Hogyan ítélik meg az agnosztikusokat a hívő és az ateista körökben? Illetve neked hívőként, vagy ateistaként mi a véleményed róluk?

"a valódi tudás csak spirituális úton szerezhető meg"

A valódi tudás a természettudományos.

Erről ugye nincs vita.

A többi "tudás" - ahogy te említed... szóval az esetleges és szubjektív.

Erre írtam, hogy egészen extrém körülmények között az is lehet tudás. De ez igen ritka - és ráadásul ilyenkor nem ismered a korlátait sem.

Szóval nem, a spirituális elképzelések az még nem tudás, hanem csak feltevés.

9

nem mondtam, hogy bizonyított a létezése, hanem hogy nem bizonyitott, hogy nem létezik

mit tudom én, hogy ki vagy és hogy mit írtál le 12 helyen?

"A valódi tudás a természettudományos.

Erről ugye nincs vita."

Nincs, ha csak a fizikai világ jelenségeiről van szó. De nem hinném a természettudományos tudás érvényes lenne mondjuk annak a kérdésnek a megítélésében, hogy miért tetszik egy bizonyos zene, egy másik meg miért nem. Az itt a gond, hogy a természettudományos tudás kritériumait akarod alkalmazni minden más jellegű tudásra, amikre viszont más kritériumok vonatkoznak. Egy hindutól például nem kérheted számon, hogy a spirituális tudást természettudományos bizonyítékokkal támassza alá, hiszen az ő tudásának éppen az az egyik alapja, hogy a fizikai világ jelenségei nem az abszolút igazság megnyilvánulásai, így azoknak az abszolútummal kapcsolatban nincs is bizonyító erejük.

Csak egyetlen esetben lenne mindenben teljesen igazad: ha a fizikai világ jelenségein kívül nem létezik semmi más, illetve minden más jelenség a fizikai jelenségeken alapul. Ez viszont még nem tudás, csak feltevés.

Nem bánom, 2 mondatban:

- egyszerre végtelenül jó és igazságos csak egy tökéletes világban lehetne,

- a mi világunkat nem teremthette egy végtelenül jó, igazságos, hatalmas és előrelátó isten.

Tehát nem csak ó nem létezhet, hanem pl. Allah sem.

"A valódi tudás a természettudományos."

ezt is rosszul tudod

csak TUDOMANYOKBOL vannak társadalomtudományok, muzikológia, torténelemtudomány, pszichológia, irodalomtudomány, gazdaságtudomány, antropológia, elméleti matematika szociológia, archeológia, pedagógia, politológia stb.

és akkor meg bele sem mentunk, hogy a tudomány messze nem egyenlo a tudással

@13:

"Csak egyetlen esetben lenne mindenben teljesen igazad: ha a fizikai világ jelenségein kívül nem létezik semmi más, illetve minden más jelenség a fizikai jelenségeken alapul. Ez viszont még nem tudás, csak feltevés."

Ezt ha a másik irányból is végiggondolod, akkor rájöhetsz arra, hogy de, bizony nagyon alternatívan (azaz tévesen) használod a tudás szót. Ugyanis az, hogy létezik bármilyen jelenség, ami nem a fizikán alapszik, szintén csak feltevés. Így minden "tudás", amit te szubjektív tudásnak akarsz hívni, szintén nem tudás, csak feltevés. Igazából csak érzés, gondolat. Ezt összekeverni tudással... sajnálatos.

"csak TUDOMANYOKBOL vannak"

Ezek részen természettudományon alapulnak, részben pedig nem annyira határozottak, mint kéne.

Ezzel együtt persze tudományok - csak meg lehet különböztetni "kemény" és "puha" tudományt.

Én inkább olyan elképzelésekre gondoltam, amelyeket nem lehet bizonyítani, se cáfolni.

Azok már nem tudományok.

De oké, akkor közelítsünk:

Mik a "szubjektív tudás" ismérvei, hogyan tudjuk leellenőrizni a szubjektív tudást, és hogy tudjuk megállapítani, hogy amit tudni vélünk, az valóban megfelel a valóságnak, azaz tudás?