Miért nem volt szabad enni a TUDÁS fájának gyümölcséről?

Eddig senkinek nem sikerült 50% feletti választ adnia, megpróbálom én is, hátha sikerül xD

Szóval. A fa gyümölcse felnyitná az ember szemét, és mivel tudná, hogy mi a jó, és mi a rossz, ezért nem biztos, hogy minden áron a jót cselekedte volna. És ha úgy vesszük, Isten is igazat mondott, meg a kígyó is.

A kígyó ugye azt mondta, hogy ha megeszik, olyanok lesznek, mint az Isten, és tudni fogják mi a jó, és a rossz. Utóbbi így is történt.

Isten meg azt, hogy ha megeszik, meghalnak. És ez is igaz lett, bár Ádám megélt 906 évet LoL

#20

A Biblia nem mond ellent semminek!

Az értelmezés világosan le van vezetne. Nem is lehet másként értelmezni, csak akkor, ha értelmetlenül kiragadod a verset.

#21

A jó és a gonosz tudásának a fája egyszerűen a hűségük próbája volt.

Ezzel olyanok lettek mint Isten és Krisztus, vagyis a saját kezükbe vették az erkölcsi döntéseket jórol és a gonoszról. Csak hogy az ember esetében ez lázadás lett, hiszen a saját önző irányadó mértéküket követték, nem engedelmeskedve a Teremtőjüknek.

Ha ezt nem teszik, hanem alázatosan elfogadják azt, amit Isten nekik adott és az életre minden útmutatást, akkor a megelégedett és boldog örök élet lett volna a jutalmuk.

21-es.

Hallod én nem értem hogy aki tényleg ilyen hasznos is objektiv (nem viccelek) választ ad, az hogyan kaphat ilyen kevés jó értékelést.

Adtam is egy zöldet.

#21

A kígyó, vagyis sátán már a kérdésével is hazudott! Vagyis nem mondott igazat. Nem is ez volt a szándéka.

Sokan azt mondanák, hogy Isten az Ádámnak adott paranccsal megfosztotta őt a szabadságától, hiszen nem tehette azt, amit akart. Ám így összetévesztik a szabad akarat gyakorlását azzal, hogy valakinek joga van eldönteni, hogy mi jó és mi rossz. Ádám és Éva igenis szabadon eldönthette, hogy engedelmeskedik-e Istennek, vagy sem. De egyedül a Teremtőjüknek van teljes mértékben joga meghatározni, hogy mi számít jónak és mi rossznak. Ezt szemléltette „a jó és rossz tudásának” fája az Éden-kertben (1Móz 2:9). El kell ismernünk, hogy nem mindig látjuk, hogy a döntéseink hova vezetnek, és azt sem tudjuk, hogy mindig jó eredményt szülnek-e. Ezért fordul elő gyakran, hogy az emberek hiába hoznak meg egy döntést a legjobb szándékkal, végül szenvedés és tragédia lesz belőle (Péld 14:12). Tehát ne feledjük, hogy az embereknek vannak korlátaik. Isten a parancsával azt akarta megtanítani Ádámnak és Évának, hogy hogyan élvezhetnek igazi szabadságot. Miért mondhatjuk ezt, és hogyan fogadta az első emberpár ezt a parancsot?

Az ősszüleink végül úgy döntöttek, hogy nem engedelmeskednek Istennek. Éva nem tudott ellenállni a kísértésnek, amikor Sátán ezt mondta neki: „felnyílik szemetek, és olyanok lesztek, mint Isten: tudni fogjátok, mi a jó és mi a rossz” (1Móz 3:5). Vajon Ádám és a felesége számára nagyobb szabadságot eredményezett a döntésük? Semmiképp, hisz nem érték el azt, amit Sátán ígért nekik. Nem sok idő kellett, hogy megtapasztalják: ha elvetik Isten irányítását, és a saját fejük után mennek, az katasztrófához vezet (1Móz 3:16–19). Miért van ez így? Egyszerűen azért, mert a Mindenható nem hatalmazta fel az embert arra, hogy meghatározza magának, mi jó és mi rossz.