaik, nem Ő, Ki azokat osztja. A karizmákat mintegy bizonyítványként kezelik. "Én jó keresztény vagyok, ennek jutalmaképp kapok kegyelmi adományokat. De te, mivel nincsenek (!) látványos ajándékaid (itt kizárják a hit adományát, a meghallgatást és sok mást), ezért te nem is vagy (jó) keresztény."

Pedig ez nem így van. Egy a Lélek, Kitől a karizmákat kapjuk. Nincs olyan, hogy "nekem ez VAN MEG, neked ez NINCS MEG." A Lélek azokat az adományokat adja, amire szükséged van. Ő viszi végbe a csodákat, nem te. Nem varázserőt kapsz az Istentől, hanem kegyelmet, hogy az Ő eszközévé válj.

Továbbá szinte szentírásnak veszik egy olyan ember szavait, akinél látványosabb karizmák jelentek meg. Ez nem jelenti azt, hogy nem prédikálhat eretnekséget. Ez a hozzáállás úgy általában jellemző a neoprotestánsokra.

Amit még nagyon sérelmezek, (hál' Istennek ez egyedülálló dolog náluk), hogy hamisítják a nyelvek adományát. Mint minden neoprotestáns gyüli és egyház, a dicsőítéseiken való extázist a Szentlélek jelenlétének vélik. És ezáltal a halandzsázás számukra egyenlő a nyelveken imádkozással. Az egy teljesen más dolog.

Pünkösdiek: Velük nem vagyok ennyire előítéletes. A karizmákra túl nagy súlyt helyeznek ők is, bár nem annyira, mint a hitgyüli. A karizmatikus emberek tanításait szintén mindenképpen igaznak tartják.

Ennyi lenne most a neoprotestánsok kritikája. Távol álljon tőlem, hogy bármelyiket is támadni akarjam. Ha érdekel valakit a saját álláspontom (karizmatikus katolikusként), szívesen leírom.

Adventisták: A fundamentumát az egész irányzatnak homoknak tartom. William Miller kitalálta, hogy ki tudja számolni a világvégét a Szentírás alapján. Eközben szép kultuszocska szövődött köréje. Természetesen felsült, szimbolikus számokból nehéz kiszámolni egy valós eseményt. A számolás kudarcát a különböző adventista irányzatok máshogy magyarázzák. Ezek közül a legnagyobbhoz, a hetednapi adventistákhoz volt szerencsém, róluk szóljon ez a kritika:

Miller után a White házaspár vette át a vezetést. E. G. White asszony magát prófétának kiáltva ki, az Isten nevében hirdette az elveit. A tanításait a HN adventista egyház a mai napig sugalmazottnak tartja. White asszony kitalálta, hogy azért nem jött el Krisztus, mert az emberek a vasárnapot ünnepelték a szombat helyett (véletlenül sem azért, mert Jézus megmondta, hogy nem tudjuk mikor jön el). Kikiáltotta az ÖSSZES KERESZTÉNY EGYHÁZAT a Jelenések könyvében szereplő vadállat jelét viselőknek; kiváltképp a Katolikus Anyaszentegyházat, rá még a Babilon és a nagy kéjnő címet is ráhúzta, mert a vasárnapra tette át az Úr napját. Szerintük mindenki elkárhozik, aki a vasárnapot ünnepli. Rengeteg ószövetségi szabályt betartanak. Továbbá tényleges tizedet szednek.

Metodisták: Velük kevés bajom van. Egyedül a megszentelődés az Istennek való egységként értelmezését rovom fel nekik, mint (nem protestáns) tévtanítást. A "mi vagyunk a tökéletes keresztények, a széthúzás a gőg eredménye, egyesülni kell, de CSAK mi vagyunk az ideális keresztények, s a katolikus tanítás fele alapjában elutasítandó" hozzáállásról tudnék egy pár mondatot írni, de ez nem egészen tartozik a tanításaik alá...

Az Üdvhadsereg nevű irányzatukról (mely saját szabadegyháznak tartja magát, de attól még nem lesz az) fél oldal negatív kritikát tudnék írni, felháborító, hogy ilyen egyáltalán létezik.

Baptisták: A legtöbb baptistával semmi bajom nincs. Csak azokkal, akik megkérdőjelezik a keresztény létemet, mert gyermekként kereszteltek, de hál' Istennek, az ilyenekből kevés van. 😃

Nazarénusok: Nagy bajom velük. Tanításaikat csak felületesen ismerem.😃

Figyelembe véve Isten szavát, ebben arról kap mindenki tájékoztatást, hogy Istennek milyen elvárásai vannak a neki járó imádat bemutatása terén.

Sajnos a történelemben voltak a választott népe esetében, hogy eltértek a helyes útról, és más szokásokat, tanításokat követtek.

Ez arra ösztönöz, hogy alaposan ismerni kell Isten szavát, hogy megtaláljuk azt a keskeny utat, ami ki van jelölve. Ellenben Jézus szavaival élve, hiábavaló az imádatunk.

Isten soha nem alkalmazott vallásköziséget, vagy is minden esetben egy egységes vezetés, és tanítás által vezette a hűségeseit.

Jézus központi témája, Isten uralma, amelyet hirdetett az első tanítványaival. Ez az egyetlen megoldása az emberiség problémáinak.

A vallásokban szinte sehol nem arról beszélnek, hogy Isten hogyan hozza helyre a Földön a problémákat, sokkal inkább arra tanítanak, hogy a halál után mindenki a mennybe, vagy égbe megy.

Ezzel azt közvetítik, hogy Isten eredeti szándékát Sátánnak sikerült meghiúsítani.

Ugyanakkor, Jézus szavait figyelmen kívül hagyják, mivel az ember nem az égből származik, és a halálakor nem is tér oda vissza.

Az imádat bemutatása terén sok olyan szertartást gyakorolnak, amiket sem Jézus, sem az első tanítványok nem gyakoroltak, mivel Jézus feltámadásával, már nincs is szükség ezekre. Ezért keverik a Mózesi törvényben leírtakkal, mint ha Jézus el sem jött volna.

Az újszövetség által más formát öltött ez, sajnos némely vallásokban bevezettek olyan szokásokat, ami más vallások szertartásaiból származik.

Van még néhány ilyen dolog, de nem szeretnék hosszasan írni.

#1

*nazarénusok: nagy bajom NINCS velük.

**pünkösdiek (kieg.): szerintük is extázis kíséri a Szentlélek jelenlétét.

#2

Nem tudom, ezeket honnan szedted. Hogy nincs halál utáni élet (=feltámadás), az Krisztus tanításainak tagadása!

Miért pont te tudnád, hogy milyen a helyes imádat? Kezdesz hasonlítani egy bizonyos félpipás hozzászólóra, aki mindenki hitéről, meg a "Szent Lélek" akaratáról, valami lelki kenyértörésről irkál; s magát az Isten tévedhetetlen hangjának képzeli.

A szentmisében Krisztus keresztáldozata VÁLIK JELENVALÓVÁ. Nem újat mutatunk be, vagy egy régire emlékezünk; hanem ugyanazt a tökéletes, szent és szeplőtelen áldozatot váltatjuk újra jelenvalóvá, melyet Krisztus mutatott be, a Szentlélek és Jézus szavai által. Mert Ő nekünk adta az Ő Szent Testét és Drága Vérét; s kegyelméből megadta Egyházunk papjainak, hogy a liturgiában "in persona Christi", azaz az Ő személyében cselekedjenek.

Abban az értelemben nincs halál után élet, hogy nincs az emberben egy "halhatatlan lélek" ami tovább él. A feltámadást nem tagadom. Mindössze másként van a feltámadás a Bibliában írva.

Mindenki tudhatja a helyes imádatot. Persze van aki nem fogja megérteni, mivel nem mindenkinek adatik meg.

(2Timóteusz 3:7) 7 és akik mindig tanulnak, ám soha nem képesek pontosan megismerni az igazságot.

(2Korintusz 4:3, 4) 3 Ha leplezett a jó hír, melyet hirdetünk, azok között leplezett, akik elpusztulnak, 4 akik között ennek a világrendszernek az istene megvakította a nem hívők elméjét, . . .

"szent mise"

Sehol nem olvastam Isten szavában, hogy misét tartottak volna, amikor összegyűltek imádat bemutatása céljából.

A gyülekezetben teljesen másként zajlott le egy imádat, mint sok helyen napjainkban.

„Szentmise Áldozat” egy szüntelen megemlékezés Jézus „kereszten” való áldozatáról és annak vértelen megújítása.

A Biblia viszont ezt írja:

(Héberek 7:27) 27 Azokkal a főpapokkal ellentétben, neki nem szükséges naponta áldozatokat felajánlania, először a saját bűneiért, azután a népéiért, mert ezt egyszer s mindenkorra megtette, amikor felajánlotta önmagát.

Ezért nem kell azt folyamatosan újra meg újra megújítani, mivel az értéke megfelelő.

"Kezdesz hasonlítani egy bizonyos félpipás hozzászólóra,"

Ez egy olyan oldal, ahol emberek pontoznak és nem Isten. Hogy valakiket szándékosan lepontoznak még nem biztos, hogy Isten is lepontozza.

Ezért nem az a mérvadó, hogy mennyi zöld pipája van, hanem az, hogy összhangban van-e Istennel, a szándékával, szeretetével.

Ismerek nem egy olyan személyt, akinek a válaszait azért pontozzák le még a "jó válasz" esetén is, hogy hiteltelenítsék a szavait. Ezzel a lepontozó a saját köreit magasztalja.

#4

Sajnos nem kaptam választ, hogy pontosan honnan tudnád a "helyes imádatot."

Látszik, hogy nem szereted a katolikusokat. Szeretném írni, hogy a szentmisében azt tesszük, amit Jézus tanított nekünk. Olvassuk a Szentírást, közösen imádkozunk és éneklünk, az Eucharisztia rendelését megvalósítjuk, és az Úr asztalához járulunk. Honnan veszed, hogy ez nem helyes?

Látom nem érted/nem akarod megérteni, amit írok. Nem új áldozatot mutatunk be. Nem megújítjuk, hanem az Ő rendelését teljesítjük. Ő mondta, hogy "Most a ke­nye­ret vet­te ke­zé­be, há­lát adott, meg­tör­te és oda­nyúj­tot­ta ne­kik ezek­kel a sza­vak­kal: "Ezt te­gyé­tek az én em­lé­ke­ze­tem­re." (Lk 22), nem mi találtuk ki.

#5

Nem a félpipáson volt a hangsúly. Csak jellemző vonása. De ha leírom (megint) a felhasználónevét, törlik a hozzászólásomat, akkor meg írhatom újra.

Megy a mellébeszélés. Gondolom nem találkoztál az írásaival, annyi eretnekség van benne, mint az Ördögtorony egy számában; a Szentírást felülbírálja, a Szentháromságot elveti, magát pedig az Isten tévedhetetlen hangjának vallja, aki mindenki szívébe lát, s még a Nevében is ítéletet mondhat.

"Látszik, hogy nem szereted a katolikusokat."

Ez egy hatalmas tévedés. Én minden embert szeretek. Hogy nem értek egyet valamiben valakivel, még nem fogom utálni, vagy gyűlölni.

Én tudom, és értem amit mondasz. Azonban Jézus haláláról egy évben egyszer kell megemlékezni, nem naponta, vagy hetente. Ez jól tükrözi, hogy a pászka is egy évben egyszer volt.

De találkoztam az írásaival, és nem találok benne olyat ami a szentírást felülbírálná. A háromságról pedig azt mondhatom, hogy nem csak Ő nem fogadja el.

Azt meg nem hiszem hogy tévedhetetlennek tartja magát. Ezzel az erővel,ezt bárki gondolhatja magáról, aki ragaszkodik a hitéhez.

"honnan tudnád a "helyes imádatot."

Nyilván a Bibliából. Isten azért íratta le, hogy az emberek tudják mit kell tenniük, hogy elfogadható legyen. Ez a kezdetektől így volt, és napjainkban is így van.

Ha valaki mást mond, vagy tanít, annak Jézus szavai szerint, nem elfogadható az imádata. Ezt mondta a Farizeusoknak is.

Ők is azt gondolták, hogy helyes amit tesznek Isten szemében, Jézus pedig megmondta nekik, hogy tévednek.

A keresztények nem miséket tartottak, hanem azért gyűltek össze, hogy a Bibliában leírtakat értelmezzék, és tanítsák, hogyan kell alkalmazni azokat a minden napi életben. A feladatuk volt, hogy az ott tanultakat nem csak alkalmazzák, hanem megtartassák másokkal is.

 "és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek.. . .(Máté 28:20)

Nyilván való, hogy ha valakik nem tartották meg, azok nem voltak méltóak arra, hogy oda tartozzanak. Hiszen ezzel nem csak a testvéreikre hoztak szégyent, hanem az Istenükre is. A példamutatás nagyon fontos.

#7

Krisztus Urunk feltámadását minden vasárnap ünnepeljük. Húsvétkor (= Pascha Domini lat.) meg különösen kihangsúlyozzuk. Gondolom nem voltál még húsvéti vigílián (= Húsvétvasárnap előesti miséje, egyik legszebb szertartásunk, elég hosszú), ajánlom, hogy végy részt egyen.

Olvass vissza, meg fogod találni.

#8

Mintha az Apostolok cselekedeteiben kenyértörést olvasnék. Arra nem mondhatod, hogy nem Krisztus rendelése.

9

Jézus nem a feltámadásánakmegemlékezésére adott parancsot, hanem a haláláról.

(1Korintusz 11:25, 26) . . .” 26 Mert valahányszor eszitek ezt a kenyeret és isztok ebből a pohárból, az Úr halálát hirdetitek, míg ő el nem jön. Itt nincs szó feltámadásról. Az első keresztények tehát nem a feltámadásáról emlékeztek meg.

Jézus egyszer halt meg, nem hetente.

De ha a feltámadásárólis rendelkezett volna, a feltámadás is csak egyszer történt, nem hetente.

Ez is eltér a Bibliában írtaktól.