Alkoholista szülő. Keresztények, bűn lenne segítenem anyukámat a válásban?

Nem tudok neked választ adni, de elmesélek valamit: barátnőm anyukájának is pokol volt a házassága. Felnevelt jó pár gyereket, gürcölt, vitte a családot a hátán. A férje pedig nem becsülte, folyton bántotta és megcsalta. Mivel keresztény nő, ezért nem vált el, mivel a Biblia azt írja, hogy hívő asszony ne váljon el.

Isten megvárta, míg a gyerekek nagyobbak nem lesznek és kidolgozta a férj szívében a válási szándékot. Hisz ha a hitetlen társ válni akar, az nem tiltott. Tehát el is váltak és az asszony életében szinte azonnal felbukkant egy keresztény férfi, aki nagyon megszerette, udvarolt is és össze is házasodtak. Nagyon boldogok.

Kedves Kérdező!

Együttérzek a helyzeteddel, tapasztalatból is tudom, hogy ez mennyire nem könnyű. Ezért nem is lehet kívülről, látatlanban tanácsot adni, azon kívül, hogy ne fojtsd magadba a dolgot, hanem feltétlenül beszélj róla egy olyan emberrel, akiben megbízol, és akinek az értékrendjét példásnak tekinted (rokon-tanár-pap-lelkész-pszichológus…).

Néhány alapelv, vagy inkább kiindulópont megfontolásra:

1.

A válás önmagában még nem (feltétlenül) bűn. A házasság lényege, hogy mindig a család és a házastárs érdekét tartják szem előtt, de van olyan helyzet, hogy mindenkinek az a legjobb, ha szétköltözünk. Például ha alkoholista apád közvetlen veszélyt jelent rátok (lelki vagy fizikai bántalmazásra gondolok), akkor nagy valószínűséggel ez a helyzet. Egy „keresztény válásban”, tehát kényszerűen külön élve, de távolról a lehetőségekhez mérten, anyagiakkal, imádsággal továbbra is egymást segítve, és nem új kapcsolatokat keresve, hanem az egymás iránti kizárólagos szeretetet távolról is megőrizve nagyon szép, szent keresztény élet élhető (és élik is sokan).

2.

A „megérdemli a boldogságot” egy tévút, kísértés, aminek nem szabad bedőlni. A saját boldogsága után hajtva csak még boldogtalanabbá válik az ember. A család, egymás számára akarjatok minél jobb megoldást találni, és úgy lesztek ti is boldogabbak. (A kérdésedből is átszűrődik, hogy mennyire szeretetből próbálod védeni édesanyádat – ez az az út, ahogy a helyes döntések születnek.)

3.

Sok kötelessége van édesanyádnak ebben a helyzetben, amik egyáltalán nem könnyűek. Felelős saját magáért és érted, a gyerekeiért is, hogy megvédjen titeket a testi-lelki fenyegetéstől. Ugyanakkor felelős a férjéért is, akit nem hagyhat végleg az alkoholizmus rabságában. Hogy birkózna meg a lelkiismeretével, ha egy válás után boldogan élne, miközben férje alkoholistaként tengődik valahol? De hogyan védje meg a családját az erőszaktól, hogyan maradjon épeszű egy pokollá vált családban?

Ebben a helyzetben már a helyes döntés megtalálása is rengeteg gondolkodást, imát (és szakembert!) igényel, és akkor még ott vannak a gyakorlati problémák, a pénz, stb.

Ez egy nagy harc lesz, amit elsősorban neki kell saját magában megvívnia. Te segítsd ebben, ahogy tudod – a szokásosnál is több szeretettel, kedvességgel, hogy érezze, hogy szereted, és hogy akárhogy is dönt, kiállsz mellette.