Melyik lenne durvább?Az hogyha kiderülne, hogy Isten létezik, vagy az, hogy nem.

"Ateisták miért aggódnának?"

Mert nem ismerték Istent és nem követték az utat, esetleg bűnöztek abban a tudatban, hogy úgysincs pokol. Ezért aztán, ha kiderülne, hogy mégis van, az nagy félelemmel töltené el sokukat!

Csak azok az ateisták félnének, akiknek hívő hajlama van, de valahogy mégis ateisták lettek.

Ezen kívül rengeteg ember van, aki hívő, és mégis bűnözik. Általában a maffiavezérek a legnagyobb hívők.

Tehát az ateisták átlagban nem félnének jobban mint ők - még azok sem, akik bűnöztek.

Viszont a legtöbb ateista nem bűnöző, tehát nincs is mitől félnie.

"Ateisták miért aggódnának?"

Nem az ateisták, hanem bizonyos ateisták.

"Miért is aggódjak?

1: Ha ő egy jó isten, akkor megbeszéljük - NEM egy pappal, nem egy könyvvel, hanem ővele - hogy mi a helyzet, merre forduljak arccal.

2: Ha ő egy zsarnok, akkor már amúgy is eldőlt a sorsom, ezen nem változtat semmi, talpnyalni akkor se fogok."

Magadból indulsz ki. Nem tudod elképzelni, hogy van olyan ember, aki szörnyű dolgokat követett el, és nem bánta meg azokat, és történetesen ateista? Szerinted, ha Isten létezik, akkor egy ilyen ember nincs félni valója?

Ha Isten létezik, akkor jóságos. De ebből még nem következik, hogy a szeretete feltétel nélküli. Persze, esetleg téged, aki gondolom ateista vagy, de nem követtél el szörnyűségeket, de Isten kérdőre vonna, ha létezik, azután megbeszélnétek, pap nélkül, könyv nélkül, ahogy te mondtad. De mi van egy pedofil erőszakolóval, aki nem érez megbánást?

"Egy hívőnek viszont a világa omlik össze, ha kiderülne, hogy tuti nincs isten."

Ebben nincs köztünk vita.

"Egy hívőnek viszont a világa omlik össze, ha kiderülne, hogy tuti nincs isten."

Vagy ha nem az övé létezik.

"Mert nem ismerték Istent és nem követték az utat, esetleg bűnöztek abban a tudatban, hogy úgysincs pokol. "

- Miért vagy inkább hogyan követném azt akit nem is ismerek? Majd ha nem egy 1millióféleképpen értelmezhető könyvet add hanem eljön beszélgetni, ismerkedni akkor majd lehet szó követésről.

- Téged csak az tart vissza a bűn elkövetésétől, hogy úgy gondolod az pokolra juttat?

Ezek alapján az lenne a legrosszabb ha kiderülne nincs Isten mert akkor akiket csak a pokoltól való rettegés tartott vissza azok mind elkezdenének bűnözni.

Ateisták esetén amikor arról van szó, hogy jót vagy rosszat tegyünk egyáltalán nem számít, hogy egy vallásban szerepel-e valami túlvilági büntetés érte vagy nem. Ezért nem abban a tudatban, hogy úgysincs pokol. Bármiféle ilyen gondolattól teljesen függetlenül tesz valaki jót vagy rosszat.

- Én a 10. válaszolóval értek egyet a félelem kérdésében. Egyáltalán nem félnék. Amennyiben az az isten jó, hatalmas, tökéletes (logikus), akkor meglehet vele beszélni és a tulajdonságaival nem ellentétes eredményre jutni. Ergo nincs mitől félnem. Ellentétben akkor, ha a létező isten mégsem jóságos akkor azonban a hívők is és mindenki más is pórul fog járni ami ellen meg nem tehetne senki semmit, tehát minek aggódnék miatta.

- A hívők/vallásosok nagy része is lehet pokolra kerül. Nekik is rettegniük kéne sőt nekik talán még inkább mert nem követték sokan rendesen azt az utat amiben hittek és amiről kiderült, hogy részben legalább igaz.

Nyilván vannak ilyen emberek is.

Ezek egy része nyilván félne... és akkor mi van? Utána kitalálna valamit. Vagy azt, amit én, vagy mást.

Tehát kevesen félnének tovább, mert inkább mást csinálnának helyette.

De arról is írtam, hogy sok hívő bűnöző, aztán mégsem fél.

Tehát adott esetben sok ateista is így csinálná.

A lényeg az, hogy meglepően kevesen félnének még egy ilyen helyzetben is.

Ez a félelemmel operálás a vallások sajátja, de egyre kevésbé jön be, ahogy növekszik a tudásunk.

Régen az volt, hogy mindent istenek csinálnak. Azóta kiderült, hogy rengeteg dolog magától is működik, és az ember is tudja irányítani, vagy előre jelezni.

Azért ez elég szépen csökkenti az istenektől való függést ÉS a félelmet is.

14: ezért kellene megismerned!

Milyen alapon tudsz jó döntést hozni valamiről, ha nem ismered?! :)

Másrészt a bűn következménye a büntetés.

Szerintem ez hívőségtől független.

"Magadból indulsz ki. Nem tudod elképzelni, hogy van olyan ember, aki szörnyű dolgokat követett el, és nem bánta meg azokat, és történetesen ateista? Szerinted, ha Isten létezik, akkor egy ilyen ember nincs félni valója?"

Szerintem nincs több mint itt a földön. Sőt talán még kevesebb.

Itt a földön börtönbe zárhatják és élete végéig ott maradhat.

Ha létezik isten akkor megbüntetheti és közben megfelelő kezelésben részesítheti hogy megjavuljon. Például ha valamilyen gyerekkori trauma miatt lett bűnöző akkor a büntetése közben mint a világ legjobb pszichológusánál is jobb pszichológus feltárhatják a problémát és megoldhatják azt. Ahogyan empátiát is tanulhat, stb. A végén a saját érzelmei által önmagának okozott fájdalom is még büntetés lesz a számára.

De végül megjavultan és boldogan fog kijönni az egész folyamatból.

Ugyan ez igaz a pedofil erőszakolóra is. Csak ott még komplexebben az egészet.

Arról nem is beszélve, hogy ha van Isten akkor egy csettintésre eltudja törölni a speciális és rosszra vivő hajlamokat, főleg ha az már születésétől fogva ott volt benne.

A legtöbb ateista szívesen megismerne bármilyen LÉTEZŐ istent (mivel ezzel gyarapodna a tudása, és jobban boldogulna).

A hangsúly a létezésen van. Azt kellene legelsőnek bizonyítani. Amíg az nincs meg, fölösleges bármi mással foglalkozni.

Ráadásul azt tudjuk, hogy a keresztények istene nem létezik, tehát oda valami egészen különleges dolog kellene a bizonyításhoz.

"14: ezért kellene megismerned!

Milyen alapon tudsz jó döntést hozni valamiről, ha nem ismered?! :)"

Te meg ismerted az összes vallás istenét személyesen leültél velük beszélni? Az összes valaha létezett vallást tanulmányoztad objektívan és nagyon részletesen? Mert ha nem akkor te milyen alapon tudsz jó döntést hozni valamiről, ha nem is ismered? Hogyan jelentheted ki, hogy csak egy isten van ha a többit nem ismered?

Vagy legalább a sajátoddal leültél beszélgetni? Nem beszélni. Beszélgetni ahol mind két fél beszél.

Csak mert engem eddig egyik isten sem keresett fel, hogy beszélgessünk már egy jót mert ő szeret engem és örülne, hogy ha közelebb állnánk egymáshoz és nem szeretné, hogy velem rossz történjen és pokolra kerüljek.

Ezért írtam, hogy személyesen akarom megismerni és nem azt, ahogyan egy értelmezhetetlen könyvben szerepel valami.

"Másrészt a bűn következménye a büntetés.

Szerintem ez hívőségtől független."

Nem is írtam, hogy nem kéne megbüntetni a bűnöst. Inkább csak azt, hogy mi számít bűnnek és mi a büntetés az nem mindegy.

19: igen! Megismertem és rájöttem, hogy csak az az Isten van, aki benned is él! :)

Bűn az, amivel a másiknak ártasz, amivel neki kárt, szenvedést okozol, amivel hátráltatod őt a fejlődésben, amivel eltaposod.

Minden, ami jó az felemel!

Minden, ami rossz, az szétszakít, elválaszt, leépít.