Hogyan ítélik meg az agnosztikusokat a hívő és az ateista körökben? Illetve neked hívőként, vagy ateistaként mi a véleményed róluk?

Valószínűleg alapvető félreértés húzódhat meg a kérdés mögött az agnoszticizmus mibenlétéről.

Röviden:

[link]

tehát:

[link]

Az agnosztikus a normálisabb... akár hívő, akár nem.

Mivel ezt tudni nem lehet.

Kivétel: pl. a keresztények istene istene bizonyítottan nem létezik, tehát ebben a kérdésben a gnosztikus ateista a legjobb felfogás.

És persze egyetlen isten sem létezik bizonyítottan, tehát egy gnosztikus teistának nincs alapja.

"Az agnosztikus a normálisabb... akár hívő, akár nem.

Mivel ezt tudni nem lehet."

Ezzel én is így vagyok, jobban szót értek agnosztikus ateistákkal és hívőkkel, mint azokkal, akik úgy gondolják, hogy biztos tudás birtokában vannak.

"pl. a keresztények istene istene bizonyítottan nem létezik"

Ezt honnan tudod, hol van bizonyítva?

"És persze egyetlen isten sem létezik bizonyítottan, tehát egy gnosztikus teistának nincs alapja."

A mondat első felével egyetértek (ha bizonyításon természettudományos bizonyítást értesz), viszont a második fele nem következik az elsőből. A tudás alapulhat szubjektív meggyőződésen is, tehát lehet valakinek biztos tudása Istenről. Persze ez nem objektív ismeret, hanem szubjektív, személyes tudás.

"hol van bizonyítva?"

JÓ párszor már leírtuk, neked is. Nézd vissza.

"A tudás alapulhat szubjektív meggyőződésen is"

Hát... ez nagyon kétséges dolog.

"tehát lehet valakinek biztos tudása Istenről"

Nem Istenről, hanem egy istenről.

Az a baj, hogy ez nem biztos tudás. Ez sok minden lehet, de tudás csak egészen extrém esetben.

Tehát akkor úgy mondanám, hogy egy embernek csak rendkívül extrém körülmények között lehet biztos tudása erről. Valószínűleg ma az emberiségben nincsen ilyen ember.

4

"a keresztények istene istene bizonyítottan nem létezik"

ezt rosszul tudod

"Valami nagyon alternatív fogalmad lehet a tudás szóról :)"

Szerintem egyáltalán nem. A tudás egy elég tág fogalom. Ha kizárólag a természettudományos értelemben vett tudásról beszélsz, akkor igazad van, arra nem érvényes az, amit írtam. De a tudás fogalma nem szűkíthető le erre, tulajdonképpen minden ismeretet tudásnak tekinthetünk, függetlenül attól hogy külső vagy belső forrásból származó, objektív vagy szubjektív módon szerzett ismeretről van szó. Ha csak a természettudományos értelemben vett tudásról beszélsz, akkor pontosítanod kell a fogalmat, például ha a "tudományos tény" vagy "természettudományos ismeret" kifejezést használod, azt nem lehet félreérteni.

De például a hinduizmusnak kulcsfogalma a tudás (vidja), és ez a tudás egyáltalán nem természettudományos ismereteket jelent. Ebben az értelemben a valódi tudás csak spirituális úton szerezhető meg.

Szóval erősen kontextusfüggő, hogy mit értünk a tudás fogalma alatt.