Mennyire elítélendő Isten szemében ha valaki alkoholista?

De, sajnos így könnyen lesz alkoholista, ami nem jó dolog.

Pszichológussal kellene beszélnie, vagy pedig hozzáértő, tapasztalt pappal.

Szia,

Isten szemében nincs “kis” bűn, vagy “nagy” bűn, minden bűnt egyformán elítél, de minden bűnöst egyformán szeret. Minden bűnös megmentésén egyformán fáradozik, mert “azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére.” (I.Tim. 2:4).

Az igazság pedig maga az Úr Jézus Krisztus. Általa van gyógyulás az alkoholizmusból, Ő feledtetni tudja stresszes gondolatokat is.

Üdv. Péter

Pál Apostol elítéli

"Mint nappal, ékesen járjunk, nem dobzódásokban és RÉSZESGSÉGekben, nem bujálkodásokban és feslettségekben, nem versengésben és írigységben:

Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra."

Rómabeliekhez írt levél 13:13-14

Vallástól függetlenül egészségügyi szempontból (mind a testi egészség, mind a mentális egészség szempontjából) nagyon káros! Tudom, hogy Magyarországon divat, meg nálad többet ivó emberek is vannak. Sajnos rengeteg baromság terjed szájról szájra az alkoholról (hogy a pálinka orvosság, hogy napi X pohár alkohol még egészséges is, hogy ez így férfias), és sajnos szinte alapvető élelmiszernek számít, ami a szórakozás, családi összejövetelek, esküvők, vagy a te esetedben éppen a rossz kedv legyőzésének alapvető kelléke.

Ha magadtól nem tudod abbahagyni, nem ciki szakemberhez fordulni! Például én meg dadogós voltam, és felnőttként elmentem logopédushoz, ahova főleg gyerekek jártak. De nagyon is megérte, sokat javult az életminőségem.

Szia, alkoholista vagyok. Amíg bűnként kezeltem, nem jutottam semmire. Imádkoztam, fogadkoztam, elbuktam, szenvedtem és így tovább.

Aztán Isten elvezetett a megfelelő segítő csoportba, ahol sokat tanultam erről a BETEGSÉGRŐL. Mert amikor ráébredtem, hogy én nem bűnös, hanem BETEG vagyok, akkor tudtam letenni és változtatni. 4 hónapja nem ittam, és már nem is akarok. Sokat tanulok, csinálom a megadott programot. Hálás vagyok Istennek, hogy ide elvezetett, mert így segít, így épít fel engem. Viszont ez gyógyíthatatlan betegség, és az absztinencia csak a kezdet az életmódváltásban.

Akkor tartanám bűnösnek magamat, ha mindezek tudatában, amit az elmúlt 4 hónapban megtanultam, újra elbuknék, és nem használnám fel a megadott segítségeket, nem csinálnám a programot.

Amíg a szenvedélybetegre csak mutogatnak, hogy bűnös, addig nem fog semmire sem jutni... akkor sem, ha szenved tőle, és akarja a változást. Meg kell élnie a mélypontját, meg kell tudnia, saját magának ki kell mondania, hogy ő BETEG, és megfelelő segítségre van szüksége.

De aki nem alkoholista, az ezt nem fogja megérteni irgalmas szív és szerető látás nélkül. Úgyhogy ne ítéljetek...