Tenyleg igaz hogy a legtobb orszag tudosa, ahol vallasszabadsag van az ateista vagy agnosztikus?

"ateista / tudomanyos materialista nevelest kap?"

Na, állj!

Először is: a tudomány az NEM világnézet!

Aki tudományos nevelést kap - akár hívő, akár nem - azt a tényekre és a valós dolgokra tanítják.

A materializmusnak pedig EGYETLEN alaptétele van. Erre lehet világnézetet építeni, de ez nem fog úgy beépülni az agyba, mint akármelyik vallás.

Ezen kívül eleve nem épülhet be az erősen, hogy valami NINCSEN (istenek, eleve elrendelés, eredendő bűn, stb).

Ezzel a módszerrel nem épül be büntetési félelem se az emberbe, kitérés esetére.

Úgyhogy az ateista nevelésből NAGYON könnyű kilépni egy hívő hajlamú embernek, míg bármiféle vallásos nevelésből NAGYON NEHÉZ kilépni bárkinek.

"A felnott ember maga valasztja meg a vilagnezetet. Szabadon."

Pontosan!

ÉPPEN EZÉRT nem lenne szabad kis gyereknek vallást tanítani!

Főleg úgy, hogy EGYETLEN vallást ismertetünk meg vele, kétségbevonhatatlan igazságként tálalva!

Ráadásul a feje felett csattogtatva az ostort, ha netán mást merne gondolni!

Úgyhogy a vallásszabadság akkor lesz majd tökéletes, ha 18 éves korig tilos lesz bármiféle vallást tanítani.

Utána a felnőtt ember már tényleg képes eldönteni, hogy melyik világnézet és vallás illik hozzá a legjobban.

Csak így nagyjából 50% ateista lesz... és bőven messze 50% alatt lesz a keresztények aránya.

20

Ezt most talaltad ki? Hogy mi a teologia?

A teologia vallastudomany.

A vallasos hitek szisztematikus tanulmanyozasa: egy akademiai diszciplina, tipikusan tudomanyegyetemeken.

Kulonbozo elemzeseket es erveleseket vegez, kiserleti, filozofiai, neprajzi, tortenelmi stb. modszerekkel, annak erdekeben, hogy megertse, magyarazza, tesztelje, kritizalja vagy megvedje vallasos temak tomkeleget.

A teologia egyarant hasznalatos egy vallasos hagyomany propagalasara, reformalasara, igazolasara, illetve egy vallasos hagyomany vagy vilagnezet masokkal valo osszehasonlitasara, kritizalasara (pl. bibliakritika) vagy ellenzesere.

A teologia a keresztenysegen kivul foglalkozik a judaizmussal, az iszlammal, a buddhizmussal, a hinduizmussal, a shintoizmus, a modern poganysaggal es meg rengeteg mas vallassal (amelyikkel akar).

Valamilyen isteni lét fizikai, termeszetfeletti, mentalis vagy tarsadalmi realitasaval inkabb a vallasfilozofia, ujabban a vallaspszichologia, es a neuroteologia foglalkozik, de a teologia rendszerezi es ertelmezi ezeknek az eredmenyeit.

"propagalasara, igazolasara, ellenzesere"

Ezeket kifejtenéd?

A teológia, mint tudomány - mit csinál itt?

21.

Van vilagnezet meg tudomany.

Igazad van: a tudomany nem vilagnezet.

Vilagnezet a materializmus, az istenhit (egyistenhit, tobbistenhit stb.), es a panteizmus.

Az ateizmus nem vilagnezet - illetve vilagnezet, csak hianyos, mert csak azt mondja meg, hogy hogyan NEM latja a vilagot, azt nem hogyan latja. Az ateistak szinte torvenyszeruen materialistak ( = csak az anyag es az energia letezik), es a materializmus egyik fajtaja a tudomanyos materializmus.

"Erre lehet világnézetet építeni, de ez nem fog úgy beépülni az agyba, mint akármelyik vallás." Mi az, hogy beepul az agyba?

Azt mondod a gyereknek, hogy van valamilyen isten (teizmus), vagy azt, hogy a vilag csak anyagbol es energiabol all (materializmus). Ez a vilagnezet.

Az, hogy az istenhivo szulo gyakorol-e szervezett vallast, a tanitasat igaznak vallja-e, konkret egyhaznak tagja-e, az mar nem vilagnezet, hanem viselkedes, nepszokas, filozofia, csaladi hagyomany, kozossegteremtes.

En sem ertek egyet azzal, hogy egy gyereknek egyetlen igazsagkent mutassanak be egy vilagnezetet (barmi is az), vagy hogy vallasgyakorlasra, hitvallasra kenyszeritsek, ha nem akar. De a vilagnezetekrol (mindrol) egy ponton helyes felvilagositani, azzal, hogy ahogy a szulei, ugy o is valaszthat.

"Csak így nagyjából 50% ateista lesz... és bőven messze 50% alatt lesz a keresztények aránya." - mondod. Nyilvan tudomanyos alapon?

Nekem semmi kedvem errol tovabb beszelgetni. A kerdezo nem ezt kerdezte, es kulonben sem jott mar vissza.

Nincs kedvem arrol beszelgetni, hogy az istenhitnek barmilyen koze volna a tudomanyhoz, es olyanokkal, akik a kettot allandoan szembe akarjak allitani. A termeszettudomany nem tudja bebizonyitani, hogy van-e termeszetfeletti, hogy van-e isten - nem is probalja, nem is kutatja, es barmit is mond, nem bizonyitek sem isten letere, sem nem-letere.

Az istenhitnek a materializmus az ellentete, es nem a tudomany. Egyik sem bizonyitott.

Azt csak az ateistak egy resze szeretné, hogy a világnézetuk azt bizonyitana, hogy ok okosak.

"materialistak ( = csak az anyag es az energia letezik)"

Nem.

Az az elsődleges. Ezen kívül létezhet más is, de azt az előbbiek építik fel.

Illetve létezhet bármi olyan, ami velünk nincsen kapcsolatban, de akkor ez nem is hat ránk.

"Mi az, hogy beepul az agyba?"

Az, hogy a vallásnak van egy millió tétele és egyéb részjelensége. Ezek magától értetődő, megkérdőjelezhetetlen tételekként épülnek be a kis gyerek agyába. Ha esetleg később ezekből egy-egy dolog kétséges is lesz neki - maga az egész soha.

"En sem ertek egyet azzal, hogy egy gyereknek egyetlen igazsagkent mutassanak be egy vilagnezetet (barmi is az), vagy hogy vallasgyakorlasra, hitvallasra kenyszeritsek, ha nem akar. De a vilagnezetekrol (mindrol) egy ponton helyes felvilagositani, azzal, hogy ahogy a szulei, ugy o is valaszthat."

De tudod jól, hogy ez nem így megy!

Ha a jelenlegi hitoktatást úgy változtatnánk meg, hogy az egyenrangúan szólna mondjuk 12 fő vallástípusról, a hívők elemi erővel tiltakoznának! Már, ha 2-3 vallásról szólna, akkor is!

Hát még ha az ateizmus is ott lenne köztük!

CSAK és KIZÁRÓLAG a SAJÁT vallásukat fogadják el, és SEMMI MÁST!

"Csak így nagyjából 50% ateista lesz... és bőven messze 50% alatt lesz a keresztények aránya." - mondod. Nyilvan tudomanyos alapon?"

Igen.

Az emberek kb. fele ateista hajlamú, a másik fele hívő hajlamú. Ezek pedig nagyjából arányosan oszlanának el a lehetséges hitek között.

Ők - ha nem nevelnek beléjük EGYETLEN hitet - akkor hajlamuk szerint keresnek maguknak valamit.

#10

„Ilyen az aki ugyan elolvassa az érvelési hibák listáját de ahhoz már gyenge agyilag, hogy fel is ismerje őket."

Nem érted, hogy mit szeretnék mondani. Sem a vallás, sem az ateizmus, sem az agnoszticizmus nem lesz megerősítve csupán azért, mert a tudósok követik valamelyiket.

„A válaszok pedig azt taglalják, hogy általában a diplomások és általában az iskolázottabbak kevésbé vallásosak."

Igen, de ez nem a diplomától függ, hanem a kritikus gondolkodástól.

16-os, elfelejtetted definiálni, hogy mit értesz tudományos módszer alatt, mert csak fogalmakkal dobálózol.

A formális logika módszerei - szerinted - tudományosnak tekinthetők? Ha nem, akkor sem a teológia, de ugyanígy a filozófia sem tudomány. Legalább is álláspontod szerint. Ami nem baj, gondolatod így. Viszont pl.az MTA-n belül helye van a filozófiával, sőt teológusok is vannak az MTA doktorai között, akik valószínűleg mindkettőnknél mélyebben ismerik ezt a témát.

25

"Ha a jelenlegi hitoktatást úgy változtatnánk meg, hogy az egyenrangúan szólna mondjuk 12 fő vallástípusról, a hívők elemi erővel tiltakoznának!

Hát még ha az ateizmus is ott lenne köztük!

CSAK és KIZÁRÓLAG a SAJÁT vallásukat fogadják el, és SEMMI MÁST!"

tevedsz, vannak orszagok, ahol pont igy van, az ateizmus is koztuk van, es nem tiltakoznak a hivok elemi erovel

"Csak így nagyjából 50% ateista lesz"

itt kéred mindenkin szamon a tudomanyt ORDITVA, de ha rajtad a sor, a hasadra utsz, meg kitalalod a teologia definiciojat, es csak az eloitelet csorog beloled

te nagy "tudomanyhivo" :-D

Ha nagyon kekec akarok lenni, akkor azt mondom, hogy magánemberként egy tudós is abban hihet amiben csak akar, amíg ez nem befolyásolja a tudományos ténykedését. Tudósi minőségben viszont mindenképp agnosztikusnak kell lennie. Hiszen maga a "tudományosság" alapvetően agnosztikus.

Szeretném azt hinni, hogy a többségük így is tesz. Épp ezért egyébként helytelenítem azt amit Richard Dawkins e téren művel. A tudományra hivatkozva hirdeti az ateizmust. Tehát egy olyan dolgot állít (hogy nincs Isten), ami nem bizonyítható. ...Ez teljesen szembe megy a tudományos gondolkodással.