Van itt valahol Jehova Tanúja, aki gyakorolja is a vallását?

Az izraelitáknak tényleg több ünnepük is volt, ezt a tanúk sem vonják kétségbe. Mi meg akkor ünnepelünk, amikor Jézus is megtartotta a pászka ünnepét a tanítványaival.Ő ugyan több ünnepen is részt vett, de erről az egyről szólt úgy, hogy a tanítványai olyan módon emlékezzenek meg róla, ahogy ott és akkor történt.

A kérdés viszont nem ez volt.

Természetesen nem is íródhatott a teremtés idejében maga a teremtéstörténet, Mózes i.e.1500 körül fejezte be az írást. Attól még az "évszakok" kérdése igaz lehet. "A teljes írás Istentől ihletett..."

Én ígértem, hogy tőlem kérdezhetsz.

A válaszom:

Amikor a fordítás készült, létrehoztak egy Bizottságot. A Bizottság vezetője Frederick Franz volt, aki korábban teológiát tanult és éppen akkoriban lett a szervezet vezetőjeként megbízva azzal, hogy készítsen írásokat a gyülekezeteknek (mondhatni: "főteológus" lett). Franz egyértelműen úgy gondolta, hogy küldetése van a szervezetben és elkezdett a Bizottság vezetőjeként egy olyan fordítást készíteni, amelyik megfelel Jehova Tanúi tanításainak (ez elég ijesztő, de így van).

A kitűzött cél az volt, hogy a gyülekezeteknek kiadott fordítás olyan legyen, hogy egyetlen szó se legyen benne, amelyik egy Tanúban értetlenséget vagy kételyt támasszon.

Ez volt az alapállás és ez okozta azt, hogy az általad is jelzett szakaszban egyszerűen kivették az ünnep szót és helyére tették az évszak szót. A csere a szöveget nézve nem indokolt, teljesen egyértelmű, hogy ünnepekről van szó. A gyülekezeteknek szánt propagandaszöveg szerint a fordítás a legszószerintibb fordítás (ami fordítási szempontból hiba, mert gondolatszerintit kellene készíteni) - hát, ennek az elvnek is ellentmond ez az eljárás.

Tehát a kérdésedre a válasz: szervezeti megfontolások vezették a fordítókat abban, hogy az ünnep szót kicseréljék évszakokra. A Bizottság eredeti célkitűzése ugyanis ez volt: olyan szöveget készíteni, ami a vezetők szempontjából problémamentes.

Még egy adalék ehhez, ami nem jelenik meg egyik internetes oldalon sem, legalábbis magyarokon. A "problémamentes szöveg" egy belső célkitűzés, amit az gyülekezetek tagjainak nem mondtak el. Amikor az angol szöveget a nemzeti nyelvekre, például magyarra fordították, akkor adtak egy útmutatót, hogy mi alapján kell összeállítani a kiadásra szánt szöveget. A fordítási munka úgy ment, hogy volt egy program, ami kiírta, hogy milyen megfontolásból szerepel az angol szövegben egy-egy szó. Ennek a közzététele tilos, de ha sikerülne, nagyon sokan meglepődnének. Sok szöveg mögött nincsenek mások, mint szervezeti szempontok.

Ilyen a 14. vers is: a fordítónak (Franznak) nem tűnt elfogadhatónak, hogy Isten ünnepek megtartására való jelként szánja a csillagokat - gondolj bele: a decemberi ünnepek teljesen egyértelműen köthetők a csillagokhoz és ehhez Isten a helyeslését adja? Ez túl sok volt nekik, mivel a karácsonyi ünneplés aránylag friss tanítás volt.

Remélem kielégítő a válaszom :-)

Ha nem, akkor kérdezz nyugodtan.

Persze írhattam volna a szervezeti választ, de normálisan gondolkodó ember arról tudja, hogy nem igaz.

A magyar fordítás szervezeti felügyelői egyébként pozícióhoz kötött volt, nem számított, hogy tud-e az illető fordítani. A technikai részét is zömében angol fordítók végezték. Az egyik személy (akik ismerik tudják, hogy ki az)pedig elég beszédes volt, 2006. novemberében egy zárt körben "tálalt ki". Ott mondta el, amiket leírtam, persze nem csak erről a versről, hanem az egész magyar kiadási procedúráról.

Az Új világ fordítás sajátos Őrtorony szókincsén túl teológiailag teljesen elfogult fordítás. Amikor az ihletett szöveg ellentmond a tanainak, akkor a Társulat a nyelvtant és a szóhasználatot figyelmen kívül hagyva elferdíti a szöveget (pl. a Jézus Isten és a Lélek személy voltáról, a hívők közös reménységéről és a halál utáni tudatos létformáról szóló kijelentéseknél). Az Előszó ígérete ellenére a sok beszúrás nincs zárójelve téve, így a gyanútlan olvasó nem tudhatja, melyik Isten szava, és melyik a Társulaté. A jogos nemzetközi szakmai kritikára a Társulat sosem tudott érdemben felelni. Ezért még a hasonló tanokat valló vallási közösségek sem használják.

Ezt az Őrtorony Társulat azzal a céllal adta ki, hogy Jehova Tanúinak és a velük beszélgető érdeklődőknek egy olyan “Bibliát” adhasson a kezébe, mely alátámasztja saját teológiáját. Legjellemzőbb vonása, hogy a Jézus és a Szentlélek személyéről ismert bibliai képet az egyes szakaszokban átfogalmazza, és ezzel az eredeti üzenetet megmásítja. A szóhasználata is teljes mértékben a Tanúk ‘szaknyelvét’ tükrözi: kegyelem helyett ‘ki nem érdemelt kedvesség’, Isten megismerése helyett ‘az istenről szerezhető pontos ismeret’, az evangélium hirdetése ill. bizonyságtétel helyett ‘tanúskodó- és prédikáló munka’, a kereszt helyett pedig ‘kínoszlop’ szerepel benne stb.

A NWT kritikus részleteit magánszemélyek alig ismert, hibás fordításaival, közismert fordítások közismert „bakijaival”, a szakmailag elfogadott görög nyelvkönyvek szelektív idézgetésével, semmit sem bizonyító „példák” megtévesztő sorával, és olyan liberális katolikus és protestáns szerzők műveivel akarják igazolni, akik a Bibliát nem tekintik Isten megbízható szavának. A nagyszámú és terjedelmes „bizonyíték” természetesen igen meggyőzően hat a nem szakemberre, a Társulat pedig hallgat arról, hogy a hivatkozott nyelvkönyvek írói nyílt levelekben már hangot adtak tiltakozásuknak, hogy az ő műveikre hivatkozva ne hamisítsák meg a Bibliát. A fordítói közül kettőnek volt köze a görög nyelvhez: az egyikük görög származású volt (újgörög!), a másik pedig kb. 2 évig tanulta az ógörögöt.

NÉHÁNY (!) példa:

[link]

[link]