Miért írják azt az interneten, hogy a húsvét pogány ünnep volt? Miért szokás szinte válogatás nélkül minden keresztény ünnepre ráfogni ezt?
A húsvétról fontos tudni, hogy rettenetesen régi ünnep, és a keresztények már nagyjából 2000 éve ünneplik. Ez volt az első olyan keresztény ünnep, amit nem heti, hanem évi ciklusban tartottak, értelemszerűen a nagypéntekkel együtt kezdték el ünnepelni. A pláne az, hogy ilyen régen még nemhogy a germán népekkel nem találkozott a kereszténység, még a Római Birodalomban sem volt elfogadott vallás, és igazából ekkor még csak a Földközi-tenger partvidékén, illetve a két tenger közötti részen terjedt el a kereszténység. A keresztények első ünnepe a vasárnap volt, amit hétről hétre tartottak meg, és közvetlen ezt követte kronológiai sorrendben a húsvét és a nagypéntek. Sokkal régebbi ünnep, mint a karácsony, sőt, a vízkereszt is elmarad korban a húsvéthoz képest. Jézus passiójában az utolsó vacsora egy pészah előesti vacsora, amit héberül szédernek neveznek. A rá következő napon feszítették keresztre, majd annak harmadnapjára támadt fel. Tehát az egész eseménysorozat pészah alatt történt (nyolc napig tart, ahogy amúgy a húsvét is). Ez az egyiptomi kivonulás ünnepe, ami a legnagyobb zsidó ünnep, mivel az Örökkévaló legnagyobb csodája, amit Izráéllel tett, az a megszabadítás volt. Ez amúgy nem újdonság: rengeteg ószövetségi/zsidó ünnepnek van keresztény/újszövetségi "utóda". Maga a bárány egyébként már a pészah alatt is fontos volt: egyrészt áldozó ünnep volt, másrészt az Egyiptomot érő csapások elkerülésére való emlékezés (egy bárány vérével kellett bekenni az ajtók tetejét, majd meg kellett enni a bárányt, és ezáltal elkerülte őket Isten pusztító angyala, Isten mérge). A keresztények a zsidó ünnephez viszonyítva ünnepelték a húsvétot nagyon sokáig, azonban az antijudaizmus hatására ez nem tűnt túl praktikusnak, ezért kikerülték a számításban a "pészah" szó használatát. Ez még mindig sokkal hamarabb történt, minthogy bármennyire is érintkeztek volna a germánokkal. Egy szó etimológiája tulajdonképpen lényegtelen ebből a szempontból nézve: Norvégia viszonylag későn vette fel a kereszténységet, viszont amikor felvette, akkor nagy fejtörést okozott a királynak, hogy milyen szóval illesse a karácsonyt. Voltak akik azt javasolták, hogy nevezze el valami új szóval az új ünnepet, azonban volt egy pogány ünnepük is nagyságrendileg ezen időszakban (volt ahol dec. 21-én, máshol még korábban decemberben, megint máshoz január elején), a yule, ami már nagyon erőteljesen élt a köznyelvben, mint szó. Így hát elhatározta, hogy a régi ünnep nevével fogják illetni az új ünnepet is, azonban a tartalom, a dátum és a hozzá kötődő hagyományok teljesen eltérőek lesznek (egy szokás maradt fenn a régi ünnepből, aminek a mai napig hagyománya van Norvégiában, ez pedig a karácsonyi/yulei sörivászat XD). A húsvét neve egyébként a norvégban is Påske a legtöbb újlatin nyelvhez hasonlóan. Oroszul a szó görög eredetű.
Persze van olyan szimbólum, ami pogány eredetű lehet, a nyúl, azonban ez csak nagyon későn került hozzá, másrészről más hagyományok szerint a Hasel szó egyszerűsödött alakjából származik. A tojás, mint húsvéti szimbólum már korán jelen volt a mezopotámiai keresztényeknél, feltehetőleg a perzsa zoroasztrianizmus, egy másik monoteista és dualista hatására, akik novrúz alkalmából írtak tojásokat.
Egyedül a karácsonynál lehetett nagyobb szerepe egy pogány ünnepnek, a sol invictusnak abban, hogy végül a dátumok tengeréből ezt a javaslatot tette egyetemessé Nagy Konstantin, de ahogy említettem, nem innentől kezdve ünnepelték a keresztények a karácsonyt, és dec. 25-én sem ezzel kezdődött az ünnep története (már Iréneusz és Hippolütosz is ekkor ünnepelt). Kezdetben nem volt a születésnek túl nagy szerepe, ezért egy összetett ünnepen, vízkeresztkor ünnepelte mindenki, majd később ez változott, szerettek volna egy külön dátumot a születés ünnepének is, viszont közösségenként eltérő dátumokon ünnepeltek (pl.: márc. 25., máj. 20., jan. 06., megint mások ősszel, megint mások pedig decemberben), mivel mindenki máshogy számolt. Azonban Nagy Konstantin ebből a kavalkádból emelt ki egyet, és azt tette egyetemessé. De ez mindegy is, mivel nem ez a téma.
Mégis miért állítják a húsvétról, hogy pogány ünnep? Miért lett divat gyakorlatilag minden keresztény ünnepre rásütni?
#2.
Hogy húzták volna pogány ünnepre?
Zsidó eredetű ünnep, ahogy mondtam. Még a keresztényüldözés alatt is ünnepelték, amikor egyáltalán nem volt cél a pogányok megtérítése. A pészah utóda. Az ostara nevű ünnep márc. 21-én van, míg a húsvét mozgó ünnep, és a zsidó naptárhoz van viszonyítva.
Eredetileg a bárány volt a jelképe, ahogyan említettem. A nyúlnak semmi köze hozzá. A tojás feltehetőleg zoroasztriánus hatással került bele a szokásokba, először mezopotámiai keresztények körében.
#3.
A nyúlnak ismétlem semmi köze nem volt a húsvéthoz majdnem 1800 éven át.
A locsolkodás csak Magyarországon, illetve a környéken szokás.
#10.
Ahogy említettem nagyon sokáig megvolt a húsvét nyuszi nélkül.
Az eredeti szimbóluma a bárány volt: már ősidők óta létezik a pészah a zsidó vallásban, már a vaskori jahvizmus ünnepelte, akkor, amikor az izraeliták még csak le sem telepedtek.
Kronológiailag idiótaság germán eredetű ünnepnek mondani, úgy, hogy nemhogy a germánok megtérítése nem kezdődött el a Közel-Keleten (khm... eléggé röhejes), sőt, a rómaiak megtérítése sem volt még cél, először zsidókeresztények körében kezdődött.
válasza:Amúgy keresztény templomban látott már valaki nyuszikát húsvéti szimbólumként?
Mutasson nekem valaki egy hiteles forrást, komoly néprajz kutatótól, történésztől, aki azt állítja, hogy a korai keresztények a húsvétot a germánoktól vették át!
Sokkal hamarabb ünnepelték minden ünnepnél.
válasza:#13
A saját linked is pont azt mutatja be, hogy a tojás, mint a tavaszi termékenységi ünnep szimbóluma messze megelőzte a kereszténységet. Így kell öngólt lőni, és saját magad megcáfolni egy vitában.
#17.
Már korábban is jelen volt a kereszténység szimbolikájában, ahogy írják Mezopotámiában (és Egyiptomban):
"Eggs in Christianity carry a Trinitarian symbolism as shell, yolk, and albumen are three parts of one egg.[16] According to many sources, the Christian custom of Easter eggs was adopted from Persian tradition into the early Christians of Mesopotamia, who stained them with red colouring "in memory of the blood of Christ, shed at His crucifixion".[7][17][6][8][9] The Christian Church officially adopted the custom, regarding the eggs as a symbol of the resurrection of Jesus, with the Roman Ritual, the first edition of which was published in 1610 but which has texts of much older date, containing among the Easter Blessings of Food, one for eggs, along with those for lamb, bread, and new produce.[8][9]
Lord, let the grace of your blessing + come upon these eggs, that they be healthful food for your faithful who eat them in thanksgiving for the resurrection of our Lord Jesus Christ, who lives and reigns with you forever and ever.
Sociology professor Kenneth Thompson discusses the spread of the Easter egg throughout Christendom, writing that "use of eggs at Easter seems to have come from Persia into the Greek Christian Churches of Mesopotamia, thence to Russia and Siberia through the medium of Orthodox Christianity. From the Greek Church the custom was adopted by either the Roman Catholics or the Protestants and then spread through Europe."[7] Both Thompson, as well as British orientalist Thomas Hyde state that in addition to dyeing the eggs red, the early Christians of Mesopotamia also stained Easter eggs green and yellow.[6][7]
Peter Gainsford maintains that the association between eggs and Easter most likely arose in western Europe during the Middle Ages as a result of the fact that Catholic Christians were prohibited from eating eggs during Lent, but were allowed to eat them when Easter arrived.[10][11]"
válasza:"Már korábban is jelen volt a kereszténység szimbolikájában"
És azt, micsoda véletlen, már kihagytad hogy ez egy perzsa hagyomány volt, amit átvettek tőlük a keresztények, majd ráerőszakolták a saját szimbolikájukat (a pirosra festést, Krisztus vérének tulajdonítva).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!