A tékozló fiú története azokról szól, akik hittek Istenben, de elfordultak tőle, vagy azokról, akik sosem hittek benne, de megértek?

Ha elveszet az feltételezi hogy megvolt szerintem így akik hittek majd elfordultak.

De nem zárnám ki hogy mind kettőre érvényes lenne.

Azt ne felejtsük, hogy amikor Jézus elmondta ezt a példázatot, a hallgatósága zsidó emberek voltak. Ez egy nekik, szóló üzenet volt. Az Ő népének, vagyis hívő embereknek szólt!

Jézus példázatai Isten országáról szólnak, és Isten országának titkait csak az Övéi, az Ő tanítványai érthetik meg (lásd a magvető példázatát). Tehát alapvetően ma is ez egy hívőknek szóló üzenet! És a fő témája a bűnből való megtérés, a tékozlás utáni visszatérés az Atyához. Egy Istent nem ismerő (szellemileg halott) embernek egyrészt nincs mit tékozolnia, illetve nem tud 'visszatérni' az Atyához. A tékozló fiú "meghalt, és feltámadott, elveszett és megtaláltatott". Ez csak egy bűnben élő hívő emberre lehet jellemző, aki visszatér Istenhez.

Persze, rá lehet húzni ezt a példázatot egy Istent nem ismerő ember megtérésére is, mert vannak hasonlóságok, de több ponton sem stimmel úgy a példázat.

#5 Egyetértek.

Sőt szerintem minden egyes emberről és embernek szól. Akik úgy érzik, hogy megtértek, vagy már hisznek, vagy elfordultak Istentől. Valamilyen tekintetben mindenki tékozló fiúnak számít, ha őszintén magunkba nézünk.

Jézus történetei nem ilyenek, nem feketék és fehérek, hanem sokkal, de sokkal színesebbek és élesebbek a példázatai, mintsem azt elsőre megsejtenénk. Mert ez mindenkiről szól, akinek bármi köze lehet Isten országához. Íme a történet:

„Egy embernek volt két fia. A fiatalabbik egyszer így szólt apjához: Apám, add ki nekem az örökség rám eső részét! Erre szétosztotta köztük vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét és elment egy távoli országba. Ott léha életet élve eltékozolta vagyonát. Amikor már mindenét elpazarolta, az országban nagy éhínség támadt, s nélkülözni kezdett. Erre elment és elszegődött egy ottani gazdához. Az kiküldte a tanyájára a sertéseket őrizni. Örült volna, ha éhségét azzal az eledellel csillapíthatta volna, amit a sertések ettek, de még abból sem adtak neki. Ekkor magába szállt: Apám házában a sok napszámos bővelkedik kenyérben – mondta –, én meg éhen halok itt. Útra kelek, hazamegyek apámhoz és megvallom: Apám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra, hogy fiadnak nevezz, már nem vagyok méltó, csak béreseid közé fogadj be. Csakugyan útra kelt és visszatért apjához. Apja már messziről meglátta és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, a nyakába borult és megcsókolta.

Erre a fiú megszólalt: Apám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz. Az apa odaszólt a szolgáknak: Hozzátok hamar a legdrágább ruhát és adjátok rá. Az ujjára húzzatok gyűrűt, és a lábára sarut. Vezessétek elő a hizlalt borjút, és vágjátok le. Együnk és vigadjunk, hisz fiam halott volt és életre kelt, elveszett és megkerült. Erre vigadozni kezdtek. Az idősebbik fiú kint volt a mezőn. Amikor hazatérőben közeledett a házhoz, meghallotta a zeneszót és a táncot. Szólt az egyik szolgának és megkérdezte, mi történt. Megjött az öcséd, és apád levágta a hizlalt borjút, hogy egészségben előkerült – felelte. Erre ő megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért az apja kijött és kérlelte. De ő szemére vetette apjának: Látod, én annyi éve szolgálok neked és egyszer sem szegtem meg parancsodat. És nekem még egy gödölyét sem adtál soha, hogy egyet mulathassak a barátaimmal. Most meg, hogy ez a fiad megjött, aki vagyonodat rossz nőkre pazarolta, hizlalt borjút vágattál le neki. – Az mondta neki: Fiam, te mindig itt vagy velem, és mindenem a tied. S illett vigadnunk és örülnünk, mert ez az öcséd halott volt és életre kelt, elveszett és megkerült.”

Itt a szereplők és minden mozzanat egy jelkép.

Az apa nyilván Istent jelképezi. Ez szerintem nem is kérdés.

A két testvér az emberek két fajtáját: Hívőket és ateistákat jelképezi.

Ott van a vagyon, az örökség, ami minden anyagi, szellemi és testi érték, ami létezik a világon. Ezt jelképezi. A távoli ország jelképezin azt a világot, ahol az emberek nem gondolnak a spiritualizmusra, csak a pillanatnyi jólétre, dőzsölésre. Ma is nagyon sokan élnek abban a világban. K.rvák, drogok világa, ahol a pénz az úr és mindenki átb.sz mindenkit, hogy megcsinálja a szerencséjét. Az ottani gazda akinél a tékozló fiú dolgozott, na az jelképezi azokat a millióból egyeket, akiket az ördög megtart, hogy milliókat vigyen el velük. Bizony a fiú is az ördög csapdájába esett, pedig valószínűleg arra számított, hogy ezuttal megcsinálja a szerencséjét, megteszi a tutit. Még az otthoni moslék is egy jelkép. Isten azon szavait jelképezi, amiket nem értünk még, de már az is elég lett volna a fiúnak. A fiú apjának a béresei szerintem a papokat és megélhetési hivatásos embereket szimbolizálja. Akik pénzért hirdetik Isten szavát.

A diszes szereplőgárda két legérdekesebb figurája mégia a két testvér. Az egyik megtanúlja értékelni amit elveszített, a másik pedig többre számított, mint amit kapott. A gazdag sem értékel úgy egy kiló kenyeret, mint az éhező.

Az egyik testvér az ateistátjelképezi, aki felháborodik a történéseken. Ateista barátaink is jólelkűek, azt teszik, ami kedves istennek és nem értik, amikor a bűnös keresztény megtérve ugyanazt megkapják, amijükért ők egész életükben kidolgozták a belüket.

A tékozló fiú karaktere pedig a legérdekesebb. Hogy ő kit jelképez? Hát téged. Mert Te is ott vagy, ahol a tékozló fiú. Csak azt kellene felismernie mindenkinek magán, hogy a saját története az elején jár-e vagy már a végén.

De leginkább a tékozló fiú története Isten természetéről szól. Bizony, nem a testvérek a főhősök, hanem az Apa. Az apa szeretete, a fiú megbánása és az egyenlő bánásmód a fő motívumok. Ez a sztori szépen összekapcsolható bizonyos pontokon a többi történettel, amikkel Jézus szemléltette Isten országát.

Olyasmi ez, mint a Marvel univerzum, csak ez Isten országa.