Mit tanácsolsz?

Nézd, én elfogadnám és megérteném, hogy te így élsz, amíg te se válsz erőszakossá. Te így gondolkodsz (illetve hiszel) az életben, mások pedig másképp és neked mindenképp igazad lesz addig, amíg te is elfogadod a másikat úgy, ahogy van. De hozzá kell tennem, hogy én a nagyszüleidnek igazat adok ebben a kérdésben. Az emberi faj tényleg kinőhetne már az ilyen elavult gyerekmesékből, mint amilyen a Biblia is. Szerintem is jobb szabadon élni, utazni, gondolkodni, és saját belátás szerint cselekedni, mint vakon hinni a semmiben. Hozzáteszem, hogy én is jártam vallásos iskolába, misékre évekig és én is A-tól Z-ig tudom kívülről a Bibliát, mégis egyszerű olvasmánynak tekintem csak, ami tele van teátrális jelenetekkel, túlmisztifikált legendákkal, könyörtelen brutalitással, és megmosolyogtató példaképekkel. De ez csak egy vélemény a részemről, ahogy neked is meg van a véleményed a "nemhívőkről".

20/F

Megkérdezném tőlük, hogy a Bibliát, mint írást, minek tartják?

A válasz alapján lehet folytatni. Ha emberek szavaként tekintik, akkor felolvasnám belőle nekik a 2Timóteus 3:16, 17 verseket. Vagy az 1Tessalonika 2:13-at.

Ha Isten szavaként fogadják el, akkor megkérdezném, hogy miért nem kell Isten szavára oda figyelni szerintük? Hiszen azért íratta le, hogy tanuljunk belőle, és tegyük amit kér. Hiszen az hogy csupán hiszel Istenben az egy dolog.

(Jakab 2:14) . . .Vajon megmentheti-e őt az ilyen hit?

(Jakab 2:17) 17 Ugyanígy a hit is, ha nem párosul tettekkel, önmagában halott.

Ha valami halott, az milyen segítséget ad? hogyan menti meg a halott hit?

Ha nekik annyi a képük a kereszténységről, amit néhány erőszakos szekta mutat, akkor joggal gondolják ezt.

"Hanem hogy lesz egy jó munkahelyem, feleséget, barátnőt keresek, családom legyen, éljek ez az élet ertelme"

Ezek mind teljesen összeegyeztethetőek a kereszténységgel. Nehéz mit mondani, mert nekem a nem keresztény ismerőseim is tudják, hogy semmi életidegen nincs a kereszténységben. Krisztus azt tanította, hogy arról ismerje meg a világ, hogy a tanítványai vagyunk, hogy szeretettel vagyunk egymás iránt. Eszerint kéne élni. Nem kell őket erőszakosan téríteni. Ha meg felnőtt vagy, akkor már tényleg odamész, ahova szeretnél.