A tékozló fiú történetének mi a lényege, vagy a mondanivalója?

A Lukács evangéliuma 15.részben van a válasz.

A vámszedők és a bűnösök mindnyájan Jézushoz igyekeztek

, hogy hallgassák őt. 2A farizeusok és az írástudók pedig így zúgolódtak: Ez bűnösöket fogad magához, és együtt eszik velük. 3Ő ezt a példázatot mondta nekik: 4Ha valakinek közületek száz juha van, és elveszít közülük egyet, vajon nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e addig az elveszett után, amíg meg nem találja? 5És ha megtalálta, felveszi a vállára örömében, 6hazamegy, összehívja barátait és szomszédait, majd így szól hozzájuk: Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat. 7Mondom nektek, hogy ugyanígy egyetlen megtérő bűnös miatt nagyobb öröm lesz a mennyben, mint kilencvenkilenc igaz miatt, akiknek nincs szüksége megtérésre.

Ez után még két példázatot mond Jézus ,a lényeg ugyan az.

Szia!

Ez egy csodálatos példázata Krisztusnak, ami nagyon sokszínű mondanivalóval rendelkezik. Zefirelli például Péter apostol és Máté apostol közötti ellentét bemutatására használta fel a Názáreti Jézus című filmjében - mindenkinek ajánlom aki még nem látta!

A példázatban több szereplő is van - ezért a sokszínűség - az atya a mennyei Atyát jelképezi, a tékozló fiú a "parázna és vámszedő" embereket, az idősebb testvér pedig a farizeusokat. Szól a megbocsátásról, az elfogadásról, a valódi értékekről, de arról is például: mi ad okot ünneplésre, milyen területen legyünk bőkezűek, nagyvonalúak, hogyan kell szeretnünk egymást: azt is aki vétkezik, bűnös, hogyan viszonyuljunk egy megtért bűnöshöz...stb.

Üdv. Péter

A tékozló fiú története a Te személyes történeted általános megfogalmazásban történő ismertetése egyrészt, másrészt pedig a mennyei Atya bemutatása Jézus részéről.

"A tékozló fiú történetében, lényegében, a fiú apjának képében, annak a mennyei Atyának képét rajzoltam meg, aki mérhetetlen szeretettel és részvéttel van a megtért bűnös iránt.

Ti a mennyei Atyát olyan IGAZSÁGOS BÍRÓNAK ismeritek, akinek kezébe, szeme elé kerülni, félelmetes dolog. Ez részben igaz. Azért igaz részben, mert aki bűneivel nem törődve kerül eléje, az látva jóságos szeretetének sugárzását, ez annyira bántja, hogy egyenesen inkább a poklok poklát választja, csak ne kelljen olyan lelkileg összeroncsolt állapotában e szeretetfényben lennie. Tehát nem olyan értelemben IGAZSÁGOS BÍRÓ a mennyei Atya, hogy bárkit is büntetni akarna gonoszságáért, hanem olyan értelemben, hogy mindenki önbíráskodásra kényszerül az Ő szeretetének felismerése folytán.

A tékozló fiú apjában tehát azt akartam tudomásotokra juttatni, hogy nincs büntető Isten. Csak szerető Isten van, akinek mérhetetlenül fáj az, ha egy gyermeke azzal bünteti önmagát, hogy rosszat tesz.

Meg kell mondanom, hogy az Általam elétek festett atya-képet Istenről a mai napig sem fogadtátok el. Inkább kitaláltátok a megváltó és kiengesztelő kereszthalálom gondolatát, csak ne kelljen olyan gondolkodás-átalakítást végeznetek, melyet természetszerűen követnie kell olyan magatartásnak, mely az Általam bemutatott ÚT vállalásával egyenlő.

E magatartásotoknak mérhetetlen sok káros következménye van. A legnagyobb e sok közül az, hogy így képesek vagytok felmenteni magatokat az igazi megtérés alól, s minden ez irányú kötelezettséget rám hárítotok. Mintha számotokra és az Isten számára elég lenne egyetlen keresztény módon megélt élet az emberiség történelmében, az Enyém. Mintha nektek, a ti üdvösségetek eléréséhez elég lenne az, hogy csupán elhiggyétek azt a történeti igazságot, hogy Engem valamikor, mert szeretetből Atyám iránt és irántatok, mindent vállaltam, keresztre feszítettek.

Ez bizony több mint szégyen, mert ezzel éppen a lényeget, Engem, mint UTAT tagadtatok meg, s lett a ti úgynevezett MEGVÁLTOTT életetek karikatúrája és nevetség tárgya az Én életutamnak, a meg nem váltott, tehát a nem keresztény világ szemében. Mindez annak következménye, hogy nem ismertek sem Engem, sem az Atyát.

PEDIG ÉN ŐT a tékozló fiú atyjában bemutattam nektek. "

Jézus; A HANG - könyv366

Kedves előző hozzászóló,

Az általad idézett szöveg egy azóta meghalt római katolikus pap véleményei, hamis kijelentései. Vannak benne részigazságok, de összességében hamis, és átkot közvetít. Ne terjeszd! Csak magadat és a pangó római katolikus egyházat járatod le.

Szia

Röviden: a megbocsátás.

Kissé bővebben:

Jézus példázatában az apa félreérthetetlenül a mi szerető, iragalmas égi Atyánkat, Jehova Istent szemlélteti. Talán te is felismered, hogy az elveszett vagy tékozló fiú a közismert bűnösöket szemlélteti. A farizeusok, akiknek Jézus éppen beszélt, előzetesen azért kritizálták Jézust, mert az ilyenekkel étkezett együtt. De kit szemléltet az idősebbik fiú?

Milyen fogadtatásban részesül az elveszett vagy tékozló fiú Jézus példázatában, amikor hazajön atyja házába? Figyeld meg Jézus elbeszélését:

„Bár még messze volt, de atyja már észrevette és megesett rajta a szíve, eléje sietett és a nyakába borult, és gyengéden megcsókolta.” Milyen irgalmas, melegszívű atyának van itt ábrázolva égi Atyánk, Jehova!

Az apa bizonyára hallott fia kicsapongó életéről. Mégis úgy fogadja otthonába, mint aki nem vár hosszas magyarázkodást. Jézusban is ilyen szeretettel fogadó szellem van, kezdeményezve a közeledést a bűnösök és az adószedők felé, akiket a tékozló fiú szemléltet a példázatban.

Igaz, Jézus példázatában a jó ítélőképességű apa kétségtelenül látja fia megtérésének jeleit: szomorú, levert ábrázatát, ahogyan visszatér. De az apa szerető kezdeményezése megkönnyíti fiának, hogy bevallja bűneit, ahogyan elmondja Jézus: „Akkor a fia így szólt hozzá: ’Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened. Nem vagyok többé méltó, hogy fiadnak nevezz. Tégy meg egyik béresednek.’ ”

A szavak még jóformán el sem hangzanak fia ajkáról, amikor az apa intézkedni kezd, utasítva a rabszolgáit: „Siessetek, hozzátok ki a legszebb ruhát és adjátok rá! Az ujjára húzzatok gyűrűt, és a lábaira sarut! Azután hozzátok elő a hízlalt bikaborjút és vágjátok le: együnk és vigadjunk, mert ez a fiam halott volt és életre kelt; elveszett és megkerült.” Azután „vigadozni kezdtek”.

Eközben az apa „nagyobbik fia a mezőn volt”. Figyeld meg, fel tudod-e ismerni a történet további részéből, kit szemléltet ő. Jézus azt mondja az idősebbik fiúról: „Amikor hazajövet közeledett a házhoz zenét és táncot hallott. Ezért odahívott egy szolgát és megkérdezte tőle, mit jelent mindez. A szolga ezt mondta neki: ’Testvéred jött meg, és atyád levágatta a hízott bikaborjút, mivel jó egészségben kapta őt vissza.’ De ő megharagudott és nem akart bemenni. Akkor az atyja kijött és kérlelni kezdte. De ő ezt válaszolta atyjának: ’Íme, hány esztendeje szolgálok neked és soha nem szegtem meg parancsodat, és te sohasem adtál nekem még egy kecskegidát sem, hogy mulathassak barátaimmal. Amikor pedig megjött ez a fiad, aki szajhákkal tékozolta el vagyonodat, levágattad neki a hízott bikaborjút.’ ”

Az idősebb fiúhoz hasonlóan, kik bírálják a bűnösök iránt megnyilvánuló irgalmat és figyelmet? Nemde az írástudók és a farizeusok? Tekintettel arra, hogy éppen azért hangzott el ez a példázat, mivel bírálták Jézust, amiért szívesen fogadja magához a bűnösöket, világos, hogy őket szemlélteti az idősebb fiú.

Jézus az apa kérelmével fejezi be történetét, melyet az idősebb fiához intéz : „Fiam, te mindig velem vagy és mindenem a tiéd; de vigadnunk és örülnünk kellene, mert ez a te testvéred meghalt és feltámadt, elveszett és megkerült.”

Jézus nyitottan hagyja azt a kérdést, hogy mit tesz végül is az idősebbik fiú. Tény, hogy később, Jézus halála és feltámadása után, a „papoknak egy nagy csoportja engedelmeskedett a hitnek”, és valószínűleg közöttük voltak az „idősebb fiú” osztályából azok is, akikhez Jézus itt a szavait intézi. Lukács 5:11-32

#9 " és átkot közvetít. Ne terjeszd! Csak magadat és a pangó római katolikus egyházat járatod le."

Kedves hozzászóló!

A hozzászólásod érveket nem, csak minősítéseket tartalmaz!

Ezért úgy gondolom, hogy a hozzászólásoddal tulajdonképpen önmagadat minősítetted.

Isten áldjon!