Elismerik Clinton Richard Dawkins munkásságát a vallások terén? Igaza van?

29. vagyok.

Nem képviselsz te senkit. Kérlek ezt hagyd abba, mert kimondottan lejáratod a vallásos embereket. Mindenkit kérnék, hogy ne azonosítsa a kérdezővel a semelyik hit gyülekezetét!

„Elismerik Clinton Richard Dawkins munkásságát a vallások terén?”

Elismerik kik? A vallások természetével, filozófiával, vagy pszichológiával behatóan foglalkozó tudósok túlnyomó többsége nem tekinti Dawkins populáris műveiben megfogalmazottakat bármennyire is mérvadónak, mivel az akadémiai értelemben egy kontármunka (bocs).

Ettől még sokaknak meggyőző, főleg az észak-amerikai neoprotestáns kisegyházak érvrendszerének fényében, mert ahhoz képest valóban értelmesebb. Persze, ha valaminek a legprimitívebb változatához mérünk egy másik dolgot, annál nem nehéz jobbnak lenni.

"mert kimondottan lejáratod a vallásos embereket. "

De az a célja.

Nem tudom, mire gondolsz, hogy a "vallasok teren" igaza van?

O ateista es materialista.

Igazabol termeszettudosnak sem tudos, a hazityuk kapirgalasi szokasairol vegzett etologiai kuatatomunkat.

Charles Simonyi, egy milliomos finanszirozott neki egy privat egyetemi szeket az Oxfordi egyetemen, "Professor For Public Understanding Of Science", vagyis termeszettudomanyi ismeretterjesztessel bizta meg. Eredetileg az ilyen sarlatan, holisztikus alternativ gyogyaszatok ellen kellett fellepnie, pl. asvanyokkal gyogyitas, atoklevetel, homeopatia, akupunktura, ilyesmi. (Mivel pl. Karoly akkori Wales-i herceg propagalta egyetemi korokben a holisztikus gyogyitasi dolgokat, sajat befolyasat bevetve, es ennek ellensulyozasara torekedett Simonyi.)

Dawkins sajat bevallasa szerint az ateizmus ennek egy mellekaga volt, amit szemely szerint meg szeretett volna irni, de mivel elsosorban az amerikai piacra ir, az amerikai ugynoke sokaig lebeszelte. Ifjabb Bush elnokke valasztasa es a szeptember 11-i muszlim tamadasok utan, az ugynok ugy talalta, most mar lenne ennek piaca. (Mivel Bush eleg bugyutan vallasos, Putyinrol pl. azt mondta, latta benne az angyal tekintetet, mivel egy 10 centis keresztet hord a nyakaban stb. Tehat az amerikai demokrata szavazok akkor szivesen megvettek egy popularis vallaskritikus konyvet.) Dawkins ezen kivul sokaig nagyon jol prezentalhato, kifejezetten jo megjelenesu, angol uriember akcentussal beszelo eloado volt, ami az amerikaiak szamara kulonosen hatasos.

Amerikan keresztul igy az Isteni teveszme c. konyve robbant nagyot, es hirtelen az ateistak modern szoszolojava valt.

Inkabb ujsagironak es konyvironak neveznem, mint tudosnak, hiszen evtizedek ota ebbol el.

Tehat semmilyen tudomanyos munkajat nem ismeri el senki, szerintem. (Kiveve a hazityuk kapirgalasat, termeszetesen.)

Legnagyobb kritikat az angolszasz vilagban a termeszettudosokon kivul azoktol kapja, akik a vallasokhoz, pszichologiahoz, filozofiahoz ertenek. Dawkins ezekhez nem ert, a konyv cime is, miszerint a vallasossag teveszme lenne, szakmai hiba. A teveszme egy pszichiatriai diagnozis, es a szakemberek gyorsan cafoljak.

Tehat szakmai szempontbol nem ertelmezheto vallaskritikakent a konyve, sem a munkassaga.

Titus Pullonak teljesen igaza van: ha jobban megnezed, az amerikai fundamentalista neoprotestansokra vonatkozik sok kritikaja, pl. az evolucio-tagadas (ami visszatero temaja Dawkinsnak) az europai tortenelmi egyhazakra nem jellemzo. Az angol anglikan egyhazra (Church of England), amelybe eredetileg Dawkins-t kereszteltek, szinten nem vonatkoznak az ilyen kritikak. Amerikaban viszont altalanos iskolatol egyetemig vannak neoprotestans iskolak, ahol evoluciotagadast tanitanak, es szelsosegesen ertelmezik a Bibliat. Itt valoban nem tanitjak meg a gyerekeket kritikusan gondolkodni a vallassal kapcsolatban, es a termeszettudomanyos tananyagban borzaszto hianyossagok vannak (az USA egyes teruletein ez nagyobb gond, mint mashol).

Vallasos munkassaga tehat nincs, az un. uj ateizmus kepviseloje lett / volt.

Dawkins nagy erdeme az, hogy nagyon jol es meggyozoen ir, pl. a termeszettudomany szepsegerol. Ha valaki ateista, vagy az ateizmus fele huz, de meg nem talalta meg az erveket hozza, vagy nem volt a kezeben modern ember szamara irodott megfogalmazasa ezeknek a nezeteknek, nagyon hasznosnak talalja a konyvet. Masik erenye Dawkinsnak, hogy a sajat nezeteit felul tudja irni, es ha valamit sokan ertelmesen kritizalnak, azt kesobb visszavonja vagy atfogalmazza. Ugyanigy elismeresre melto, hogy mindig kifejti a sajat vilagnezetet, miszerint materialista, es azt is, hogy ez egy vilagnezet, amelyre szinten nincs bizonyitek, csak ezt elegansabbnak, tisztabbnak es igazabbnak erzi. Es hogy neki az a baja az istenhittel, hogy bonyolitja a dolgokat, amire pedig nincs szukseg. Sok magyarazata okos es szellemes, konnyen ertheto es konnyen megragad.

A problema az, hogy sok olvasoja tudomanyos igennyel irodott konyvnek ertelmezi, amit csinal (mivel szeretik "oxfordi biologia professzorkent" prezentalni - ezert is irtam le a hatteret reszletesen). A masik, hogy ahogy multak az evek, egyre jobban radikalizalodott (hiszen egyre nagyobbakat kell mondani ahhoz, hogy ujat tudjon mondani egy "1 ev-1 konyv" szerzo) Pl. nyiltan szolitotta fel az ateistakat, hogy gunyoljak ki, nevessek ki a hivoket, es ne tiszteljek oket. Vannak, akik kovettek ebben, de ezzel nagyon sok stabil, onalloan gondolkodo ateistat elidegenitett Nagy-Britanniaban. Termeszettudomanyhoz nem erto amatorok kezdtek 5 eves ovodasok szintjen provokalni es "vitazni", magukat tudomanyhoz ertokent eloadni, foleg az interneten, es ez neha mar verbalis zaklatasokhoz vezetett. Ha megnezed a korabbi ateistakat, pl. Sartre irasait, nem talalsz benne ilyet. Egyszeruen eloadja es filozofiai szempontbol ervel az ateizmus mellett. Meggyozodessel, de megemlitve annak hatranyait is.

Szerintem az a baj, hogy Dawkins pont a hithez, a hivokhoz es a vallasos tanitasokhoz, a gyakorlatahoz nem ert. Visszatero magyarazata, hogy azert hisznek az emberek, mert 1. gyerekkorukban atmostak az agyukat 2. mert olyan szepnek latjak a termeszetet, hogy nem tudnak teremto isteneknel mast elkepzelni, pedig ha ismernék az evolucio elegansabb, gyonyorubb magyarazatat, mar nem is hinnenek. Azert ez... lebutitott egyszerusites.

Altalaban a Dawkins tiszteloknek azt mondom, ne azokat a videoit nezzek, ahol 19 eves mormon fiatalembert gunyol ki azzal, amit mar ezerszer elmondott. Hanem azokat, ahol filozofiahoz, pszichologiahoz es a vallashoz, hithez magas szinten ertokkel ul le, akiknek nem tud ujat mondani, akik viszont meg tudjak valaszolni a kerdeseit ugy, hogy nem tud ra ellenvetest megfogalmazni.

Es vegul: ne keverjuk a termeszettudomanyt "a" tudomannyal, es plane ne keverjuk az intelligenciat a vilagnezettel.

35. vagyok, kicsit visszaolvastam

Kerdezo, engem nem kepviselsz, es ne a gyakorin add ki legy szives magadbol a duhodet, kerdesnek alcazva.

21-es

Erdekes dolgokat irsz. A vegehez (beszelgeteskeppen, nem "vita"):

"szimbolikus értelemben sok igazságot is tartalmaznak az emberi pszichéről és kultúráról, de nem lehetne ezzel megelégedni és belátni, hogy a vallásokat az emberi kultúra és geopolitikai erők formálták és nem pedig kozmikus hatalmak?"

Mondjuk, mi van, ha a vallasos emberek egy resze (sokan vagy kevesen, nem tudjuk) tenyleg szimbolikus ertelemben erti? Viszont az emberiseg egy reszenek ma is szuksege van erre a varazslasra, hogy a psziches, kulturalis (tortenelmi, erkolcsi, kozossegformalo, identitaskepzo, lelki megbirkozast es lelkierot biztosito) igazsaghoz hozzaferjen?

Mondjuk, hogy a vallasokat az emberi kultura hozta letre (reszben ugye abban a korszakaban, amikor jogallam nem leven, a vallas szabalyai az isten(ek)re hivatkozva tartottak egyben a kozosseget, es teljesen mas funkcioja IS volt, mint ma).

De az, hogy egy konkret vallast (ami a hitgyakorlas kozossegi formaja) emberek hoztak letre, nem bizonyitja, hogy nincs egy kozmikus intelligencia, amely a vilagot letrehozta es fenntartja.

Mas szavakkal: attol, hogy valami egyes embereknek jot tesz, nem zarja ki, hogy a kiindulasi pont igaz is legyen.

"Lehet, hogy egzakt módon nem lehet bebizonyítani, de a tudomány egyszerűen ide mutat"

Szerintem a termeszettudomany nem ide mutat. A termeszettudomany nem tudja. Volt egy olyan korszaka az emberisegnek, amikor azt hitte, hogy ez lesz, ez a varakozas pont a Darwin-fele evolucio nyoman alakult ki. De azota megsem igy nez ki, hogy a termeszettudomany atsatirozza a vallasok tanitasat. Ezert is tartom Dawkins nezeteit elavultnak, Viktoria-korabelinek, amikor igy probalja beallitani, es talan nem veletlen, hogy mindig az evoluciora hivatkozik peldakent.

Ha már ateizmus: Bertrand Russel munkásságát sokkal inkább elismerem keresztényként, mert ő matematikus és filozófus, ismeri filozófiai logika alapelveit és ezt a módszertant felhasználva érvel. Ne értek vele egyet, de komolyabb művei vannak, mint Dawkinsnak ebben a témában.

De mondhattam volna Jean-Paul Sartre-t is, akivel szintén mélyen nem értek egyet, de elismerem, hogy volt köze a filozófiához és nem kívülről kontárkodott bele olyan tudományterületbe (igen, a filozófia tudományterület), aminek nem olvasott kellőképp utána.

Annyi tudományos szempontból igényesebb és jobb ateista filozófus van Dawkinsnál, nem is értem, hogy miért mindig nála ragad le az ateisták többsége...

"Annyi tudományos szempontból igényesebb és jobb ateista filozófus van Dawkinsnál, nem is értem, hogy miért mindig nála ragad le az ateisták többsége..."

Túlértékeled a vallást. A vallás nem valami gigantikus tudomány, amivel csak egy Richard Feynman szintű zseni birkózhatna meg, elég hozzá egy alapműveltség.

Mert vallás = az ismerethiánnyal és halálfélelemmel küdo ősember találmánya, aki semmit sem tud az Univerzumról, és ezért szellemekben, istenekben hisz. Később a értelmisegi réteg feltehetően rájött, hogy az emberek jelentős részét lehet irányítani a vallással, ezért szorosan összefonódott az akkor még gyerekcipőben járó politikai szervezetekkel is.

Nincs tehát olyan nagy bölcsesség a vallásban, ami miatt komoly tudást, szókratészi filozófiát érdekelne. Azért filóznak rajta sokat, mert az emberekek egy része HINNI AKAR benne, mert megnyugtatja őket, hogy van egy isten, aki vigyáz rájuk.

Dawkins zsenialitása abban rejlik, hogy pár húzással ki tud billenteni konkrét hitrendszereket is a bizonyosságból. Aki például a szent könyvét dicsőíti, hogy abban van az erkölcs, annál Dawkins rámutat arra, hogy a szent könyv bizonyos részei elavultak, sőt kifejezetten erkölcstelenek, és nem egy jóindulatú istent imádnak le. És arra is rámutat, hogy ahhoz, hogy jók legyünk nem kell vallás.

"A vallás nem valami gigantikus tudomány, amivel csak egy Richard Feynman szintű zseni birkózhatna meg"

Ha ennyire bonyolult lenne akkor a vallás nagyon elitista lenne.

"Azért filóznak rajta sokat, mert az emberekek egy része HINNI AKAR benne, mert megnyugtatja őket, hogy van egy isten, aki vigyáz rájuk."

és az emberek nem tökéletesek ezért az emberek által készített vallások sem. Ebből pedig az hogy elkövetnek a vallás készítői hibákat amiket később valahogyan meg kell magyarázni. Bizonyos hibákat azonban nem könnyű megmagyarázni ezért sokat kell rajta agyalni hogy hogyan lehetne az úgy csavarni az egészet hogy valahogyan belelehessen erőszakolni egy magyarázatot ami elfedi a hibát, sok ragasztószalaggal segítségével.