Miért írják azt az interneten, hogy a húsvét pogány ünnep volt? Miért szokás szinte válogatás nélkül minden keresztény ünnepre ráfogni ezt?

Mégis miért állítják a húsvétról, hogy pogány ünnep?

Az angol Easter név, melyet sok országban használnak, nem található meg a Bibliában. A Medieval Holidays and Festivals című könyv elmondja, hogy „ezt az ünnepet a hajnal és a tavasz pogány istennőjéről, Eostréről nevezték el”. Ki volt ez az istennő? „A legenda szerint Eostre volt az, aki megnyitotta Valhalla kapuit, hogy fogadja Baldrt, akit Fehér Istennek neveztek a tisztasága miatt, valamint Napistennek, mert az ő homloka fényt adott az emberiségnek” — adja meg a feleletet a The American Book of Days című könyv. Hozzáteszi: „Nem kétséges, hogy korai napjaiban az egyház felvette a régi pogány szokásokat, és keresztény jelentéstartalmat adott nekik. Mivel Eostre ünnepe az élet tavaszi megújulásának az ünnepe volt, könnyű volt Jézus halálból való feltámadásának az ünnepévé alakítani, akinek az evangéliumát prédikálták.”

A pogány hagyományok felvétele magyarázatot ad arra, honnan származnak néhány országban a húsvéti szokások, mint például a húsvéti tojás, a húsvéti nyúl és a kereszt alakban behasított nagypénteki kalács. A nagypénteki kalácssütés szokásával kapcsolatban, amikor a kalács „fénylő, barna tetejét megjelölik egy . . . kereszttel”, az Easter and Its Customs című könyv kijelenti: „A kereszt pogány szimbólum volt már jóval azelőtt, hogy örök érvényű jelentőséget kapott volna az első nagypénteki eseményektől kezdve, s a kenyeret meg a süteményeket néha ezzel jelölték a keresztény kor előtt.”

Az Írásokban sehol sem találunk utalást ezekre a szokásokra, s nincs is rá bizonyíték, hogy Jézus korai tanítványai hittek volna bennük. Péter apostol valójában azt mondja nekünk, hogy ’a tiszta, hamisítatlan tej után vágyakozzunk, hogy azon növekedjünk’ (1Péter 2:2). Miért vettek fel hát a kereszténység egyházai ilyen nyilvánvaló pogány szimbólumokat a hitükbe és szokásaikba?

A Curiosities of Popular Customs című könyv erre így felel: „az volt a korai egyház állandó politikája, hogy keresztény jelentéstartalommal lássák el az olyan fennmaradt pogány ceremóniákat, amelyeket nem lehetett gyökerestül kiirtani. A húsvét esetében különösen könnyű volt az áttérés. A valódi nap felkelése, és a természetnek a téli halálából való felébredése miatt érzett öröm az igazságosság Napjának felkelése, Krisztusnak a sírból való feltámadása miatti örömmé változott. Néhány pogány szertartást, mely a május 1. körüli napokra esett, szintén megváltoztattak, hogy összhangba hozzák a húsvét ünnepével.” Ahelyett hogy elkerülték volna a népszerű pogány szokásokat és mágikus rítusokat, a vallásvezetők elnézték, sőt „keresztény jelentéstartalmat” adtak nekik.

De talán azon csodálkozol: „Mi ebben az ártalmas?” Néhányan úgy vélik, semmi. „Ha más kultúrájú emberekhez jut el egy vallás, mint amilyen például a kereszténység is, akkor az felvesz és »megszentel« néhányat a népszokások közül, amelyek korábbi vallásokból származnak” — mondta Alan W. Watts, egy episzkopális lelkész az Easter—Its Story and Meaning című könyvében. „A kereszténység kiválasztja és beleszövi a liturgiájába azokat a népi szertartásokat, amelyek látszólag ugyanazokat az örök érvényű alapelveket juttatják kifejezésre, mint amilyeneket az egyház tanít.” Sokaknak már önmagában az is elegendő ok arra, hogy elfogadják ezeket a szertartásokat, hogy az egyházuk megszentelte, és szentnek tartja.

A húsvét ünnepe nem a Biblián alapul. Ha utánanézünk az eredetének, láthatjuk, hogy a húsvéti hagyományok ősi termékenységi rítusokból erednek. Érdemes megvizsgálni az alábbi tényeket:

Nyúl: „A mezei nyúl. . . a termékenységnek és az élet ciklikus megújulásának a jelképe” (Britannica Hungarica, 9. kötet, 176. oldal).

Tojás: A húsvéti tojás „az egyházi szimbolika szerint a feltámadó Krisztus jelképe, de a rítusokban betöltött szerepét tekintve egyértelműen termékenységi szimbólum” (Magyar Nagylexikon, 9. kötet, 709. oldal). „A tojás díszítését és kultikus felhasználását. . . nem a kereszténység kezdeményezte; az egyház egy korábbi gyakorlat kereszténnyé tételére törekedett” (Magyar néprajzi lexikon).

Locsolás: A locsolás szokása „ered[etileg] – bizonyos, Jézus feltámadásával kapcsolatos vallásos magyarázatok ellenére – profán, mágikus termékenységvarázsló rítus” (Magyar Nagylexikon, 9. kötet, 708. oldal).

Új ruha húsvétra: „Illetlenségnek tartották, ezért balszerencsét jelentett, ha valaki nem új ruhában köszöntötte a tavasz skandináv istennőjét, Eastrét” (The Giant Book of Superstition).

Hajnali mise: Ez megfelel az ősi napimádók rítusainak, amelyeket „a tavaszi napéjegyenlőség idején tartottak, hogy üdvözöljék a napot és hatalmas erejét, amely új életet ad minden növekvő dolognak” (Celebrations—The Complete Book of American Holiday).

Különböző forrásművek így összegzik a húsvét eredetét: „A keresztény ünnep köré népszokások is szövődtek. Ezek közül sok az ősi európai és közel-keleti pogány tavaszünnepek szertartásaiból és jelképrendszeréből ered, csak később hozták kapcsolatba a feltámadás gondolatával” (Britannica Hungarica, 9. kötet, 176. oldal).

„A húsvét ünnepében a tavaszünnep és a pogány meghaló és feltámadó istenek ünnepeinek szokásai keverednek” (Magyar Nagylexikon, 9. kötet, 707. oldal).

Kedves Kérdező!

"Az eredeti szimbóluma a bárány volt: már ősidők óta létezik a pészah a zsidó vallásban, már a vaskori jahvizmus ünnepelte, akkor, amikor az izraeliták még csak le sem telepedtek."

Nem létezhetett a pészah, mert Isten nem adta utasításként ezelőtt:

2Móz 12:2 Ez a hónap legyen nektek a hónapok elseje; első legyen ez nektek az esztendő hónapjai között.

2Móz 12:3 Szóljatok Izrael egész gyülekezetének, mondván: E hónak tizedikén mindenki vegyen magának egy bárányt az atyáknak háza szerint, házanként egy bárányt.

2Móz 12:6 És legyen nálatok őrizet alatt e hónap tizennegyedik napjáig, és ölje meg Izrael községének egész gyülekezete estennen.

2Móz 12:7 És vegyenek a vérből, és azokban a házakban, ahol azt megeszik, hintsenek a két ajtófélre és a szemöldökfára.

Tehát ekkor adta Mózesnek utasításba és vele együtt a zsidó népnek. Előtte, ez kizárt hogy létezett volna.

Semmi köze a keresztény Húsvétnak a Pészah-hoz!

Én nem azt említettem, hogy Germán eredetű, hanem hogy Tammúz halálának az emléke a Húsvét.Véletlenül sem stimmel a dátum sem, mert nem is stimmelhet, mert Isten megadta, hogy az a hónap legyen nekik az első, és onnan számoljanak 14 napot. Ennek állandónak kellene lennie..De a Gregorián naptár szerint sosem állandó napra esik.Mert a Nap szerint számolják és nem a Hold szerint. A Pészah jelentése ez:

H6453 ‫פֶּסַח‬ (pesaḥ)

1) szó szerint: átsiklás, átugrás, vmin átlépés (kb. „menjünk tovább!”, „lapozzunk!”)

A kifejezés a pusztító angyal magatartására vonatkozik: miközben sorról sorra járta a házakat, ahol meglátta a vért az ajtófélfán, azon a házon „át kellett ugrania”, mivel oda nem volt jogosultsága bemenni és gyilkolni.

Ejtsd: peszah.

Tehát, eredetileg nem Húsvétot jelent, hanem átugrást. A Húsvét ezért pogány eredetű, teljes mértékben. A Megváltó is az utolsó vacsorán ezt ülték meg, a kivonulás előtti éjszakán történt vacsorát.Tehát ők is ugyanakkor ették meg közösen a bárányt.

A Húsvét a római kereszténység terméke, amit a pogány, Babilonból eredő szokásból vett át. A Bibliában nincs korábban erről szóló utalás.Minden ünneo a Karácsony, Pünkösd, Húsvét, pogány eredetűek, csak igaznak vannak bemutatva.De rejtett módon teljesen más dologról szól, mint ahogyan hirdetik a kereszténységben.

A másik dolog, hogy "zsidó vallás" vannak zsidó vallások, pl Kabbala. Hiába zsidók gyakorolják, attól még nem igaz.Ha valamit úgy hívnak, hogy vallás, már eleve csak rossz és igazságtalan lehet.Istennek nincs vallása.A Pészah, nem létezett azelőtt, mint ahogy írva van, amikor Isten utasította Mózes. Átugrást jelent.Egyértelműen le van írva, hogy mire értendő az átugrás.

Kérdező!

Nem vagyok Jehovista!

Egyik vallási felekezethez sem tartozom, sőt még kereszténységhez sem!

[link]

Hallgasd meg ezt, és megérted miről írtam és miért!

#37

Na igen, az ilyen szellemileg roncsok és lelkileg megátalkodottak nagy nyomorúságot hoznak az egész világra, mint a másfél pipás és bandája :(