Hogyan tanít meg Isten szeretni?

Nem keresztény vagyok, tehát a Bibliával sem foglalkozom különösebben, de azért ismerem a Szeretet himnuszát, ami jól megfogalmazza a lényeget:)

A lényeg, hogy elég elképzelned, Isten miért szeret mindenkit, még a legutolsó gyilkost is: mert minden bűne és gonoszsága ellenére látja az emberben a jóságot és a ragyogó lelket, ami örök és amit nem lehet elpusztítani... engem arra tanított a vallásom, hogy ha Isten mindenkiben meglátja az értéket, miért ne vehetném észre én is? Elég csupán keresni; nem azonnal a negatív tulajdonságokat kell kutatni és megjegyezni másokban, hanem azt, ami értékes és jó benne - ezzel tisztelni fogod.

A tisztelet pedig az első lépés a szeretetig.

Sehogy!

Mivel isteni lélek van benned - tehát Istennek része vagy - saját magadat tanítod.

Az idézeted kiragadott a szövegkörnyezetből: ez Pál apostol levele, csak az ő véleménye van benne és nem Istené.

Konkrétan olvasd el a 4 - 5. bekezdéseket és vesd össze az Ó-testamentumban leírtakkal, konkrétan Isten haragra gerjedéseivel és vond le a tanulságokat.

Például: amikor Ádám az aszony és a kigyó unszolására megkóstolta az első fa gyümölcsét és megokosodott, vajon Isten miért akarta az embert butaságban, tudatlanságban tartani.

Nem hiszem, hogy Isten tudatlanságban akarta volna tartani az embert, csak, mint teremtője tisztában volt képességeivel. Ha belegondoltok, biztosan Ti is találtok sok olyan dolgot, amiről jobb lenne nem tudni. Nem arra gondolok, hogy homokba dugom a fejem, csak vannak dolgok, amiket nem tudok befolyásolni, közöm sincs hozzá, és a puszta gondolat is zavar, hogy tudok róla.

Azt sem hiszem, hogy Istennek lenne bármi tisztelni valója bennünk, hiszen olyan magasan áll felettünk és mindent Tőle kaptunk.

A szeretet belénk van kódolva, csak néha elnyomjuk, máskor elveszítjük. Az Úr különböző módokon tudja felébreszteni bennünk, fejleszteni, irányítani. Én régebben féltem a fogyatékosoktól. Az Úr átformált és már 7 éve közöttük dolgozom, szeretem őket és ezt ők is érzik, mert többszörösen adják vissza. Csak engedni kell, hogy Isten "dolgozhasson" bennünk.

Szerintem azért van olyan sok drogos meg alkesz is, mert keresik azt a csodálatos érzést, amit az Istennel való közösség jelent. Nem fogalmazzák meg, hogy mit keresnek, csak azt földöntúli érzést, ami a lélekből hiányzik. Egyszer egy drogosokkal foglalkozó szociális munkás mesélte nekem, amikor arról kérdeztem, hogy mi a jó drogban, hogy a drogosok olyan extázisról számolnak be, amit még a szex sem tud adni.

Nem tudom, hogy olvassa-e valaki olyan ezeket a sorokat, aki átélte az Úr-adta " kibeszélhetetlen örömöt ". Amikor semmi mást nem észlelsz a világból csak ezt az érzést - csodálatos, de ez nem is fejezi ki igazán.

"Konkrétan olvasd el a 4 - 5. bekezdéseket és vesd össze az Ó-testamentumban leírtakkal, konkrétan Isten haragra gerjedéseivel és vond le a tanulságokat.

Például: amikor Ádám az aszony és a kigyó unszolására megkóstolta az első fa gyümölcsét és megokosodott, vajon Isten miért akarta az embert butaságban, tudatlanságban tartani."

Mivel a mi Istenünk féltőn szerető, és az Ó-testamentumban kinyilatkoztatta, hogy a jó-rossz kontraszt nem vezet üdvösségre:

"Azután így szólt az Úristen: "Lám, az ember olyan lett, mint egy közülünk, ismer jót és rosszat. De nem fogja kinyújtani kezét, hogy az élet fájáról is vegyen, egyék és örökké éljen!"

16.36:

"Konkrétan olvasd el a 4 - 5. bekezdéseket ... vagyok":

Mivel a mi Istenünk féltőn szerető - és én szerintem könyörtelen is!

Azt írod, hogy a jó-rossz kontraszt nem vezet üdvösségre... és nyilván ezt Isten is tudja, akkor miért így teremtette meg a világot, vagy ő sem tudja mit csinál, vagy kisérletezik velünk és majd valamikor kiderül, hogy jó-, rossz-e?

És az örök élet se vezet sehova? Az ember nehogy olyan legyen mint közülük (többes szám!) egy?

Vagy: Jézus 1977 éve megváltott bennünket Istennél! Meddig kell még bühődni több tízezer éves el nem követett bűnért?

Ezt is csak jóságból, szeretetből csinálja? Ez milyen szeretet, milyen megbocsátás, milyen könyörületesség?

Van rá konkrét válasz? Várom!

"Mivel a mi Istenünk féltőn szerető - és én szerintem könyörtelen is!"

Liberális, kevélységgel telt sztereópia, akik a hierarchiát nem képesek elfogadni, mivel Istennek nem célja, hogy ne légy.

"és nyilván ezt Isten is tudja, akkor miért így teremtette meg a világot, vagy ő sem tudja mit csinál, vagy kisérletezik velünk és majd valamikor kiderül, hogy jó-, rossz-e?"

Isten azt is tudta, hogy Ádám és Éva helyett lesz Jézus és Szűz Mária is. Istennek nem kell sehova szaladnia.

"És az örök élet se vezet sehova? Az ember nehogy olyan legyen mint közülük (többes szám!) egy?"

Ángyálok, dájmonok, szentek, gonosztevők... ismerős?

"Vagy: Jézus 1977 éve megváltott bennünket Istennél! Meddig kell még bühődni több tízezer éves el nem követett bűnért?"

Igen. Aki Jézus megváltásában hisz, és a tanításait megtartja, és hisz a gondviselésben, és a régi életének köntösét lerántja, és új életet kezd. Erről szól a kereszténység...

"Ezt is csak jóságból, szeretetből csinálja? Ez milyen szeretet, milyen megbocsátás, milyen könyörületesség?

Van rá konkrét válasz? Várom!"

A sültgalamb, ha nem akarod, nem fog szádba repülni. Az meg korántsem igazságos, hogy Isten téged kényszerít a szeretetére...

számomra saját magam leküzdése álltal tanít meg,hogy türelmesebb,szeretőbb legyek másokhoz és kevésbé legyek önző.egyáltalán nem könnyű dolog.meglepő módon nem erkölcsi okok miatt teszem ezt,igazából nem másokért,hanem a saját életminőségem javításáért.tehát némileg ez is önzés,dehát ez ember nem lehet nem én-központú,hiszen mindenkit az érdek irányít,csak nem mindegy,hogy milyen.nekem az az érdekem,hogy meglegyen saját a lelki békém,ezálltal ne érezzem szükségét,hogy másokat bántsak.akinek nincs lelki békéje,annak pedig az az érdeke,hogy bántson másokat,mert egyedül nem tud boldogulni,meghitt állapotban lenni saját magával.

és igen a szeretet himnusza valóban a szeretetről szól,de ezt csak akkor fogja igazán megérteni vki,ha elsőként a gyakorlatban valósítja meg.egyébként én nem vagyok keresztény,és nem tartozom konkrétan semmilyen valláshoz.

Isten a felismertetéssel tanít meg minket a szeretetre...létrehozta a rosszat a jó mellett, hogy a kontraszt meglegyen, mert mi csak a relációk révén szerezhetünk tudomást bármiről is...ugye onnan tudjuk valamiről, hogy az, mert nem olyan mint egy másik. befolyásol minket úgymond a gonosszal...hogy felismerhessük a jót, mert igazság szerint mindig két döntése van az embernek...önző(sátáni) és önzetlen(isteni)...az ember pedig maga dönti el melyiket választja szabad akaratából...de ha sokáig húzza a negatív mellett, megkeseredésében fogja felismerni, hogy a pozitívval kell azonosuljon...vagyis Istennel. Az Atya tudja, hogy senki nem vész el a "semmiben", ami ugye nem is létezik...Így tanít minket, hogy elérhessük a tökéletes teljesség állapotát, vagyis magunkba érezhessünk minden tudást, ami létezik, keresztény nyelvjárással üdvözüljünk. A teremtésünknél nem volt tudomásunk a rosszról és jóról még, tehát meg kellett ízlelnünk a gonoszt, mert csak az jelenlétének megértésével vagyunk képesek a jót tenni, csak úgy bánhatunk meg bármit is, ha tudjuk miért is volt az rossz...ezáltal nem elnyomjuk magunkban a rosszat, hanem elnyeljük, abszorbeáljuk, vagyis magunkévá tesszük...nem pedig fordítva...hogy a gonosz tesz magáévá minket. :D

Így érhetjük el e teljességet, jót is rosszat is tudva...Szóval a kígyó nem hazudott egy pillanatot sem, és egyértelműsíti azt is, amit felvezettem...miszerint a rossz is ugyanúgy jó...és szeretetből van jelen, mert csak az árán tanulhatunk és nemesedhetünk, elnyerve a mennyek országát. Egyébként mit érne a létezés, ha egysíkú...lenne igazi boldogság? :)

"Isten vagy az Élet sohasem büntet. Az ember bünteti önmagát az Istenről, Életről, Világegyetemről alkotott téveszméi révén. Gondolatai teremtő erejűek, ő tehát megteremti saját nyomorúságát." Joseph Murphy.

ui.: Isten kegyes, és ha nyitott valaki, akkor megismerheti a magyarázatot emberről, életről, világegyetemről és Istenről magáról is.

üdv

25/F

LastOne.Left