Hogyan tanít meg Isten szeretni?

Isten nem tudatlanságban akarta tartani az embert. Ha az ember a tudást szomjazta volna, megkapta volna, de az embert ez a mondat csábította el: OLYANOK LESZTEK MINT ISTEN, jónak és gonosznak ismerői.

Az ember a hatalmat szomjazta.

A világ teremtéséről tudnék még részleteket írni, ahogy a misztikusok látják, sok izgalmas választ kapnál.

"Vagy: Jézus 1977 éve megváltott bennünket Istennél! Meddig kell még bühődni több tízezer éves el nem követett bűnért?"

Az ember nem több tízezer éves el nem követett bűnért szenved. Az eredendő bűnben mindannyian részesek vagyunk, és permanens árulásban élünk. Amíg az emberek rá nem ébrednek arra, hogy jóvátétel nélkül ebben a világban nincsen feloldozás, addig tartani fog a szenvedés.

Isten megmutatta hogyan, megmutatta az utat, de senki sem hajlandó azon járni. Ha mégis megpróbálja, megvetik, gúny tárgya lesz, ellehetetlenítik,aztán ha véletlenül katolikus volt, lehet, hogy halála után "szentté" avatják.

Freya

Kedves kérdező, engem Isten szenvedés által tanított meg szeretni. De van abban valami, hogy magadat tanítod meg abban az értelemben, hogy Isten az utat mutatja meg, neked kell végigjárnod. Aki mindig másokat hibáztat például, az nem érti meg a szeretet lényegét. Aki nem látja meg másokban az Istent, az sem.

A házasság ehhez remek kiindulópont lehet.

Freya

"Az eredendő bűnben mindannyian részesek vagyunk"

A lélek tisztán és bűntelenül születik, csupán akkor válik "bűnössé", mikor emberi testbe költözik. Tehát Isten maga lök bele az eredendő bűnbe, amihez egyébként semmi közöm, mert még a lelkem sem létezett, mikor az történt.

Az, amiről nem tudsz és nem tehetsz, nem bűnöd.

Az eredendő bűn nem a mi bűnünk hanem egy állapot amibe belekerültünk -az egész emberiség- a bűnbeesés miatt. Ennek eredménye az egó megszületése. Nem a szép és büszke emberi egyéniségről beszélek, hanem az egóról, aki mindannyiunkban ott van, az a sötét,mohó, önző életszomj, akit néha ki kell kapcsolni, le kell győzni,különben eluralkodik a világon a gyűlölet és a szenvedés.

Mindenki tud az egóról és a bennünk lakó isteni szikráról is (Freud szuperegónak nevezte, de lehet felettes én, kollektív tudattalan, önvaló vagy ahogy tetszik.)A lényeg,hogy az emberi lélek így ebben az állapotában nem tiszta és mindenkinek a saját felelőssége ezen dolgozni. Ezért születtünk.