Ha erős kísértést érzek az iránt, hogy maszturbáljak és eljátszom a gondolattal, hogy de jó lenne megtenni, de végül mégsem teszem meg az úgy bűnnek számít?

28-as

Szerintem te is tisztában vagy vele, hogy az esetek többségében nem szokott bejönni, ha egy hívő próbálja megmagyarázni egy nem hívőnek, hogy miért az ő álláspontja a helyes, akármilyen érvekkel is támasztja alá. És ez fordított esetben is igaz. Én a Biblia szemszögéből tudnám megközelíteni a dolgot, s ez nem azt jelenti, hogy emiatt a mondjuk tudományosan bizonyított dolgokat elvetem. Hiszen az is Istennek köszönhető, mert ő teremtett mindent. Viszont az hogy a maszturbálás nem bűn, azzal nem tudok egyetérteni. Igaz, hogy nem tudok ezzel kapcsolatos konkrét igerésszel előrukkolni a Bibliából, de az tény hogy Isten a szexualitást házasságon belülre teremtette. Persze amiről mi beszélünk az még nem számít szexnek. Viszont felsem tudom sorolni mennyi rossz tapasztalatom van az önkielégítéssel kapcsolatban. Egyfelől önzővé tesz. Hisz az önkieléglítés során csak saját magadra gondolsz. Mármint csak saját élvezetedre koncentrálsz. A szex pedig(igaz még nem voltam senkivel), teljesen más mert ott ügyelned kell arra is hogy a páradnak is örömet okozz.

Emellett kegyetlenül függővé tesz az önki. Korábban volt, hogy 3x is csináltam naponta, mert egyszerűen nem bírtam magammal. De szó szerint nem bírtam. Azért nem olyan jó érzés amikor ülsz mondjuk a suliban és egész nap feláll, nem tudsz vele mit csinálni. Márpedig minél gyakrabban csinálja az ember annál nehezebb elszakadni tőle.

A legfőbb érvem pedig az, hogy mostmár eszem ágában sincs felcserélni azt a szeretetet amit Istentől kaptam, ilyen kis pillanatnyi örömökre, amit pl. a maszturbálás is nyújt számomra. Persze ezen egy nem hívő lehet, hogy nevet. Ezért nem is kell megérteni. Csak elfogadni. Egyszerűen semmi szükség a maszturbálásra. Ne gondold hogy az utóbbi egy hónap ebből a szempontból kínszenvedés volt számomra. Sőt sokkal jobban éreztem magam, hogy már nem vágyom arra, hogy magamhoz nyúljak. Az hogy most van ez a kísértés nem azt jelenti, hogy rosszul érzem magam, hogy nem csinálhatom.

Egyébként meg visszatérve a maszturbálásra. "Sehol nincs a Bibliában, hogy a maszturbálás bűn lenne."-valójában minden bűn ami elválaszt Istentől és gátolja az embert abban, hogy erősödjön hitében. Szóval de. Bűn. És kész.

Hidd el nem nállam kell okosabbnak lenned, hanem Istennél. Az pedig sajnos nem fog menni.

Egy igazhívő ember mindig azt nézi, hogyan tud közeledni Istenhez, bármi áron is de arra igyekszik hogy az Istenbe vetett hite erősödjön és a bűneit pedig letegye.

Aki kételkedik az pedig folyton-folyvást kispapukat keres. (Saját tapasztalatból mondom. Mielőtt meg tértem , állandóan azon fáradoztam, hogy hogyan játsszam ki Istent, feszegettem a határokat, kispapukat kerestem.) Viszont aki tényleg hisz, és a szívében megtapasztalta, hogy Isten szereti az bármit képes megtenni Őérte. És ez nem jár szenvedéssel. Ostobaság azt hinni, ahogy egyesek állítják, hogy földi életünk szenvednünk kell azért, hogy odaát jó sorunk legyen. Isten szolgálni kell, de nem rettegve. Hanem szeretetből.

Na a végére kissé elkanyarodtam a témától, de attól még ez az igazság. És nem az én igazságom. Nem nekem kell hinni, hanem Istennek.

További szép estét.

BUÉK!