Miért írják azt az interneten, hogy a húsvét pogány ünnep volt? Miért szokás szinte válogatás nélkül minden keresztény ünnepre ráfogni ezt?
A húsvétról fontos tudni, hogy rettenetesen régi ünnep, és a keresztények már nagyjából 2000 éve ünneplik. Ez volt az első olyan keresztény ünnep, amit nem heti, hanem évi ciklusban tartottak, értelemszerűen a nagypéntekkel együtt kezdték el ünnepelni. A pláne az, hogy ilyen régen még nemhogy a germán népekkel nem találkozott a kereszténység, még a Római Birodalomban sem volt elfogadott vallás, és igazából ekkor még csak a Földközi-tenger partvidékén, illetve a két tenger közötti részen terjedt el a kereszténység. A keresztények első ünnepe a vasárnap volt, amit hétről hétre tartottak meg, és közvetlen ezt követte kronológiai sorrendben a húsvét és a nagypéntek. Sokkal régebbi ünnep, mint a karácsony, sőt, a vízkereszt is elmarad korban a húsvéthoz képest. Jézus passiójában az utolsó vacsora egy pészah előesti vacsora, amit héberül szédernek neveznek. A rá következő napon feszítették keresztre, majd annak harmadnapjára támadt fel. Tehát az egész eseménysorozat pészah alatt történt (nyolc napig tart, ahogy amúgy a húsvét is). Ez az egyiptomi kivonulás ünnepe, ami a legnagyobb zsidó ünnep, mivel az Örökkévaló legnagyobb csodája, amit Izráéllel tett, az a megszabadítás volt. Ez amúgy nem újdonság: rengeteg ószövetségi/zsidó ünnepnek van keresztény/újszövetségi "utóda". Maga a bárány egyébként már a pészah alatt is fontos volt: egyrészt áldozó ünnep volt, másrészt az Egyiptomot érő csapások elkerülésére való emlékezés (egy bárány vérével kellett bekenni az ajtók tetejét, majd meg kellett enni a bárányt, és ezáltal elkerülte őket Isten pusztító angyala, Isten mérge). A keresztények a zsidó ünnephez viszonyítva ünnepelték a húsvétot nagyon sokáig, azonban az antijudaizmus hatására ez nem tűnt túl praktikusnak, ezért kikerülték a számításban a "pészah" szó használatát. Ez még mindig sokkal hamarabb történt, minthogy bármennyire is érintkeztek volna a germánokkal. Egy szó etimológiája tulajdonképpen lényegtelen ebből a szempontból nézve: Norvégia viszonylag későn vette fel a kereszténységet, viszont amikor felvette, akkor nagy fejtörést okozott a királynak, hogy milyen szóval illesse a karácsonyt. Voltak akik azt javasolták, hogy nevezze el valami új szóval az új ünnepet, azonban volt egy pogány ünnepük is nagyságrendileg ezen időszakban (volt ahol dec. 21-én, máshol még korábban decemberben, megint máshoz január elején), a yule, ami már nagyon erőteljesen élt a köznyelvben, mint szó. Így hát elhatározta, hogy a régi ünnep nevével fogják illetni az új ünnepet is, azonban a tartalom, a dátum és a hozzá kötődő hagyományok teljesen eltérőek lesznek (egy szokás maradt fenn a régi ünnepből, aminek a mai napig hagyománya van Norvégiában, ez pedig a karácsonyi/yulei sörivászat XD). A húsvét neve egyébként a norvégban is Påske a legtöbb újlatin nyelvhez hasonlóan. Oroszul a szó görög eredetű.
Persze van olyan szimbólum, ami pogány eredetű lehet, a nyúl, azonban ez csak nagyon későn került hozzá, másrészről más hagyományok szerint a Hasel szó egyszerűsödött alakjából származik. A tojás, mint húsvéti szimbólum már korán jelen volt a mezopotámiai keresztényeknél, feltehetőleg a perzsa zoroasztrianizmus, egy másik monoteista és dualista hatására, akik novrúz alkalmából írtak tojásokat.
Egyedül a karácsonynál lehetett nagyobb szerepe egy pogány ünnepnek, a sol invictusnak abban, hogy végül a dátumok tengeréből ezt a javaslatot tette egyetemessé Nagy Konstantin, de ahogy említettem, nem innentől kezdve ünnepelték a keresztények a karácsonyt, és dec. 25-én sem ezzel kezdődött az ünnep története (már Iréneusz és Hippolütosz is ekkor ünnepelt). Kezdetben nem volt a születésnek túl nagy szerepe, ezért egy összetett ünnepen, vízkeresztkor ünnepelte mindenki, majd később ez változott, szerettek volna egy külön dátumot a születés ünnepének is, viszont közösségenként eltérő dátumokon ünnepeltek (pl.: márc. 25., máj. 20., jan. 06., megint mások ősszel, megint mások pedig decemberben), mivel mindenki máshogy számolt. Azonban Nagy Konstantin ebből a kavalkádból emelt ki egyet, és azt tette egyetemessé. De ez mindegy is, mivel nem ez a téma.
Mégis miért állítják a húsvétról, hogy pogány ünnep? Miért lett divat gyakorlatilag minden keresztény ünnepre rásütni?
Egy egyszerű Wikipédia alapján is idiótaság az állítás.
Logikus-logikus. A keresztények átvettek a germánoktól egy olyan ünnepet, aminek teljesen eltérő, mozgó dátuma van, akkor, amikor még csak nem is találkoztak velük. Nem valószínűbb egyáltalán, hogy kb. 2000 évvel ezelőtt a zsidóktól vették át az ünnepet, mivel közülük származtak ők is. A húsvét nagyon sokáig a pészah dátumához igazodott, azonban később az antijudaizmus miatt kivették a számítás metódusából. A dátum azonban manapság is a zsidó naptár mozgásához igazodik (niszán hónap).
#20.
Igen, perzsa hagyomány volt. A kereszténységre hatalmas hatást gyakorolt a zoroasztrianizmus dualista világképe, nem meglepő módon. És egyébként a judaizmusra is. (Amúgy látszik, hogy nem olvastad el a fenti leírását a kérdésnek...)
A zoroasztrianizmus bár nem ábrahámi vallás, de szigorúan monoteista, egyedül "Ahura Mazdát" imádják, aki azonosítható az ábrahámi vallások Istenével. Ahura Mazda ellenfele Angra Manju, aki a Sátánnal azonosítható.
Semmi köze a pogánysághoz, illetve a politeizmushoz
válasza:"A keresztények átvettek a germánoktól egy olyan ünnepet,"
Nem, nem vették át. A saját ünnepüket húzták rá a korábbi pogány termékenységünnepre, hogy kiszorítsák azt. A pogány ünnepkör szimbolizmusát beépítették a sajátjukba (ahogy azt az előbb te is bizonyítottad a húsvéti tojásos linkkel), és így alakult hogy egy elviekben keresztény ünnepnek a mai napig része rengeteg olyan hagyomány, aminek a kereszténységhez nem sok köze van.
#20.
A noruz, vagy novruz ünnepét egyébként a szinkretista bahá'í hit mai napig éves ciklusban ünnepli.
Ez az újév ünnepe a zoroasztrianizmusban és perzsa kultúrában.
#23.
Mutass egy a húsvéttal azonos dátumon lévő pogány ünnepet, ha már "ráhúzták"!
Határozottan ki merem jelenteni, hogy nem tudsz.
A zoroasztrianizmusnak nagyjából semmi köze nincs a politeizmushoz, max. a monolátriához/polilátriához, ahogy a korai izraelita vallásnak is.
Ahogy említettem az egyháznak semmi köze nem volt a nyuszihoz, meg ezekhez a szokásokhoz. Több mint másfél évezreden keresztül egyáltalán nem kapcsolódott a nyuszi a húsvéthoz. Az emberek, illetve a népi hiedelemvilág csatolta hozzá a korábbi szokásokat.
válasza:Ami a tojást illeti eredetét tekintve: legjobb tudomásom szerint a tojás része a széder tálnak is, a hagyományos zsidó húsvéti ételnek, a sült bárányhússal, a tormával és a sós vízzel együtt (amik mindegyike szimbólikus étel, mint a torma keserűsége a rabszolgaság keserűségét, a sós víz a könnyeket szimbolizálja).
A sonka valóban nem zsidó-őskeresztény eredetű valószínűleg.
#3.
A tojás spec. a perzsa újévhez kötődik, semmi köze a termékenységhez.
A nyuszi sokkal később kerül egyáltalán említésre:
#26.
Igen, a zsidók, illetve a zsidóktól származó őskeresztények nem nagyon ettek disznóhúst. Előbbiek számára vallási tilalom volt, utóbbiak továbbra is tartották a mózesi törvényeket annak ellenére, hogy rájuk már kevésbé vonatkoztak ezen szabályozások, másrészt praktikus is volt, mivel a Közel-Keleten nem éppen egy életbiztosítás a romlandó disznóhús.
Később feltehetőleg a báránylakoma helyére került, illetve a nagyböjt utáni lakomázás miatt is előtérbe kerülhetett.
Ja, persze. A valláselleneseknek könnyebb ezt mondani, mint beismerni, hogy ők is a keresztény kultúrkörhöz tartoznak, és vallási eredetű ünnepeket tartanak.
Amivel amúgy nem is lenne probléma, feltéve, ha beismernék.
Azokat a valláselleneseket tisztelem, akik úgy gyűlölik a kereszténységet, hogy nem ünnepelnek akkor húsvétot, pünkösdöt stb. sem, és a karácsonyt is világi módon, vallási szimbólumok nélkül ünneplik. Kicsit nevetséges azt támadni, amit aztán este tisztára nyalunk, és mindezt tárgyi tévedésekkel leplezzük. Kicsit nevetséges a tudományok nevében arrogánsan viszonyulni a vallásokhoz, úgy, hogy közben mi sem rendelkezünk elegendő ismeretekkel a vallástudomány, történettudomány, néprajz, antropológia stb. területein. Van egy következetesen antiteista távoli ismerősöm, aki bibliakritikával foglalkozik, illetve következetesen meg van győződve a Biblia történetiségének valótlanságáról. Bár a világnézetünk, illetve a bibliatudományon belüli elképzeléseink radikálisan különböznek, őt maximálisan tisztelni tudom, mert tényleg tudományosan foglalkozik a vallások kritikájával, és nem is akarja belemagyarázni semmibe sem, hogy márpedig teljesen vallástalan, vagy éppen "a keresztények lopták", amiről nyilvánvaló, hogy nem így van.
Van egy szintén távolabbi ateista ismerősöm, aki bár elhatárolódik minden vallástól, kimondottan tiszteli a vallásokat azért, mert lefektettek olyan dolgokat, amelyek még az ő életét is befolyásolják. Olvasta egyébként a Bibliát, a Koránt, és más vallással kapcsolatos művekkel is foglalkozott. Annak ellenére, hogy ateista érdeklődik a teológia iránt, annak ellenére, hogy ő személyesen nem hisz benne, sőt, ha a saját világnézetéről van szó, akkor az így szerzett ismeretit még fel is tudja használni a későbbiekben például egy hitvita alkalmával. Őt is maximálisan tisztelni tudom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!